Somogyi Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám

4

2011. JÚNIUS 19., VASÁRNAP

A HÉT TÉMÁJA

ökológia Nem csak hit kérdése. Aki a biopiacon vásárol, tudatosan kerüli a mesterséges anyagokat, és többet is hajlandó áldozni élelmiszerre. De léteznek kétkedők is.

A BIOPIAC TITKOS VONZEREJE

Továbbra is töretlenül nő a biotermékek népszerűsége, a legutóbbi baktériumfertőzés sem szegte kedvét a vásárlóknak. A fogyasztók ráadásul nem árérzékenyek, úgy tűnik, bármennyit kifizetnek a bioárukért.

Kun J. Viktória

Göcsörtös, satnya, sőt talán kicsit aszott is, mégis kétszer annyiba kerül, mint a rendes alma. És veszik és szeretik, már akiket elkapott ez az őrület. Ez persze a kívülálló, laikus vélekedés, hisz a biopiac tele gyönyörű, harsogó árukkal. Itt nem az ipari mennyiség a lényeg, úgy tűnik, mintha minden egyes paradicsomszemnek, répaszálnak lenne gondos gazdája. Az árut nem dobálják, odafigyelnek minden lehulló salátalevélre. Nem megy senki tízszer a sajtpulthoz, hogy jól bereggelizzen a kostolókból. Aki idejön, valóban szép és egészséges meg persze finom termékeket szeretne.

A bio- vagy ökománia: szigorú szabályok szerint termesztett alapanyagok, azokból előállított termékek, amelyeknek ráadásul egy sor ellenőrzési rendszeren is ki kell állniuk a próbát. Ezenkívül még a csomagolásuk és az azon olvasható megjelölések is pontosan szabályozva vannak^ a vevőnek tudni kell, ki ellenőrizte például a terméket, de tiltások és kötelezően betartandó előírások is vannak. A mezőgazdasági alapanyagokkal és a belőlük készült élelmiszerekkel kapcsolatban jogszabályok írják elő, hogy milyen követelmények betartása esetén lehet a termék ökológiai, biológiai jelölésű. A fogyasztók és a termelők között kizárt a félreértés, és tiszta sor az is, hogy szabálysértés a jelölést olyan termékekre alkalmazni, amelyeket nem az előírásoknak megfelelően és ellenőrzési rendszerben állítottak elő.

Egyértelműen tilos génmódosított, növényvédő szerekkel kezelt alapanyagot használni, az adalékanyagok jelentős része is ki van zárva, nincs ízfokozó, módosított keményítő, pláne nem tartósítószer a termékekben. Kötelező viszont például a vetésváltás és az is, hogy a biogazdaságban az állatok a szabadban legyenek. A biotermékek előállítói nagy gondot fordítanak a megelőzésre is, s a vegyes ültetések rendjére, így például szamóca hagymával, zeller káposztával, bazsalikom uborkával ültethető együtt, a társítás jó hatással van egymás fejlődésére, de távol tartják a kártevőket is. Ám itt, a biogazdálkodásban igaz ennek ellenkezője is: a bab a hagymával, vörös káposzta a paradicsommal, a petrezselyem meg a fejes salátával alkotnak „barátságtalan párost”, ezért nem ül- tethetők egymás közelébe. A takarmányt lehetőleg helyben kell termelni. Az állatlétszám megtervezésekor fontos figyelembe venni a hely eltartóképességét. De a biogazdálkodó a beteg állat kezelésében is úgynevezett szelíd gyógymódokat (akupunktúra, homeopátia, gyógynövények)

alkalmaz, de alapvetően betartja az állatjóléti előírásokat, és nagyobb baj esetén állatorvost hív.

