Somogyi Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-27 / 148. szám
3 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 27., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Ment a gőzös a Déli Vasúton máv-vezér A kisbárapáti állomáson még soká fizethet bankkártyával az utas (Folytatás az 1. oldalról) Köszöntőbeszédek, majd ahogy később Balatonbogláron és Fonyódon, emléktáblát is avattak abból az apropóból, hogy százötven éves a Déli Vasút, 1861-ben indult meg a közlekedés Buda és Kanizsa között. - A magyar gazdaság számára nagy jelentőségű volt akkor a déli vasút elindulása, így juthattak el a termények, a tömegáruk a tengerpartig - emlékeztetett Szarvas Ferenc. - Élenjáró iparág volt, hozzájárulva az ország fejlődéséhez. Ma már nem így van, fejlődött a motorizáció és az úthálózat, s közben az elmúlt évtizedekben elmaradtak a szükséges vasúti beruházások, fejlesztések. Ez negatívan hat a mai vasúti szolgáltatások minőségére. Az elnök-vezérigazgató szerint eljöhetnek azonban újra a vasút évtizedei; ennek érdekében, ahogy Babóczi Kálmán mi- § nisztériumi főosztályvezető ki- ~ emelte, az állam tehermentesíti J a MAV-ot 300 milliárdos adós- £ ságállományától. ■ Fónai I. A Déli Vasút alapításának százötvenedik évfordulóján begördült a nosztalgiagőzös Siófokra. A vasút szerelmesei fogadták az állomáson Álruhában néha vonatra száll mezei utasként Szarvas Ferenc, a vasút siófoki származású vezérigazgatója: vegyesek a tapasztalatai „MEZEI" UTASKÉNT, mÓSOdOSZ- tályon figyeli néha, milyen szolgáltatást nyújt cége - árulta el a lapunknak nyilatkozó Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. siófoki származású elnök-vezérigazgatója.- Európai színvonalúnak minősítette a Déli Vasút 150 éves évfordulóján Siófokra érkező nosztalgiaszeretvényt Nosztalgiavonatban tehát már jók vagyunk...- Azon dolgozunk, hogy a „normál" vasút is lassan felzárkózzon hozzá - felelte Szarvas Ferenc.- Mivel jött Siófokra?- Itt szálltam fel az ünnepi vonatra. Idáig autóval jöttem, mert ki akartam használni, hogy a hétvégét a szüleimnél tölthetem.- Mégpedig Siófokon. Gyakran látogat haza? S ha igen, ilyenkor sem vonattal jön?- Bevallom, leginkább autóval. S bár szüleim viszonylag jó egészségnek örvendenek, gyakran meglátogatom őket. Ám mióta MÁV-vezérigazgató vagyok, néha „álruhában”fölülök egy-egy szerelvényre, hogy megtapasztaljam, milyen szolgáltatást kap az átlagutazó.- És milyet?- Egy pénteki napon több mint háromezer szerelvény közlekedik az ország vasútvonalain, természetes, hogy hullámzó a színvonal. Vannak tehát jó és rossz tapasztalataim is. A fő probléma, hogy az elmúlt évtizedekben komoly karbantartási, felújítási munkák maradtak el, emiatt a vasúti pálya állapota egyre rosszabb lett.- A siófoki állomás vasúttör- téneti kiállításának plakátja hirdeti a húszas évekből BudaSiófok 110 perc. Ma is ennyi a menetidő...- Vagy még hosszabb, főleg most, hogy Tárnok és Budapest között felújítjuk a pályát, de ez egyben jó hír is az utazóknak, hiszen hamarosan Szarvas Ferenc: a minap is Siófokon jártam, az öregdiák-találkozón gyorsul a menetidő. Egyetemistaként sokat vonatoztam, én is emlékszem tehát, hogy akkor gyorsabbak voltak a voPerczeltől MÁV-ig Szarvas Ferenc, a siófoki Per- czel Gimnáziumban érettségizett. Közgazdasági és jogi végzettséget szerzett. Dolgozott a Malév elnökeként, vezetett több hazai bankot. Egy éve a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója. natok. Persze, a húszas évekbeli plakáton szereplő 110 percről tudni kell: gyakorlatilag egyvégtében jött le a vonat a Balatonra, legfeljebb ha Fehérváron volt megállója.- Gondolta volna, hogy egyszer a MÁV első embere lesz? Vagy legalább masiniszta akart-e lenni, mint a legtöbb kisfiú?- Nem. Tavaly ilyenkor a MÁV élére is elsősorban közgazda- sági, s nem vasúti ismereteim miatt kértek fel. Nagyszüleim Kapolyon éltek, s olcsó volt akkor még a vonat ahhoz, hogy ők azzal közlekedjenek. Magam is sokszor jártam a gőzmozdony-vontatta, fatüzelé- ses, fapados kocsikkal. Ezek a vonatélményeim; emlékszem a gőzmozdony füstjére, a pattogó szikrákra, a Kihajolni veszélyes feliratra, de masiniszta sosem akartam lenni.