Somogyi Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-23 / 145. szám

I m Ha az ingerületvezetés zavart szenved keletkezés: A szívben az úgynevezett AV-csomók késlekednek a pitvarok és a kamrák közötti ingerületve­zetéssel, amely megszakad­hat. Kialakulásának több oka lehet: vérkeringési za­var, szívizomgyulladás, túl magas káliumérték, gyógy­szer-túladagolás stb. tünetei: Az AV-blokk eny­hébb formái gyakran nem okoznak tüneteket. Súlyo­sabb esetben túl lassú szív­verés lép fel. Szélsőséges esetben a kamrák teljes le­állásához vezethet. kezelése: A tünetmentes beteg nem igényel kezelést. Egyéb esetekben egy pace­maker beültetése jelenti a megoldást, előtte esetleg rö­vid ideig atropin és adne- ralin adagolása. Amikor elgyengül, elégtelenné válik keletkezés: Egy akut szív­elégtelenség néhány óra alatt kialakulhat a túl gyors vagy túl lassú szívritmusza­varok által egy billentyű hirtelen beszakadása, sú­lyos szívizomgyulladás, tü­dőembólia következtében. A krónikus szívelégtelen­ség évek alatt alakul ki. tünetei: Csökkent mértékű terhelhetőség, olykor ala­csonyabb vérnyomás (bal oldali szívelégtelenség). A jobb oldalinál visszatorló­dik a vér a testi vénákba. A megemelkedett vénás nyomás által ödéma formá­jában vízvisszatartás alakul ki a szövetekben, főleg az alsó testrészekben, a has­ban és a mellhártyában. Gyakori az éjszakai vizelés. kezelése: A magas vérnyo­mást csökkenteni, a billen­tyűhibát és szívkoszorúér­betegséget kezelni kell. Csökkenteni kell a test­súlyt, s a só használatát ke­rülni kell. Szigorú gyógy­szeres beállítás szükséges. Aortabillentyíí-szűkület - A lengőajtó beszorul keletkezés: az aortabillen- tyű szűkülése (a csak egy irányba nyíló billentyű a bal szívkamra és a főverőér között helyezkedik el) gyul­ladás (szívbelhártya-gyulla- dás) vagy elmeszedés által keletkezik. Ez a leggyako­ribb szívbillentyűhiba. A 75 éven felülieknél gyakori­bb az előfordulása. tünetei: Légszomj, szorító érzés a mellkasban, eszmé­letvesztés. A későbbi stádiu­mában a szívelégtelenség tüdőpangással jár együtt. kezelése: A panaszos rend­szeresen ellenőrzésre szo­rul, hogy a szükségessé vált operációra időben ja­vaslatot lehessen tenni. Az operáció lehet nyitott mű­tét, tüdő-szív készülék al­kalmazásával vagy katé­tertechnikával, az ágyékon vagy a szívcsúcson keresz­tül bevezetve. Nincs nála csodálatosabb a szív Pumpához hasonlít - Irigylésre méltó teljesítményt nyújt egy életen át A szív mitikus szervnek számít, de a valóságban nem több, mint egy pum­pa. Ritmikus öngerjesztő mechanizmusa trükkös megoldás, pitvarainak és kamráinak rendszere le­nyűgöző, billentyűi aprók. Europress Az ember nem győzi csodálni, de az áhítatnak egyszer vége sza­kad. A szív nem más, mint egy pumpa, ami technikailag nagyon egyszerű fizikai törvények alap­ján működik. Ha azonban a szív egész életen át tartó teljesítmé­nyét tekintjük, munkatempója igazán irigylésre méltó, nem tart szünetet, s egyetlen inputja az az áram, amit saját maga hoz létre. Igazán fantasztikus berendezés! ■ A véráramlás működé­sét akár egy bentlaká­sos iskola zuhanyzó­jához is hasonlíthatjuk. Látnunk kell, hogy ideális esetben a szív és vele együtt az egész vérkeringés az egyirányú utca elvét követi. A véráramlást egy bentlakásos iskola zuhany­zójához hasonlíthatjuk, ahova a piszkos gyerekek (a vénás, oxí- génszegény vér) minden irány­ból sietve érkeznek. A zuhanyzó előtt, a jobb pitvarban