Somogyi Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám

8 GAZDASÁG 2011. JÚNIUS 19., VASÁRNAP Jó időre búcsút vehetünk az olcsó élelmiszertől Tartósan magas marad a mező- gazdasági termények, így az élel­miszerek ára a világban - derül ki az OECD és a FAO 2020-ig ter­jedő prognózisából - az előttünk álló évtizedben akár ötödével lesz drágább a gabona és harmadával kell többet adni a húsért. A széles körben megfizethető élelmiszer korszakának vége magas infláci­ót, gazdasági és politikai instabi­litást, egyes térségekben éhezést eredményez, ráadásul sem a piac, sem a politika nem lesz képes ha­tékonyan kezelni a problémát - figyelmeztetnek a kutatók. A nemzetközi szakértők közre­működésével készült, pénteken publikált kiadvány azt valószínű­síti, hogy az elmúlt egy-másfél év árrobbanása jövőre némileg mér­séklődik, de az élelmiszerek ára valószínűleg tartósan magas ár­szinten stabilizálódik, amelynek hatásai az egész világon érezhe­tőek lesznek. A jóslat szerint re­álértékben áüagosan maximum 20 százalékkal magasabbak lesz­nek gabonafélék (kukorica) és maximum 30 százalékkal maga­sabb húsfélék (baromfi) esetén a 2011-20 közötti időszakban, az utóbbi évtizedhez hasonlítva. A probléma rendkívül makacs. Immár ötödik éve jellemzi a ter­ményárakat a nagymértékű in­gadozás, amelynek eredménye­képp korábban elképzelhetetlen árakon cserélnek gazdát a világ­ban az élelmiszeripar alapanya­gai. A terményárak ismét ugrás­szerűen nőttek 2010 augusztusá­ban, amint a főbb mezőgazdasá­gi termesztési régiókban vissza­esett a terméshozam. A szélsősé­ges időjárás, az etanolkereslet élénkülése mellett további ténye­zőt jelentenek a feltörekvő orszá­gok szélesedő középosztályának igényei. Kínában például az euró­pai élelmiszerek, mint a tejtermé­kek és a tésztafélék a gazdagság szimbólumai, a középosztály ke­reslete pedig már önmagában ki­hat a világpiacra. ■ Bérek: csak a szlovákokat hagytuk le Az állami szerveknél dolgozók át­lagosan bruttó 232 ezer forintot keresnek Magyarországon, ez magasabb a 216 ezer forintos szlovák, de alacsonyabb a 257 ez­res cseh bruttó átlagfizetésnél - derül ki a Workania legfrissebb felméréséből. A kutatók azt vizs­gálták, milyen jövedelmekkel rendelkeznek a különböző állami munkakörökben alkalmazottak. Az önkormányzati szerveknél dolgozók körében Magyarország már csak a harmadik, az itt dol­gozók átlagjövedelme bruttó 174 ezer forint, Szlovákiában bruttó 198 ezer forint, Csehországban 240 ezer forint. A munkakörök szerinti összehasonlítás szerint a főosztályvezetők átlagjövedelme a legmagasabb, bruttó 587 ezer forint. Csehországban bruttó 468 ezer, Szlovákiában 368 ezer fo­rintot keresnek átlagosan ilyen pozícióban. A polgármesteri hivatalokban osztályvezetői pozícióban dolgo­zók bruttó 328 ezer forintot visz­nek haza átlagosan, Csehország­ban bruttó 340 ezer forintot, Szlo­vákiában 303 ezer forintot. ■ Nem lesz nálunk gyógyszerhiány hatóanyag Nemzetközi rendszerek garantálják az olcsó ázsiai gyártást Hatóságok és jogszabá­lyok szavatolják hazánk­ban, hogy a ritka betegsé­gek gyógyszereiből se le­gyen hiány. Magyarorszá­gon tavaly 708 milliárd forintos volt a gyógysze­rek piaca. Nógrádi Tóth Erzsébet Két gyógyszert kellett hirtelen