- Ha már a kapolyi vonal: egy internetes hozzászólónk szerint egy külföldi a minap bankkártyával akart fizetni a jegyért, Kisbárapátiban fel- száltva a piroskára. Nagyon elvetette a sulykot?- Egyelőre igen. De az internetes jegyvásárlás informatikai alapjai már készek, nemsokára mobiltelefonnal is lehet jegyet váltani, és a bankkártyához hasonló közlekedési kártyát is tervezünk. Ez a jövő, ami persze komoly befektetést igényel. Akár csak az elöregedett járműpark cseréje, vagy az állomásépületek rendbetétele. De hogy jót is mondjak, a Balaton-parti állomásaink miatt nincs szégyenkezni valónk, köszönhetően az ön- kormányzatok áldozatvállalásának is. FÓNAI IMRE JEGYZET A fűnyírás szabadsága BALATONFÜREDEN például újabban tilos füvet nyírni vasárnap. De nem csak a túlparton, másutt is kényszeres túlszabályozási láz ütötte fel a fejét. Életünk egyre több mozzanatát kísérlik meg beszabályozni parlamenti és helyi képviselőink. Megérne egy jó kis nemzeti konzultációt, hogy a „zemberek” helyeslik, vagy sem e buzgalmat. rogán ANTAL a napokban jelentette be kaposvári látogatása során, hogy „a kormány rendeletben határozhatja meg, hogy mennyi legyen a fizetésemelés mértéke”. S nemcsak az állami-, hanem a magáncégeknél is. Innen már csak egy lépés, hogy az „országos anyag- és árhivatal” közleményben tudassa a néppel, hány forintban állapította meg a kenyér, tej (stb.) árát. a példa ragadós, de persze települése válogatja. Bala- tonfiireden nyilván a fűnyírási tilalmat lobbizták ki a nyaralótulajdonosok, Za- márdiban előbb a partközeli cigizést, majd a kutyasétáltatást tiltották be, de távolabbra is nézhetünk a Balatonnál. Pécsett nem elég, hogy a fűrészelés, meg persze a fűnyírás lesz tiltott bizonyos időszakokban, de az utcai zenélést is jól beszabályozták. Amikor rákérdeztünk a siófoki polgár- mesterre, hogy városában „nagy a hallgatás” az efféle tilalmakkal kapcsolatban, azt felelte: szükségtelennek tartják a kikapcsolódni, feltöltődni vágyók vegzálását különféle tiltó rendszabályokkal. de ha majd eszükbe jut oda- fónt a kenyér árának rögzítése is: a három forint hatvan fillért, ha kérhetném, úgy lenne csak igazi a „dezsavüérzésem”. Ha már egyszer oly időket élünk, amikor oda a fűnyírás szabadsága... Közhírré tették a települési értékeket szezonnyitó Együtt ünnepelt a marcali kistérség Balatonberényben Szezonnyitó, Szent János-napi búcsú, falunap. Ezt a három ünnepet kötötték össze Balatonberényben, ahol a marcali kistérség ünnepelt együtt. Horváth László balaton- berényi polgármester arról beszélt: a települések felállított standjaikon mutatják be turisztikai kínálatukat. Vése a kovácsokra, Nemesdéd a házias ízekre, Somogyfajsz a kosárfonásra, fafaragásra, Somogysámson a faluban élő mesteremberek munkáira is felhívta a figyelmet. Az ilyen találkozók azért is fontosak, mert a települések reklámozzák vendégvonzó értékeiket, s a látogató tudja meg azt is: Először volt házigazdája a kistérségi szezonnyitónak Balatonberény legközelebb hova mehet, melyik településen lesz a következő rendezvény. A kistérségi szezonnyitón az ünnepi hangulatot a kísérő programok is fokozták^ műsoros fellépések, huszáros lovasbemutató, sportos játékok, gyermekfoglalkozások. Közben civil szervezetek, baráti társaságok főzték meg az ételkínálatot. Megválasztották Balatonberény borát is. A Nyugat-Balatoni kistérség, illetve a bala- tonberényi önkormányzat hirdette meg a versenyt, ahol Bállá György és fiai pincészetéből került ki a győztes Merlot. ■ Vigmond E. Legendák. Harminc-negyven évet léphettünk, vagy inkább Tévedhettünk vissza az időben a szombati siófoki autós felvonulás láttán: Zastavák, Ladák és Polski Fiatok, élükön a világhírű Macskajaj című filmből megismert szerb fúvósbandával, a Legendával. A rezesek a kikötőben is felléptek, hamisítatlan balkáni bulit rittyentve az „I. EU-sörfesztivál” elnevezéssel meghirdetett rendezvényen, melyen nemcsak a kínálat (cseh, ír, angol csapolt sörremekek), hanem az árak (600-1300 per korsó) is EU-kompatibilisek voltak
