Somogyi Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-09 / 134. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 9., CSÜTÖRTÖK 11 SAJTÓ ÉS TANULÁS Tűnődöm, hogyan is írhat­nám le, milyen nőnek lenni a világban, mely állandóan más arcát mutatja felénk. Hogyan tudnám közhelyek nélkül megfogalmazni a döbbenetét, a csalódottsá­got, az elárultságot, s a cso­dát, melyet alig néhány nap alatt fedeztem fel, miköz­ben a gyengébbik nemről szóló írásokat bújtam. Az első világháború idején a fér­fiak többsége a háborúban har­colt. Nap mint nap több ezren es­tek el. A nőknek egyedül kellett boldogulniuk az élelmiszerhiány­nyal, a gyermekneveléssel, a pénztelenséggel, a portyázókkal, és a tudattal, hogy férjüket bármi­kor eltalálhatja egy repesz. A vi­lágnak szüksége volt a munká­jukra. Ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy a férfiak által betöltött posz­tokat is tökéletesen el tudja látni az addig lenézett, és semmibe vett női társadalom. A háború után sokan nem akartak a rég megszokott módon élni. Elnyo­másban, és abban a hitben, hogy ők nem érnek annyit, mint Ádám leszármazottjai. Angliában moz­galmat szerveztek, hogy kivívják beleszólásukat a politikába, igaz ezzel nem ért véget a harc a tel­jes egyenjogúságért. Fizetésük to­vábbra is alacsonyabb volt, az ok­tatás pedig továbbra is tabutéma volt a nők számára. Az igazi töréspontot a feminiz­mus történetében Virginia Woolf 1938-ban megjelent Há­rom adomány című esszéje je­lentette. A tanulmány tulajdon­képpen egy levél, válasz arra a kérdésre, hogy hogyan lehet megakadályozni a háborút. (A könyv megírásakor még a spa­nyol polgárháború borzalmai foglalkoztatták a közvéleményt.) Woolf folyamatosan kitér a vá­lasz elől, arra hivatkozva, hogy ő a politikai okokat nem értheti meg, hiszen csak egy nő, de erre hivatkozva a nők társadalmi el­nyomásán keresztül bemutatja, sőt ízekre szedi a korabeli társa­dalmat és a politikai okokról a háború társadalmi okaira tereli a figyelmet. Ebben a művében Woolf zseniális logikával leránt­ja a leplet a férfiak által irányí­tott, hatalomvágytól és rangkór­ságtól szenvedő társadalomról. Nőnek lenni jó. Akkor is, ha helyt kell állni az élet minden területén, és a mai társadalom már jóval többet vár el a nőktől, mint évtizedekkel ezelőtt Ahogy fejlődött a világ, ahogy kezdtek a különbségek elmosód­ni férfiak és nők között, úgy a média újabb borzalmakról lebentette fel a fátylat a gyengéb­bik nemmel kapcsolatban. „Afrikában háború folyik a nők ellen” - állítja az Indepen- dent riportja, amely a kenyai Maszájföldön és a tanzániai Szukumaföldön készült. „Eze­ken a törzsi területeken - és az afrikai kontinensen - évente nők millióit csonkítják meg életük kezdetén, vagy végén”- olvashattuk az Origó egyik cik­kében. A tanzániai Szukuma- fóld a boszorkányüldözések ha­zája. A legutolsó lincselés a Kagaya nevű faluban történt, egy nyolcvanéves idős asz- szonyt öltek meg, mert azzal vádolták, hogy boszorkány. A tanzániai törzsi területen min­dennapos a boszorkánynak tar­tott nők meggyilkolása. Az ál­dozatok szinte kivétel nélkül idős, egyedül élő özvegyasz- szonyok, akik maguk gazdál­kodnak földjükön, így olyan függetlenséget élveznek, ami a férjes nők számára elképzelhe­tetlen. Ezek mind 2009-ben megesett bűntények, az inter­nélkül mernek az utcára lépni. A nők itt nem lesznek sem kar­rieristák, és gyakran diplomá- zottak sem. Kínában és Japánban tini lá­nyokat adnak-vesznek, piros­lámpás negyedben dolgoztatják őket éhbéréért. Hogy mire volt valóban jó a fe­minizmus, és a határtalan sza­badság, amit a nyugati nők kap­tak? Amíg Kínában fiatal lányok áruként szerepelnek a vacsora mellett, addig a nyugati társada­lom asszonyai pornókirálynők­ké válnak, jobb esetben csak Ha­vas ír róluk egy botránykönyvet. Ez ám a hatalmas feminizmus! Ha egyáltalán volt idő, amikor tisztelték a nőket, nos, az nem a 21. század! Remélem, hogy lesz még egy Virginia Woolf, vagy egy Simoné de Beauvoir, akik felnyitják a nők szemét, akik merik vállalni, hogy zavarja őket ez a hatalmas kitárulkozás. Úgy gondolom nem azoké a tisztelet, akik megmutatják, mi­lyen menő vállalkozás ledobni a ruhát, szerintem azé a tisztelet, aki a munkahelyén megállja a helyét, családanyaként az életre nevel, és feleségként ott áll teljes rangú félként a férje mellett. net, a művészi orvostudomány, és a fejlett oktatás világában. Igaz, most mondhatjuk, hogy Afrika elmaradottsága sok esetben a középkor szellemét tükrözi, de hol van ilyenkor az UNICEF, az ENSZ, az Amnesty International, vagy a Humán Rights? Irakban, a siíta többségű