másikkal pótolni az elmúlt évek­ben a hazai betegellátásban - mondta érdeklődésünkre Kő­szeginé Szalai Hilda, az Orszá­gos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) főigazgató-helyettese. Egy ritka betegség gyógyszerét kellett másikkal kiváltani, mert gondok adódtak a gyártásánál, tavaly pedig egy, a vesedia- lizáláshoz szükséges oldatot cse­réltek le. E két esetben az orvosszakmai kollégiumokkal egyeztetve az OGYI máshonnan hozatta be a helyettesítő készít­ményeket. Annak kapcsán kérdeztük meg a főigazgató-helyettest, hogy a francia hatóságok az idén már 31 esetben adtak ki riasz­tást bizonyos gyógyszerek kész­leteinek kimerülése miatt. Arra is figyelmeztettek, hogy a világ országai által felhasznált gyógy­szerek aktív hatóanyagának 80 százalékát Kínában és Indiában gyártják, és ez gondot okozhat. A ritka betegségek készítmé­nyei fölött az európai gyógyszer- ügyi hatóság illetékes bizottsága éberen őrködik - nyugtatott meg Kőszeginé Szalai Hilda. lavasla- tukra számos kedvezményt kap­nak az azok fejlesztésére vállalko­zó cégek, hogy a kis mennyiségű igény ellenére is megérje szá­mukra a gyártás. S ha már piacon vannak, nincs okuk a kivonulás­ra. Az ázsiai gyártás pedig azért nem okoz ellátási problémát, mert ott elsősorban generikus (lejárt szabadalmi védettségű) HIRDETÉS gyógyszerek hatóanyagai készül­nek, így ha az egyik kiesik, van helyette akár további két tucat. Csak akkor lehetne gond, ha egy világégés miatt „elzárnák az ázsiai csapokat”, de ez kizárt - jelentette ki Fekete Tibor. A gyógyszerpiaci elemző szerint mennyiségben és minőségben is biztonságos a kínai és az indiai gyártás. A multinacionális cégek azért telepítették oda a legmaga­sabb szintű technológiákat, mert az olcsó munkaerő miatt ott ol­csó a gyártás. A nemzetközi mi­nőségbiztosítási rendszerek azonban mindenhol egységesen garantálják a biztonságos előál­lítást. A hazai gyártóknak egyéb­ként nem Ázsia, hanem Oroszor­szág lehet a hatóanyaggyártó piac - tette hozzá. A legnagyobb hazai gyógy­szercég, a Richter egyelőre a sa­ját, dorogi üzemében állítja elő a hatóanyagokat, Indiában csak a szintetikus intermediert gyár­tatják - mondta Beke Zsuzsa, a cég kommunikációs vezetője. S ■ Csak akkor lenne gond, ha egy világégés miatt elzárnák az ázsiai „gyógyszer csapokat". ha valaki hatóanyagot vagy kész­terméket kíván exportálni, an­nak alá kell vetni magát a nem­zetközi gyógyszerügyi hatósá­gok szabályainak - erősítette meg. Dorogon például a közeljö­vőben vizsgálódik az amerikai hatóság - osztotta meg velünk a cégügyeket. A hazai gyógyszerellátás mennyiségéért és minőségéért az orvosság forgalomba hozata­li engedélyének jogosultja felel - folytatta az OGYI főigazgató-he­lyettese. Törvények és más jog­szabályok írják elő például a te­endőket arra az esetre, ha egy cég ki akar vonulni a hazai piac­ról. Ez esetben három hónappal előbb be kell jelenteni azt, s ugyanennyi idővel előbb kell je­lezni azt is, ha bármilyen okból időlegesen nem tudja forgalmaz­ni a készítményét. Ezalatt az idő alatt az OGYI megvizsgálja a le­hetséges helyettesítő szereket, de engedélyt adhat az egyedi im­portra is. A nagykereskedőket törvény kötelezi az igények folyamatos ki­elégítésére. A patikáknak is van