„Magyarországon a mezőgazdasági területek 2,5 százalékán folyik biotermelés, szemben mondjuk Ausztriával, ahol ez az arány húsz százalék. Nálunk a terv is csak 6 százalék, ezt jelölte ki az új agrárprogram, egyelőre csak sereghajtók vagyunk. Jóllehet, a minőségben és a megbízhatóságban az élen járunk, nem véletlen, hogy a magyar termékek 80-85 százaléka kikerül az országból, ami mintegy 30-35 milliárdnyi forgalmat jelent az országnak” - mondja Roszík Péter, a Biokontroll Hungária ügyvezetője, a magyar biokultúra megteremtője. Csaknem húsz éve indította ökomozgalmát, ő ennek tudja be, hogy a magyar termék mindenütt keresett. „Ugyan az árak átlagosan 30- 100 százalékkal magasabbak a hagyományos úton előállított termékekénél, de ez az előállításukkal indokolható. A vegyszerektől mentes, rendesen pihentetett föld ugyanis nincs a végletekig kizsigerelve, feltúrbózva, így nyilván kevesebb, ámde sokkal

Csányi Sándor „Itt minden biztonságos és a zöldség, gyümölcs ízében benne van az egész vidék."

egészségesebb hozamot hoz. Bár gondot azért okoz, hogy a biofogyasztó szinte egyáltalán nem árérzékeny, így van, aki a normál ár akár háromszorosát is elkéri a portékáért. Ez sokszor rontja a termékeink megítélését” - mondja a vezető.

Sokan persze egyszerű bolon- dériának gondolják, mások úri mulatságnak, ami csakis a jómódú családok kiváltsága. Jóllehet, szombati biopiaci sétánk egészen mást mutat Távolról sem csak a vagyonosoké a biovilág. A sajt vagy a méz például nemigen kerül többe bármely hipermarDr. Terjéki József „Én mindent

úgy csinálok, ahogy azt annak idején megtanultam, mikor az első kecskéinket megvettük."

két termékénél, a zöldségek közül például a saláták teljes szortimentje felvonul itt a bolti ár töredékéért, igaz, a répa, paradicsom, paprika, hagyma, burgonya ára nagyon változó, alapjában azért valóban drágábbak. A hús viszont már valóban luxus, egy kiló csirkemellért itt 5-6 ezer forintot is elkérnek.

Amióta Csányi Sándor biogazda az eszét tudja, a földeken volt. Nagymamáját is Kis Káposzta Annának hívták, híres család ez Szatymazon. „Nagy- szüleim, anyukám és apukám is parasztemberek voltak, én is ebVörös Imre „Én jobban szeretem, ha intenzív íze van a méznek, a levendula-, a repcevagy a virágmézet eszem.”

be születtem bele. Sosem léptünk be a szövetkezetbe, amit tanultunk, adtuk tovább és eszerint termesztjük ma is a zöldségeinket. Tartunk állatokat is, birkát, sertést, hogy meglegyen az ökológiai egyensúly, a megfelelő komposzt a talajhoz. Itt minden belterjes és nemcsak biztonságos és tele van tápanyagokkal, de a zöldség, gyümölcs ízében benne van az egész vidék” - meséli Csányi Sándor.

S hogy ő az árat hogyan kalkulálja? Miért kerül egy kiló omlós, rózsaszínű krumpli 900 forintba, egy csomag répa 350-be?

Mitől bio a bio? Három főszabály

• A bioélelmiszerek előállítását térben vagy időben el kell különíteni a nem ökológiai élelmiszerek készítésétől

• A bioélelmiszerek ökológiai összetevőkből állnak, a nem ökológiai összetevők aránya legfeljebb 5% lehet.

• Az ökológiai élelmiszerek előállításánál nem alkalmazhatók olyan anyagok vagy technológiák, melyek visszaállítják a termékfeldolgozás vagy

tárolás során elveszített tulajdonságait, továbbá amelyek korrigálják a gondatlan készítés következményeit vagy bármilyen módon félrevezethetnék a fogyasztót a termék eredeti jellegét illetően.

