Somogyi Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám

4 2011. JÚNIUS 19., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA ökológia Nem csak hit kérdése. Aki a biopiacon vásárol, tudatosan kerüli a mesterséges anyagokat, és többet is hajlandó áldozni élelmiszerre. De léteznek kétkedők is. A BIOPIAC TITKOS VONZEREJE Továbbra is töretlenül nő a biotermékek népszerű­sége, a legutóbbi baktéri­umfertőzés sem szegte kedvét a vásárlóknak. A fogyasztók ráadásul nem árérzékenyek, úgy tűnik, bármennyit kifizetnek a bioárukért. Kun J. Viktória Göcsörtös, satnya, sőt talán ki­csit aszott is, mégis kétszer annyiba kerül, mint a rendes al­ma. És veszik és szeretik, már akiket elkapott ez az őrület. Ez persze a kívülálló, laikus véle­kedés, hisz a biopiac tele gyö­nyörű, harsogó árukkal. Itt nem az ipari mennyiség a lényeg, úgy tűnik, mintha minden egyes pa­radicsomszemnek, répaszálnak lenne gondos gazdája. Az árut nem dobálják, odafigyelnek minden lehulló salátalevélre. Nem megy senki tízszer a sajt­pulthoz, hogy jól bereggelizzen a kostolókból. Aki idejön, valóban szép és egészséges meg persze finom termékeket szeretne. A bio- vagy ökománia: szigorú szabályok szerint termesztett alapanyagok, azokból előállított termékek, amelyeknek ráadásul egy sor ellenőrzési rendszeren is ki kell állniuk a próbát. Ezen­kívül még a csomagolásuk és az azon olvasható megjelölések is pontosan szabályozva vannak^ a vevőnek tudni kell, ki ellenőriz­te például a terméket, de tiltá­sok és kötelezően betartandó előírások is vannak. A mezőgaz­dasági alapanyagokkal és a belő­lük készült élelmiszerekkel kap­csolatban jogszabályok írják elő, hogy milyen követelmények be­tartása esetén lehet a termék ökológiai, biológiai jelölésű. A fo­gyasztók és a termelők között ki­zárt a félreértés, és tiszta sor az is, hogy szabálysértés a jelölést olyan termékekre alkalmazni, amelyeket nem az előírásoknak megfelelően és ellenőrzési rend­szerben állítottak elő. Egyértelműen tilos génmódo­sított, növényvédő szerekkel ke­zelt alapanyagot használni, az adalékanyagok jelentős része is ki van zárva, nincs ízfokozó, mó­dosított keményítő, pláne nem tartósítószer a termékekben. Kö­telező viszont például a vetésvál­tás és az is, hogy a biogazdaság­ban az állatok a szabadban le­gyenek. A biotermékek előállí­tói nagy gondot fordítanak a megelőzésre is, s a vegyes ülte­tések rendjére, így például sza­móca hagymával, zeller káposz­tával, bazsalikom uborkával ül­tethető együtt, a társítás jó hatás­sal van egymás fejlődésére, de távol tartják a kártevőket is. Ám itt, a biogazdálkodásban igaz en­nek ellenkezője is: a bab a hagy­mával, vörös káposzta a paradi­csommal, a petrezselyem meg a fejes salátával alkotnak „barát­ságtalan párost”, ezért nem ül- tethetők egymás közelébe. A ta­karmányt lehetőleg helyben kell termelni. Az állatlétszám meg­tervezésekor fontos figyelembe venni a hely eltartóképességét. De a biogazdálkodó a beteg állat kezelésében is úgynevezett sze­líd gyógymódokat (akupunktú­ra, homeopátia, gyógynövények) alkalmaz, de alapvetően betart­ja az állatjóléti előírásokat, és na­gyobb baj esetén állatorvost hív. „Magyarországon a mezőgaz­dasági területek 2,5 százalékán folyik biotermelés, szemben mondjuk Ausztriával, ahol ez az arány húsz százalék. Nálunk a terv is csak 6 százalék, ezt jelöl­te ki az új