Somogyi Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-17 / 140. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 17., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP mmmmm hmm wmm mmmmmmmmmmmmmmmmmmm mmm mm 5 törvénytervezet A nagy somogyi felekezetek vezetői egyetértenek az újfajta szabályozással, mely szerintük sok esetben még mindig engedékenyebb, mint sok európai országban BEFELLEGZETT A PANELEGYHÁZAKNAK Húsz esztendőnyi magyarországi jelenlét és ezer fős tagság: talán a két legfontosabb kritérium, melyek alapján szabályozná az új törvény az egyházakat. Vas András Összesen kilenc egyház szerepel az új egyházi törvény tervezetében, mely ezeken kívül több kategóriát is meghatároz, például az új protestáns egyházakat, illetve „Országgyűlés által elismert további vallási közösségeket”, valamint „jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak, amelyek a kormánnyal megállapodást köthetnek”. „Az azonos hitelveket valló, cselekvő- képes, magyarországi lakóhellyel rendelkező, természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező, autonóm szervezet, mely elsődlegesen vallási tevékenység gyakorlása céljából működik” - definiálja a törvénytervezet az egyház fogalmát, és meghatározza, milyen tevékenységek - például parap- szichika, gyógyítás, önmagában az oktatás, természetvédelem - nem tekinthetők vallásinak. Hét kritériumot fogalmaz meg az egyházakkal szemben, többek között, hogy elsődlegesen vallási tevékenységet végez, van rítusa, legalább húsz éve honos Magyarországon és minimum ezer tagja van. A törvénytervezet melléklete tizenhárom felekezetet sorol fel, amelyeket az 1895-ös törvény alapján bevett, illetve elismert felekezetiek minősít, ugyanakkor a történelmi egyház kifejezés nem szerepel a dokumentumbem. Ide tartozik a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exár- chátusa, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, a Magyarországi Román Ortodox Egyház, az Orosz Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátusa, a Magyarországi Unitárius Egyház és a Magyarországi Baptista Egyház. A javaslat melléklete felsorolja a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházakat, amelyekkel a kormány megállapodást kötött. Ezek között ott szerepel a Hit Gyülekezete, a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Pünkösdi Egyház, a Hetednapi Adventista EgySomogyban a katolikus egyház több mint 235 ezer hívőt tart számon, rajtuk kívül négy felekezet létszáma haladja meg az ezret ____________________________________________ Székhely Nyilvántartásba vétel éve Kaposvári Zsidó Hitközség __________________________Kaposvár________________1991_________ Sze nt Benedek Rendi Nővérek Bárdudvarnok 1995 Keresztyén Családi Gyülekezet_________________________Győr_________________1996 Sze nt János Apostolról és Remete Szent Pálról Nevezett Közösség Miklósi 1997 Kálvin János Presbiteri Misszió, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Magyarországi Missziója____________Budapest 2005_________ Újteremtés T eljes Evangéliumi Gyülekezet ___g , Siófok _______ 2006 Bo ldog Évek Közösség_______________________________Gálosfa________________2006_________ Igaz Bé ke Egyház Kaposvár 2007 Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Magyarországi Egyházteste_________Okorgág_____________2008________ Szeretet, H it és Gondviselés Egyház Kaposvár 2010 Felekezet Hívők száma Gyülekezetek, __________«___________plébániák száma ka tolikus 235 700 80 Református______31000_________107* Ev angélikus______7000 10* * Hit Gyülekezete___ 1200________2***' Krl sna-tudatú________530______ 1 Baptista_____________500___________7 Me todista_________200^_ 1**** Zs idó 150 1 Adventista 80 5 * Leánygyülekezetekkel együtt **Leánygyülekezetek (20-25 hely) nélkül ***Helyi közösségek (9 hely) nélkül ****Szórványgyúlekezet Hetesen és Kürtöspusztán ház, az Erdélyi Gyülekezet, az