Magasabb a nem biokrumpli vitamintartalma?

egy friss tanulmány szerint a biozöldségek kevesebb vitamint tartalmaznak, minta növényvédő szerrel gondozottak A kísérletek során a zöldségeket kétféle módon gondozták és azt tapasztalták, hogy a mesterséges szerekkel kezeltek ugyanolyan szépek és finomak lettek, mint a biováltozatok A vegyszerekkel kezelt brokkoliban és karalábéban több antioxidánst találtak, mint a biováltozatokban, továbbá a nem biokrumplinak a C-vitamin-tartalma is magasabb volt. Emellett a paradicsomok közül is sokkal íze- sebbnek és édesebbnek bizonyult a nem biováltozat Az angliai Termőföld Szövetség munkatársai azonnal reagáltak, szerintük minden tudományosságot nélkülöz, és nagyon kicsi mintán készült a kutatás, az pedig tény: a vegyszerek súlyosan károsítják a környezetet

Fenntartások

A biotermelők nem ritkán élelmiszer-biztonsági támadásoknak vannak kitéve. Többen fenntartásokkal kezelik a vegyszerek nélkülözését Bánáti Diána EFSA-elnök például korábban mindenkit óvatosságra intett. „Alapvető en fontos kezdeményezés, hogy megpróbáljuk az élelmiszerláncban alkalmazott növényvédő szerek maradványanyagait csökkenteni.

De sokszor ezek a szerek éppen attól mentenek meg, hogy a penészgombák az ember egészségét súlyosan károsító mikotoxinokat termeljenek. Nincsenek olyan átfogó összehasonlító vizsgálataink, ahol nagy fajszámú, különböző módon, de egy termőterületen termesztett gyümölcsökre végeztek volna Vizsgálatot, amely kiterjedt volna a beltartalmi értékekre, az esetleges toxinok mennyiségére, a vegyszermaradványok mennyiségére. ”

A biogazdák szerint viszont mindez butaság, hiszen az ő gondosan kidolgozott gazdálkodási módszerük épp azt biztosítja, hogy a terményeket távol tartsák mindenfajta ve- szélytőL

„A munkaidőt, energiát, a hozamot, ami ebben a rendszerben lényegesen kisebb, próbáljuk kikalkulálni. Nem nyerészkedünk ezen, csak azt csináljuk, amit az őseink több száz éve, s ebből tartjuk el magunkat. Kóstolja meg! Meg fogja érezni a különbséget. Ne hámozza meg, mert úgy marad benne minden tápanyag!” - nyom a kezembe egy csomag csicsókát, némi útmutatóval.

Dr. Terjéki József a kecsketejből készít mindenfél finomságot. A tej, túró mellett friss és érlelt sajtok, krémsajt és odra is van a legváltozatosabb ízekben. Ő is már lassan negyven éve „bió- zik”, még ha sokáig nem is tudott róla.

„Nem izgatnak az előírások, a szabályok, én mindent úgy csinálok, ahogy azt annak idején megtanultam, mikor az első kecskéinket megvettük. Az ellenőrzések kötelezőek, azoknak mégis mindig megfelelnek a termékeim” - mondja a tiszajenői gazda. Ő éppen annyiért adja termékeit, amennyi picivel több, mint a költségei, hogy valahogy megéljenek belőle, ez az árain is látszik, bármely bolt sajtpultján el lehetne adni termékeit.

Akárcsak Vörös Imréét. Az üllői méhész is tíz éve jár a piacra és nem a legdrágább akácmézét ajánlgatja. „Én jobban szeretem, ha intenzív íze van a méznek, a levendula-, a repce- vagy a szimpla virágmézet eszem” - mondja a termelő, akinél egyébként szinte semmivel sem drágább az áru. Persze a méhészeknél nem is igazán jelent külön költséget a „bióság”, csak nagy- nagy figyelmet igényelnek a begyűjtőhelyek. Vörös Imre azt vallja, olyat másnak se adna, amit ő maga nem enne meg.

Sokan bolondériának gondolják, mások úri mulatságnak, de biopiaci sétánk tapasztalata, hogy távolról sem csak a vagyonosoké a biovilág