Folyamatosan nő a világ piaca HAT ÉVE A VILÁG gyógyszer- forgalma 602 milliárd dol­lár volt, tavaly már 826-ra nőtt. A legmagasabb növe­kedés Brazíliában, Indiá­ban, Dél-Koreában, Török­országban, Oroszországban és Kínában volt, ez utóbbi­ban 20 százalék. hazánkban a 2000-es évek elején tapasztalt 17-21 szá­zalékos gyógyszerforgalom­növekedés tavaly 3,5 száza­lékra csappant. Csökkent ugyan a fejlett országokkal szembeni lemaradás, ám a lakosság rossz egészségi ál­lapota ellenére az évi 708 milliárd forint értékű fo­gyasztás (ebből 114 milliárd forint a kórházi kezelések­nél alkalmazott gyógyszere­ké) most is alacsonyabb a világ átlagánál. A vényköte­les szerek 60 százalékát az Országos Egészségbiztosítá­si Pénztár fizeti, a többit a betegek állják. készletezési kötelezettségük, pél­dául a tb által megnevezett refe­renciakészítményeket, a tetanusz és viperamarás elleni szert köte­lező tárolniuk. Az állami kataszt­rófák és védelmi készletek minő­ségéért és mennyiségéért pedig az Egészségügyi Készletgazdál­kodási Intézet felel. A hazai forgalomban lévő öt­ezerféle orvosság bőséges lehe­tőséget “ad” a gyógyításra. Az OGYI ugyanis a szakmai előírá­soknak megfelelő szereknek ak­kor is zöld utat ad, ha ugyanab­ból a hatóanyagból már van ké­szítmény a piacon. Orvosilag in­dokolt esetben pedig a beteg kül­földön is beválthatja a receptet, ha itthon hiányzik a felírt gyógy­szer - tette hozzá a főigazgató­helyettes asszony. A WWF veszélyes beavatkozásra figyelmeztet A Duna és a Dráva természeti ér­tékeit veszélyeztető, a folyók sza­bályozásával együtt járó beavat­kozások ellen ültakoznak horvát természetvédelmi szervezetekés a Természetvédelmi Világalap (WWF). A WWF szerint Horvát­országban 2008 óta ismertek azok a beavatkozási tervek, me­lyek három nagyobb kiterjedésű folyószakaszon összesen 190 helyszínt érintenek a magyar és a szerb határvizek közelében. A kavics- és homokkitermelést, fo­lyószabályozó művek építését magába foglaló munkálatok a le­endő, határon átnyúló természet- védelmi terület dunai és drávai helyszíneit egyaránt érintik. A civil szervezet szerint a ter­vek gyors benyújtása azt a látsza­tot kelti, hogy „az elavult módsze­reket követő folyószabályozási munkákat még a csatlakozás előtt szeretnék elvégezni, hogy el­kerüljék az EU szigorú természet- védelmi előírásait betartó kötele­zettségeket”. A Duna és a Dráva torkolatvidékén fekvő Kopácsi-rét a magyarországi Gemenchez ha­sonlítható terület. ■ www.cib.hu (£) CIB24 06 40 242 242 AZ ÚJ ÜGYFELEK FONTOSABBAK I *DE NEM NÁLUNK. I A CIB BANKNÁL KORÁBBAN I ELHELYEZETT ÖSSZEGEKRE IS ^ H 3#20% KAMATOT BIZTOSÍTUNK *2 [TjfO H CIB EURÓ LEKÖTÖTT BETÉT ^9 »lUÓ • 12 hónapos lekötésre • minimális leköthető összeg: 500 € E®^ SH A promóciós kamat csak újonnan lekötött betétekre érvényes. A betétlekötés eredeti időtartamával automatikusan meghosszabbodó betét nem minősül újonnan lekötött ^ betétnek. A CIB Classic Euró Betét részletes szerződéses feltételeit a Lakossági Üzletág fr* JUf Általános Szerződési Feltételei tartalmazzák. Az akció visszavonásig tart. Nem akciós EBKM: 1,00%. Jelen hirdetés nem minősül ajánlattételnek, célja a figyelem felkeltése. fÜ CIB BANK | a jűirSrál. ■ ' Síi

Next

/
Thumbnails
Contents