agrárprogram, egyelő­re csak sereghajtók vagyunk. Jóllehet, a minőségben és a meg­bízhatóságban az élen járunk, nem véletlen, hogy a magyar ter­mékek 80-85 százaléka kikerül az országból, ami mintegy 30-35 milliárdnyi forgalmat jelent az országnak” - mondja Roszík Pé­ter, a Biokontroll Hungária ügy­vezetője, a magyar biokultúra megteremtője. Csaknem húsz éve indította ökomozgalmát, ő ennek tudja be, hogy a magyar termék mindenütt keresett. „Ugyan az árak átlagosan 30- 100 százalékkal magasabbak a hagyományos úton előállított ter­mékekénél, de ez az előállításuk­kal indokolható. A vegyszerek­től mentes, rendesen pihentetett föld ugyanis nincs a végletekig kizsigerelve, feltúrbózva, így nyilván kevesebb, ámde sokkal Csányi Sándor „Itt minden biz­tonságos és a zöldség, gyü­mölcs ízében benne van az egész vidék." egészségesebb hozamot hoz. Bár gondot azért okoz, hogy a biofogyasztó szinte egyáltalán nem árérzékeny, így van, aki a normál ár akár háromszorosát is elkéri a portékáért. Ez sokszor rontja a termékeink megítélé­sét” - mondja a vezető. Sokan persze egyszerű bolon- dériának gondolják, mások úri mulatságnak, ami csakis a jómó­dú családok kiváltsága. Jóllehet, szombati biopiaci sétánk egé­szen mást mutat Távolról sem csak a vagyonosoké a biovilág. A sajt vagy a méz például nemigen kerül többe bármely hipermar­Dr. Terjéki József „Én mindent úgy csinálok, ahogy azt annak idején megtanultam, mikor az első kecskéinket megvettük." két termékénél, a zöldségek kö­zül például a saláták teljes szor­timentje felvonul itt a bolti ár tö­redékéért, igaz, a répa, paradi­csom, paprika, hagyma, burgo­nya ára nagyon változó, alapjá­ban azért valóban drágábbak. A hús viszont már valóban luxus, egy kiló csirkemellért itt 5-6 ezer forintot is elkérnek. Amióta Csányi Sándor bio­gazda az eszét tudja, a földeken volt. Nagymamáját is Kis Ká­poszta Annának hívták, híres család ez Szatymazon. „Nagy- szüleim, anyukám és apukám is parasztemberek voltak, én is eb­Vörös Imre „Én jobban szere­tem, ha intenzív íze van a méznek, a levendula-, a repce­vagy a virágmézet eszem.” be születtem bele. Sosem lép­tünk be a szövetkezetbe, amit ta­nultunk, adtuk tovább és esze­rint termesztjük ma is a zöldsé­geinket. Tartunk állatokat is, bir­kát, sertést, hogy meglegyen az ökológiai egyensúly, a megfelelő komposzt a talajhoz. Itt minden belterjes és nemcsak biztonsá­gos és tele van tápanyagokkal, de a zöldség, gyümölcs ízében benne van az egész vidék” - me­séli Csányi Sándor. S hogy ő az árat hogyan kalku­lálja? Miért kerül egy kiló om­lós, rózsaszínű krumpli 900 fo­rintba, egy csomag répa 350-be? Mitől bio a bio? Három főszabály • A bioélelmiszerek előállítását térben vagy időben el kell kü­löníteni a nem ökológiai élel­miszerek készítésétől • A bioélelmiszerek ökológiai összetevőkből állnak, a nem ökológiai összetevők aránya legfeljebb 5% lehet. • Az ökológiai élelmiszerek elő­állításánál nem alkalmazha­tók olyan anyagok vagy tech­nológiák, melyek visszaállít­ják a termékfeldolgozás vagy tárolás so­rán elveszí­tett tulaj­donságait, továbbá amelyek korrigálják a gondatlan készítés kö­vetkezményeit vagy bármi­lyen módon félrevezethetnék a fogyasztót a termék eredeti jellegét illetően. Magasabb a nem biokrumpli vitamintartalma? egy friss tanulmány szerint a biozöldségek kevesebb vitamint tartalmaznak, minta növényvé­dő