vá­rosban élő nők szerint a rémtet­tek hátterében a keményvona­las iszlamisták állnak, akiknek befolyása jelentősen megnőtt Szaddám Húszéin ex diktátor hatalmának 2003-ban történt megdöntése óta. Húszéin idejé­ben a városi nők Irakban, közel- keleti viszonylatban lezseren öltözködhettek, ám az iszlám vallás' szabályait szigorúan ér­telmező iszlamisták térnyerése óta félnek fedetlen fővel kimen­ni az utcára. Bászra város egyik falán ma vörös tintával írt fel­irat szigorú büntetéssel fenye­geti azokat a nőket, akik smin­kelik magukat vagy fejkendő Beauvoir a nemek különbsége ellen harcolt Simoné DE beauvoir francia írónő, filozófus a 20. század második felének egyik nép­szerű, meghatározó gondol­kodója volt, nagy hatással a háború után a megerősödött fogyasztói, jóléti társadalom­ban akkoriban felnövő ifjúsá­gára. Mint a feminizmus je­lentős ideológusa is mara­dandó érdemeket szerzett. Irodalmi tevékenységével, szociológiai munkásságával, memoárjával is jelentősei al­kotott. Sokat tett a francia író a nőkért A feminizmus alkonyán nemek harca Azoké a nőké a tisztelet, akik megállják a helyüket Az oldalt szerkesztette: Meiszterics Eszter Telefon: 82/528-154 E-mail: eszter.meiszterics@axelspringer.hu | szeress, vagy hagyj békén! Hé, hova megy mindenki?? | A cigarettázas megengedett itt, a füst kifújása nem! I megdöglött az aranyhalam, I pedig már épp kezdte meg­■ szokni víz nélkül. ■ NEM tudtam, hogy lehetetlen, ■ ezért megcsináltam. 1 tetszik, hogy karcsú a dere- * kam, tmos a karom és spor- | tos a külsőm. Csak az a baj, hogy mindezt vastag hájréteg | borítja. szerintem minden ember ér­ti telmes, aki egyetért velem. I mindenre tudok magyaráza­tot találni, legfeljebb nem ■ stimmel. ■ a szomszédaim nem lehet- | nek valami gazdagok. Akár­hányszor átmegyek hozzá­juk, hogy kérjek tőlük vala- | mit, az soha nincs nekik. NEM azért vagyok vegetáriá- jf nus, mert szeretem az állato­kat, hanem azért, mert gyű- I lölöm a növényeket. . a szerénység az a művészet, * hogy mások jöjjenek rá, mi- ■ lyen fontos vagyok. ■ van két gyönyörű gyermekem I - márpedig ötből kettő az nem is rossz arány. én valahogy úgy vagyok a pasikkal, mint a zsiráfokkal. | Tetszik, tetszik, de otthonra azért nem kéne. nem szenvedek elmebetegség- . ben. Minden percét élvezem. ■ A szamárfül az origami lég- m egyszerűbb változata. " VEGYÉL LEVEGŐT! TÍZ búvárból | kilenc ezt ajánlja. nmí mm Jl MOZI AJÁNLÓ Űjabb Karib-tenger: Ismeretlen vizeken Az újabb akciódús történet igaz­ságról, cselszövésekről, az ifjú­ságról és a halálról mesél. Amikor Jack múltjából felbukkan egy nő, elbizonytalanodik, nem tudja, hogy ez igaz szerelem, vagy csak egy szívtelen szélhámos játszik a szívével, felhasználva őt a legen­dás ifjúság forrása megtalálásá­hoz. Angelica kényszeríti, hogy szálljon fel a Queen Anne's Re- venge fedélzetére, mely a retten­tő Feketeszakáll kalózhajója, így Jack hirtelen egy olyan váratlan kalandba keveredik, ahol nem tudja kitől is kell jobban félnie... KÖNYVAJÁNLÓ Queen - életrajzi könyv fotókkal A zenetörténelem egyik legna­gyobb bandájáról már számos könyv született. Phil Sutcliffe A rock koronás királyainak teljes, képekkel illusztrált története című könyve sokkal több egy ha­gyományos életrajznál: 288 olda­lon rengeteg színes fotó található a rajongók legnagyobb örömére. Több mint ötszáz a világ kü­lönböző pontjain készült fény­képet és egyéb alkotást, beleért­ve színpadi és színpadon kívüli felvételeket (melyek közül több tucat most először kerül nyilvá­nosságra), plakátokat, szóróla­pokat, backstage-belépőket, je­gyeket, pólókat, nagy- és kisle­mezeket tartalma, továbbá tör­téneteket és visszaemlékezése­ket is. Freddy Mercury és együttese több mint ötszáz fotón szerépei Keresem, kutatom, buzgón akarom. Kívánom, kivárom, X, a jövőmet vágyom. e* Ismerni, tudni, ^ á valót és a jót, tjt szeretni mindazt s=m mi boldogságot ont. KELE DÓRA MUNKÁCSY GIMNÁZIUM UJátsszunk 5 kicsit! e* ^2 Suttog a lámpa, az utolsó ^ szavakat szítja e* Ajkam csókra, kezem pofonra állna. ^ Haragom élesen viliódzik 29* szememben, ^ Szívem mosolya eltűnt ^2 bennem mélyen. Ne félj! Csak kábítalak. ^ Mosolyom örök, kedvem nusztíthatatlan. —.De te csak rettegj, c^tfélj a magánytól, ** ,4 nélkülem töltött, üres éjszakától. =m Tudom, ne mond: hiány- zom. Látom a keserű szádon, A régen mosolyra görbülő meg kérek ajkakon Nem..ül már semmi, csak Sr* aggodalom. X^ Mert én nem otthon va­ö* gyök! e* Tudom, tudom... én sosem nyugodhatok. ^ A dunyhám a csókod, &»A takaróm a karod. =2 KELE DÓRA ^ MUNKÁCSY GIMNÁZIUM

Next

/
Thumbnails
Contents