Üdvhadsereg Szabadegyház, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége. A melléklet emellett további 23 egyházat említ, amelyek országos lefedettségnek, illetve világvallásokhoz kötődnek és jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, s ezek elismert vallási közösségekké való nyilvánítását szorgalmazza. Mindazok a közösségek, amelyek nem férnek bele az első két kategóriába, vallási egyesületet hozhatnak majd létre a civil jog alapján, és az ehhez kapcsolódó támogatásokban részesülhetnek majd. Somogybán az első két csoportból információink szerint kilenc felekezet van jelen. A megye többsége katolikus vallású, a második legtöbb hívőt a reformátusok mondhatják magukénak, ezer feletti létszámmal még az evangélikusok és a Hit Gyülekezete van jelen, s csak a három legnagyobb hazai egyház mondhatja el magáról, legalább tíz településen léteznek közösségeik. Igaz, a somogyi zsidó közösség megfogyatkozásának történelmi okai vannak, ezzel szemben a baptisták vagy az adventisták gyülekezeti és létszáma folyamatosan gyarapszik, noha felnőtt kereszt- ségről lévén szó a gyerekek hivatalosan nem számítanaka hívők közé. Országosan is egyedülálló a Krisna-tudatú Hívők somogyi jelenléte, a somogyvámosi Krisna-faluban élnek az egyház szerzetesei, így a megyében az ötödik legnagyobb létszámú felekezetet adják. Az országos szinten ezres taglétszám amúgy komoly határnak bizonyulhat a jelenleg több mint háromszáz, idehaza bejegyzett egyház többségének. Korábban száz fővel lehetett új egyházat alapítani, ami az egyházpolitikusok, s a nagyobb egyházak vezetői szerint komoly visszaéléseket tett lehetővé.- Csak a viszonyítás miatt: Ausztriában tízezer fő a határ - jegyezte meg Bellái Zoltán, kaposvári református lelkész és püspöki főtanácsos -, azaz az ezres minimállétszám egyáltalán nem túlzó, inkább valami középút az eddig, valamint az Európában megszokott számok között. Úgy vélem, a jelenlegi kis- egyházak számára is jól jön az új törvény, hiszen tisztázza a viszonyokat, s amelyek valóban hitéleti tevékenységet folytatnak, felvirágozhatnak, ha a csak pénzszerzési céllal létrejött „egyházak” kirostálódnak. Hasonlóképpen vélekedett Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke, korábban kaposvári esperes is, aki szerint a jelenleg még érvényben lévő törvény túlságosan egyszerűvé tette az egyházalapítást Paróczi Zsolt baptista lelkész viszont úgy vélte, mindenkinek joga ahhoz a fe- lekezethez tartozni, ahová akar, függetlenül annak létszámától. Az állam húzhat határt, hogy eldöntse, mekkora tagságtól ad támogatást, ám a szabad vallásgyakorlás a lelkész értelmezése szerint nem tűr semmüyen korlátozást. Persze, csak ha valóban egyházként működik a szervezet, a ma bejegyzett több mint 300 egyház közül valójában azonban sokan csak a gazdasági előnyök miatt választották a működés ezen formáját. Amiből komoly vallási viták is kialakultak, a Magyarországi Református Egyház például a Kálvin János Presbiteri Misszió, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Magyarországi Missziója nevű, a Somogy Megyei Bíróságon 2005-ben nyilvántartásba vett, a honi reformátusok szerint szakadáregyház létét, létjogosultságát vitatja. A megyei bíróságon a Kálvin misszió mellett nyolc egyház szerepel a nyilvántartásban, többségük a jövőben vélhetően nehezen teljesíti majd az új törvényi feltételeket. Akadnak közöttük, melyek bejegyzett céljuk szerint is csak szociális munkával foglalkoznak, igaz, az egyház hitvallásának megtartásával. Nagyobb kérdés, mi lesz például a kapos- szentbenedeki Szent Benedek Rendi Nővérek sorsa: az idehaza a 16. században Bakócz Tamás esztergomi érsek által megszüntetett, a rendszerváltás után újjáalapított apácarend zárdáját csak Ancilla nővér lakja. Akinek viszont nehéz lenne elvitatni vallási-hit- béli meggyőződését.. Ezzel szemben akad olyan egyházbejegyzés is a bíróságon, mely