szerrel gondozottak A kísér­letek során a zöldségeket kétfé­le módon gondozták és azt ta­pasztalták, hogy a mesterséges szerekkel kezeltek ugyanolyan szépek és finomak lettek, mint a biováltozatok A vegyszerek­kel kezelt brokkoliban és kara­lábéban több antioxidánst ta­láltak, mint a biováltozatok­ban, továbbá a nem biokrump­linak a C-vitamin-tartalma is magasabb volt. Emellett a para­dicsomok közül is sokkal íze- sebbnek és édesebbnek bizo­nyult a nem biováltozat Az angliai Termőföld Szövetség munkatársai azonnal reagál­tak, szerintük minden tudomá­nyosságot nélkülöz, és nagyon kicsi mintán készült a kutatás, az pedig tény: a vegyszerek sú­lyosan károsítják a környezetet Fenntartások A biotermelők nem ritkán élelmiszer-biztonsági támadá­soknak vannak kitéve. Töb­ben fenntartásokkal kezelik a vegyszerek nélkülözését Bánáti Diána EFSA-elnök például korábban mindenkit óvatosságra intett. „Alapvető en fontos kezdeményezés, hogy megpróbáljuk az élelmi­szerláncban alkalmazott növényvédő szerek marad­ványanyagait csökkenteni. De sokszor ezek a szerek ép­pen attól mentenek meg, hogy a penészgombák az em­ber egészségét súlyosan káro­sító mikotoxinokat termelje­nek. Nincsenek olyan átfogó összehasonlító vizsgálataink, ahol nagy fajszámú, külön­böző módon, de egy termőte­rületen termesztett gyümöl­csökre végeztek volna Vizsgá­latot, amely kiterjedt volna a beltartalmi értékekre, az eset­leges toxinok mennyiségére, a vegyszermaradványok mennyiségére. ” A biogazdák szerint viszont mindez butaság, hiszen az ő gondosan kidolgozott gazdál­kodási módszerük épp azt biztosítja, hogy a terményeket távol tartsák mindenfajta ve- szélytőL „A munkaidőt, energiát, a hoza­mot, ami ebben a rendszerben lényegesen kisebb, próbáljuk ki­kalkulálni. Nem nyerészkedünk ezen, csak azt csináljuk, amit az őseink több száz éve, s ebből tartjuk el magunkat. Kóstolja meg! Meg fogja érezni a különb­séget. Ne hámozza meg, mert úgy marad benne minden táp­anyag!” - nyom a kezembe egy csomag csicsókát, némi útmuta­tóval. Dr. Terjéki József a kecsketej­ből készít mindenfél finomságot. A tej, túró mellett friss és érlelt sajtok, krémsajt és odra is van a legváltozatosabb ízekben. Ő is már lassan negyven éve „bió- zik”, még ha sokáig nem is tu­dott róla. „Nem izgatnak az előírások, a szabályok, én mindent úgy csi­nálok, ahogy azt annak idején megtanultam, mikor az első kecskéinket megvettük. Az el­lenőrzések kötelezőek, azoknak mégis mindig megfelelnek a ter­mékeim” - mondja a tiszajenői gazda. Ő éppen annyiért adja ter­mékeit, amennyi picivel több, mint a költségei, hogy valahogy megéljenek belőle, ez az árain is látszik, bármely bolt sajtpultján el lehetne adni termékeit. Akárcsak Vörös Imréét. Az ül­lői méhész is tíz éve jár a piacra és nem a legdrágább akácmézét ajánlgatja. „Én jobban szeretem, ha intenzív íze van a méznek, a levendula-, a repce- vagy a szimpla virágmézet eszem” - mondja a termelő, akinél egyéb­ként szinte semmivel sem drá­gább az áru. Persze a méhészek­nél nem is igazán jelent külön költséget a „bióság”, csak nagy- nagy figyelmet igényelnek a be­gyűjtőhelyek. Vörös Imre azt vallja, olyat másnak se adna, amit ő maga nem enne meg. Sokan bolondériának gondolják, mások úri mulatságnak, de biopiaci sétánk tapasztalata, hogy távolról sem csak a vagyonosoké a biovilág

Next

/
Thumbnails
Contents