összeta­lálkoznak, innen vezényszóra lépnek be az ajtón keresztül (há- romhegyű billentyű) az épületbe (a jobb kamrába). A tanár utasí­tására a pulmonális billentyűn áthaladva megmosakodnak a zuhany alatt, azaz a tüdővérkör­ben elindulva oxigént vesznek fel, és CC^-t adnak le, majd meg­érkeznek lezuhanyozva a szív bal pitvarába, ahonnan egy újabb vezényszóra a bal kamrá­ban gyűlnek össze. Innen az erőteljes pumpálás hatására, természetesen vezény­szóra, ismét az iskola területén, illetve a környéken szélednek szét. Hosszú idővel később, ösz- szepiszkítva ismét megérkeznek zuhanyozni, és kezdődik min­den elölről. Annak érdekében, hogy egyetlen diáknak se jusson eszébe visszafelé menni az úton (mert mondjuk a zuhanyzóban felejtette a samponját), az ajtók, azaz a szívbillentyűk az egyirá­nyú utca elve alapján csak az egyik irányba nyílnak. A diák­nak, azaz a vérnek nincs szüksé­ge visszapillantó tükörre. Mivel a szívben nagyfokú munkaerőhiány tapasztalható, a be- és kirakodás egy önműkö­dő üzemben zajlik, ahol a diáko­kat mintha szellemek űznék to­vább, amely nem más, mint az elektromos energia. Hatására a tér összeszűkül, majd kitágul, ismét összeszűkül és kitágul, a bölcsőtől egészen a sírig. Össze­húzódáskor a szív továbbpum­pálja a diákokat, kitáguláskor pedig a szívben időznek. Ez a különbség a szisztolé és a diasz- tolé között, amelyek a vérnyo­másmérések felső és alsó érté­keiként ismertek. Ez az elektromos impulzus a jobb pitvar szinuszcsomójában keletkezik, amely úgymond a szív ütemjelzője és a szinuszrit­mus névadója. Hogy ezt a ritmust a kamrák is követni tudják, az im­pulzust az AV-csomó továbbítja tovább. Az AV-csomó teljes egé­szében specializálódott szívizom­sejtekből áll (erre azért van szük­ség, mert a pitvarok a kamrákkal szemben elektromosan izolál­tak), s a jobb és a bal pitvar falá­ban, a kamrák határánál helyez­kedik el. Annak érdekében, hogy az elektromos berendezések iránti esetleges igényeket kielé­gítsük: az AV-csomó a His-köteg- ben (Wilhelm His után), ez pedig két Tawara-szárban (Sunao Tawara után) folytatódik. Minden világos? A szív névadó patrónu- sai között azonban a halk szavú hős minden bizonnyal Jan Evan­gélista Purkinje, a 19. században élt cseh szerzetes-tanár, fizioló- gus, patológus, politikus és éne­kes. Ő fedezte fel és nevezte el a Purkinje-szálakat, amelyek az in­gerületvezetésnél az impulzus terjedésének utolsó szakaszát képviselik a szívben. Akkoriban azonban Purkinje még nem tud­ta, hogy mi a funkciójuk ezeknek a rostoknak. ■ A szívbillentyűműtétnél nem kell kettéfűrészelni a szegycsontot, apró fúrt lyuk is segíthet. Tulajdonképpen a szív még sok felfedezésre váró rejtélyt hordoz magában, de a kardion gusok és a szívsebészek gyara­podó ismereteiknek köszönhető­en egyre nagyobb eséllyel tud­ják esetleges meghibásodásait orvosolni. A legújabb eredmé­nyeket a billentyűk esetében ér­ték el, amelyekhez, hogy hozzá­férjenek, már nem kell többé a szegycsontot kettéfűrészelni, ha­nem egy apró fúrt lyukon ke­resztül stentet helyeznek be a páciens koszorúerébe. Egyébként valamennyien szí­vünkön egy lyukkal jövünk a vi­lágra, ez az úgynevezett Fora- men ovale, amely pár nappal ké­sőbb magától bezárul. Ez a lyuk a jobb és a bal pitvar között he­lyezkedik el. Kialakulásának oka, hogy a magzat az anyaméh­ben nem lélegzik, ezért nincs is szüksége a tüdővérkörre. Azok, akiknél a lyuk nem záródik be (relatív sok embernél