székhelyeként egy kaposvári panel első emeleti lakását adta meg, vagy egy siófoki társasházét - nekik vélhetően mihamarább meg kell barátkozni az egyesületi formával, esetleg gazdasági vállalkozássá alakulhatnak. Állami forintok az egyházi közszolgálatnak AZ EGYHÁZI KÖZGYŰJTEMÉNYEK állami támogatását és a hitoktatói tevékenységet 100-100 millió forinttal emelték. Az 5000 lélekszám alatti településeken szolgáló egyházi személyek támogatási keretét 43 millió forinttal emelték (ezen belül a református egyháznak ez több mint 8 millió forint pluszt jelent). az egyházi közoktatási intézmények egyházi kiegészítő normatíváját 230 ezer forintra emelték tanulónként, s ezzel helyreállították az egyházak által régóta követelt egyenlő finanszírozás, egyenlő bánásmód elvét az egyházak számára felajánlható SZJA 1 százaléka és annak úgynevezett állami kiegészítése 2,3 milliárd forinttal emelkedett. AZ EGYHÁZI REKONSTRUKCIÓS előirányzat 1,2 milliárd forint. az Egyházi kulturális program kerete 50 millió forint. AZ EGYHÁZI ifjúsági- és gyer- mekmunkára, oktatás-nevelési projektekre a Templom és iskola című programban 200 millió forint, az egyházi szórvány projektekre az egyházi szórványprogramban 200 millió forint, az egyházi szociális és karitatív projektekre a Testi és lelki programban 200 millió forint jut az új programokra, minta Templom és iskola, valamint a Testi és lelki, illetve szórványprogramokra, a rekonstrukcióra és a kulturális programokra pályázni lehetett. Az összesen 1,8 milliárd forinttal szemben 29 milliárdos kérelem áll. VIGMOND ERIKA Az államtitkár szerint negyven-ötven egyházi státusszal rendelkező vallási közösség marad A nyári ülésszakban már elfogadhatják az új egyházi törvényt, amit a KDNP frakciója nyújt be. Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, civil- és nemzetiségi ügyekért felelős államtitkára elmondta: szeretnék a vallásszabadságot megerősíteni és szélesíteni, de egyúttal az is a feladatuk, hogy hitelesítsék a valóban vallási, hitéleti tevékenységet folytató egyházakat, vallási közösségeket EURÓPÁBAN PÉLDÁTLAN módon nagyon sok bizniszegyház jött létre Magyarországon - tette hozzá Szászfalvi László. - Több mint 330 bejegyzett egyház van. Az egyházak és vallási közösségek azért jönnek létre, hogy hitéleti és vallási tevékenységet folytassanak A bizniszegyházaknál ez fordítva történt: nagyon sok esetben azért jöttek létre ezek a szerveződések, hogy állami központi költségvetésiforrásokhoz jussanak, és mellette igyekeztek palástként néhány olyan tevékenységet bevonni, mintha ők egyházak lennének Nem olyan szigorításról van szó, mely bármilyen formában a vallásszabadságot szűkítené, de nem is olyan Szászfalvi László szerint nem sérül a vallásszabadság drasztikus beavatkozást jelent, ami szerint csak néhány egyház maradna. Azt gondolom, hogy a 3304)61 maximum 40- 50 közötti egyházi státusszal rendelkező egyházak, vallási közösségek maradnának. az ÁLLAMTITKÁR azt is részletezte: kettős regisztrációs szisztémát alkalmaznak az új egyházi törvényben. A parlament regisztrálná, részben történelmi . alapon azon egyházakat, melyek a magyar történelemhez és kultúrához jelentős mértékben hozzájárultak. Részben pedig olyan alapon, melyekkel a kormány átfogó megállapodást köt köz- szolgálat átvállalásában. Egy harmadik szempont is lesz: olyan kisebb egyház, vallási közösségeknél, melyek társadalmi kohéziós tevékenységet végeznek kisközösségekben. Például drogprevenciót látnak el, vagy cigánygyerekeket segítenek A másik a bírósági regisztrációs irány, melyben a bíróság szakértői testületet vehet igénybe, valóban hitéleti vagy vallási tevékenységet folytat az egyház. Természetesen garantálni fogják azon vallási közösségeknek is a szabad vallásgyakorlási, amelyek egyelőre nem tudják teljesíteni a feltételeket: vallási jellegű egyesületet alapíthatnak majd hitéletük közösségi gyakorlásának végzésére. v. e.