követke­zik be), ennek ellenére magas kort érhetnek meg. A tapasztalt kardiológus ezt a lyukacskát le tudja zárni két er- nyőcskével, amely a lyukat a két oldalán eltömíti. A költészet ked­velt témája a szív, főleg, ha már csak akadozva működik. Főleg öregedő költők foglalkoznak ve­le szívesen. Goethe szív nélkül, elképzelhetetlen: „Ami szívből jön, csak arra dobbannak meg más szívek.” (Faust II.). Amit a szívkoszorúér-betegségről tudnunk kell ELŐZMÉNY: SZORÍTÓ ÉRZÉS, LÉGSZOMJ, NEHÉZLÉGZÉS; IRÁNY AZ ORVOS - STRESSZ, SZESZ, CIGARETTA TÖRÖLVE A szívkoszorúér-betegségnél (CHD) a koszorúerek (corona­riák) szenvednek kárt. Az arte- rjosclerosis (érelmeszesedés) gyakran a kiváltó ok, amely az érfalakon lerakódásként jelentke­zik. Az erek ezáltal merevekké válnak, keresztmetszetük lecsök­ken, a szívizom vérrel való ellá­tottsága csökken, és kevesebb oxigén van jelen, mint szükséges lenne: ezt nevezik ischaemiának (helyi vértelenség). hogyan vehető észre? Tünete­ként szorító érzés keletkezik a mellkasban (angina pectoris), légszomj, valamint nehézlégzés. A szívinfarktusnál, mikor egy vérér hirtelen elzáródik, egy na­gyon erős mellkasi fájdalom je­lentkezik, ami a karba, a hasba és az állkapocsba kisugározódhat, valamint hideg veríték, émelygés és halálfélelem tapasztalható. HOGYAN LEHET A LEGHATÉKONYAB­BAN megelőzni? A dohányosok­nak le kell szokniuk a cigarettá­ról, a túlsúlyosoknak le kell adni­uk testtömegükből, és a rossz ko­leszterinértékektől meg kell sza­badulni, a cukorbetegek és a ma­gas vérnyomásban szenvedők ér­tékeit optimálisan be kell állítani. Aki a stresszt fel tudja oldani, vé­di a szívét Az étrendnek kiegyen­súlyozottnak kell lennie, és ele­gendő alvásról kell gondoskodni. A mértékkel űzött állóképességet javító sport ideális megelőzést jelent a CHD ellen. Az embernek Ha szorítja - hívni kell a 104-et! természetesen nem kell lefutnia a maratont, az extrém sportolók­nál kissé nagyobb kockázat áll fent a hirtelen szívhalálra. Ml A HELYZET A VÖRÖSBOR VÉ­DŐHATÁSÁVAL? Az egész adagolás kérdése. A vörösbor úgynevezett kardioprotektív hatása nem egy­értelműen bizonyított, léteznek azonban számottevő jelek arra vonatkozóan, hogy bizonyos fe- nolos vegyületek a vörösborban a vérlemezkék összecsomósodását megakadályozzák, ami a vérrög keletkezésének veszélyét csök­kenti. Az antioxidáns hatásán keresztül tudják egyes poli- fenolokat, mint az antocianinokat s a vérplazmában az LDL-kolesz- terint az oxidációtól védeni. EZT A HATÁST MÁS ALKOHOLOS ITA­LOKNÁL IS KIMUTATTÁK? Igen, és ezért kell az embereknek a vö­rösboráltalános ajánlásával óva­tosnak lennie. Mindenekelőtt azért, mert az élvezetkedvelő italozókat követve gyakran ezt mint a CHD elleni egyetlen, ele­gendő megelőző intézkedésnek tekintik. Pedig nem helyettesít más megelőzési módszereket. MIT TEGYEK, HA EGY INFARKTUS TÜ­NETEI JELENTKEZNEK NÁLAM? Rögtön ki kell hívni a mentőket. Minél gyorsabban kezdik meg a szív katéteres kezelésével az el- tömődött ér kitágítását, annál jobbak az esélyei az elszűkült hely mögött fekvő csökkent vér­ellátású területnek. ■ 9 NAPI X , KppHniMlfjjMii SOROZAT i J1111m ni !l EGÉSZSÉGKALAUZ18/4­Agy • Szem • Fül, orr, gége » SZÍV • Vérkeringés • Tüdő • Emésztés • Máj, epe • Vese és hólyag • Prosztata, pénisz, here • Méh, petefészek, mell • Immunrendszer ♦ Vér • Bőr • Mozgásszervek • Rák • Hormonok • Fog

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents