Somogyi Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-07 / 132. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 7., KEDD HÍRSÁV Kisbuszból is mérnek mozgó, civil autókból is méri a sebességet ezentúl a rendőrség. Somogyaszalónál, illetve a jutái 30-as sebességkorláto­zó táblánál látták a napok­ban a fehér, civil rendszá­mú Peugeot mikrobuszt Ol­dalajtaja elhúzva, benne a trajfipax, mögötte a guggo­ló rendőr. Látványnak sem utolsó, talán kissé megalá­zó, kissé alattomos is, de fi­gyelem, immár törvényes! (a szerk.) Kigyulladt az avar és az aljnövényzet a túlfeszültség elleni trafó porcelánja robbant el hét­főn Kaposváron, a Guba Sándor utcai virágnagyke­reskedés mellett, s emiatt kisebb területen az avar és a száraz aljnövényzet meg­gyulladt Személyi sérülés nem történt, a helyszínre az áramszolgáltató munka­társait riasztották, a rend­őrség lezárta az érintett út­szakaszt. (hm) Vért adtak a tisztviselők június 4-n. között zajlik az Önkéntesek Hete. Hét­főn került sor az országos szintű kormánytisztviselői véradásra. A megyei kor­mányhivatalban előzete­sen 56 kormánytisztviselő jelezte részvételét, (hm) Erdészeti nap Gyótapusztán A sefag marcali erdészete családi napot szervezett dolgozóinak és hozzátar­tozóiknak. A több mint het­ven vendéget a gyótapusz- tai vadászházas pihenőhe­lyre invitálták a házigaz­dák. (ve) Robin Hood utódai. A gyerekek célba találtak Gyótapusztán Nincs recept a károgókra varjúkár Nem segített a művadász a segesdi gazdáknak (Folytatás az 1. oldalról) Az alkalmazott és a riasztó­pisztolyba a lőszer sem olcsó. A gazdálkodó felvetette: nagy kolónia él a szociális otthon te­rületén, itt kéne etetni őket, hogy ne menjenek a mezőre, de az etetéshez adjon az állam anyagi forrást. S ha már káruk van, legyen kártérítés, ahogy vadkárnál is fizet a vadgazda­ság. Lassú Béla 40 hektáros szántóföldjén teljesen kiették a magot a varjak, a kára 4, 5 millió forint plusz áfa.- Ha kerecsensólyomból mondjuk van száz az ország­ban, értem, hogy védik, de varjúból egy fán van annyi - magyarázta Lassú Béla. - Az emberek túllépnek azon, hogy megette a varjú a cse­resznyéjüket, pedig ha Segesden 100 cseresznyefán 50 kilóval számolunk és ösz- szevetjük azzal, hogy Buda­pesten egy kiló cseresznye 1100 forint, az 5,5 milliós kár a kerttulajdonsoknak. Ha eh­hez hozzáadjuk a szántóföldi növénykultúrában okozott jelentős kárt, akkor ki- - derül: egy Segesd mére- tű faluban 15-20 milliós a veszteség. Ha beszorozzuk 20 ezer településsel, az évi 4- 5 müliárd forintos GDP ki­Az év madara volt A kék vércsét és a vetési varjút választották a 2009- es év madarának. Azért együtt a kettőt, mert a kék vércsék fennmaradása nagyban függ a vetési var­jaktól. A kék vércse ugyanis nem épít fészket, telepei ezért csak a vetési varjú ko­lóniáiban tudnak kialakul­ni A magyarországi veté- sivarjú-állomány 2000-re annyira megfogyatkozott, hogy az súlyosan veszélyez­teti a kék vércse populáció­jának fennmaradását is. esés. Az ország gazdasági helyzetének ismeretében kér­dezem: miért engedjük ezt a pénzt veszni hagyni? A gazdálkodó azt is mond­tak: kapják a jó tanácsokat, hogy vessék mélyebbre a ma­got, riasszanak, csávázzák a magot, de ez mind a gazdá­nak költség. Ráadásul irreális elvárás hajnali négytől estig őriztetni a területeket. Ha az önkormányzat kap gyérí- ^ tési engedélyt, azt ugyancsak a helyi adó­fizetők pénze bánja. jC - Szükség van-e olyan állat törvényi vé­Vadászt ábrázoló madárijesztőt készíttetett Kovács Ferenc delmére, amely túlszaporo­dott és jelentős nemzetgazda­sági kárt okoz? - vetette fel Lassú Béla. A csurgói Csokonai gimná­zium védett parkjában ugyan­csak sietősen kell szedni a lá­bunkat, ha nem akarunk égi áldást a nyakunkba és ruha- tisztítós számlát. A rengeteg varjú szabadtéri rendezvé­nyeket tesz leheteüenné, mert túlbeszélni lehetetlen, a taní­tást is zavarja. Kovács József igazgató aztj^ mondta: állan­dóan takarítanak, ami plusz költség és turisztikai * szempontból se jó ez a helyzet. Ráadásul törvény­követők lévén újabb és újabb madarakkal gyarapszik a parkjuk, lévén hogy itt nem bántják őket és onnan is hoz­zájuk költözik a varjú, ahol le­gálisan, vagy illegálisan ri­asztják. Nagy Gábor, a DDNPI mun­katársa szerint attól, hogy egyes helyeken nagy varjú­kolónia van, nem jelenti azt, hogy másutt is. A vetési varjú védelme indokolt, noha való­ban gondot okoz sok helyen. A gazdálkodók is ludasak a kialakult helyzetben, hiszen minden bokor- és fasávot kiir­tottak a mezőgazdasági terü­leteken, így a varjú ott fész­kel, ahol tud. Az alkalmazott technológiával is gond van, sekélyen vetik el a kukoricát. Mindemellett sürgető, hogy asztalhoz üljenek kidolgozni a védekezés módját, s ebben partner az igazgatóság. A természetvédelmi tör­vény, mint azt megtudtuk, le­hetőséget ad kártérítésre, de csak abban az esetben, ha a gazdálkodó bizonyítottan min­dent megtett annak érdeké­ben, hogy a kár ne következ­zen be. i Varga Andrea Mégsem kell mennie a szenegáli férfinak (Folytatás az 1. oldalról) Diatta Bouba Fali korábban me­nekültként érkezett Magyar- orszára, miután szüleit egykori hazájában kiirtották, őt pedig megfenyegették. Itt családot ala­pított, a balatonfóldvári szárma­zású Diatta-Csontos Ágnessel egy Pest megyei faluban nevelik 2007-ben, illetve 2008-ban szü­letett kislányaikat. Épp emiatt került a férfit kiutasító bírói ha­tározat a médiaérdeklődés ke­reszttüzébe, mint az egyént és a családot védő, uniós és hazai alapjogokat látszólag egy tollvo­nással keresztülhúzó döntés. ■ A fiatal család megnyu­godhat, együtt nevel­hetik a gyerekeiket. Ezt semmisítette meg most a bevándorlási hivatal, így végre rendeződhet a súlyos krízist el­szenvedett család sorsa. Diatta Bouba Fali ezután elvi­leg tartózkodási engedélyt kap­hat, tudatta szerkesztőségünk­kel Diatta-Csontos Ágnes. Bár a család hétköznapjai visszatér­hetnek a régi kerékvágásba, az talán örökre kérdés marad: ho­gyan születhetett meg egyálta­lán a korábbi bírósági döntés Magyarországon a 21. század­ban? ■ Füleki T. Templomépítők, szolgáló életek Kaposmérőben Múlt és jelen kapcsolódik egybe a kaposmérői református gyüle­kezetei bemutató ünnepi kiad­ványban. Templomok, paplakok építésének történetét, néhai püs­pökök itteni beszédeit, s a köz­ségben tevékenykedett lelkész és tanítónemzedékek hosszú so­rát is olvashatjuk, Képek is meg­örökítik a múltat és a mai egyhá­zi életet. Nemrég emlékeztek ar­ra, hogy 130 éve építették fel a harmadik parókiát, s arra, hogy 105 éve vetették meg a negyedik templom fundamentumát. A há­laadó istentisztelet liturgiái rendje is szerepel a füzetecské- ben. „A keresztyén gyülekezet küldetése ma is ugyanaz: bi­zonyságot tenni Isten szereteté- ről” - írja az előszóban Kutasiné Molnár Boglárka, lelkész. ■ Gamos Adrienné Felújították az öreg siófoki gőzöst díszpéldány A kaposvári vonalon közlekedett egészen 1982-ig Lelkes civilek újították föl az öreg gőzmozdonyt. 150 éves a Déli Vasút ÉVE ÍRTUK kisgazda képviselői indítvány született az országgyűlési kép­viselők feddhetetlenségének megállapításáról Eszerint a parlament felkérné a köztár­sasági elnököt, a kormányfőt, a házelnököt, hogy minden képviselő tekintetében vizs­gálja meg, hogy szerepe le a volt ni/IU-as állományban, a társadalmi segítők között, a Katonai Biztonsági Hivatal nyilvántartásában, a volt 56- os karhatalmisták, illetve az ÁVH állományúak között Ha igen, akkor szólítsák fel a képviselőt, mondjon le man­dátumáról FELSZÓLÍTOTTÁK ŐKET. Nem mondtak le. Törvényt pedig senki sem hozott róla, hiszen minden párt sáros volt Felújították a siófoki vasútállo­más egy híján százéves díszét, az 1912-ben gyártott 54 tonnás gőz­mozdonyt. A Magyar Gőzmoz­donyokért és Vasútért Egyesület lelkes aktivistái a Déli Vasút indu­lásának 150. évfordulójának ap­ropóján varázsolták újra régi fé­nyébe a gőzöst Ebből az úgyneve­zett szertartályos példányból (nem kellett hozzá külön szenes kocsit kapcsolni) 319-et gyártot­tak és a Siófokon díszelgő annak idején Siófok és Kaposvár, illetve Kaposvár és Felsőmocsolád kö­zött közlekedett. A forgalomból 1982-ben vonták ki. Április elsején múlt 150 éve, hogy először kifutott a kanizsai gőzös, akkor még nem a Déli-pá­lyaudvarról, hanem Buda állo­más indóházából.. A bécsi szék­helyű Déli Vasút, melynek a lét­rehozását a Rothschild-bankház pénzelte, 1860 márciusában megindította a teherforgalmat a Buda-Kanizsa vonalon, egy év­vel később 14 állomás fogadta az utasokat; a Balaton déli partján Sió-Fok, Boglár és Szántód. A kerek évfordulóhoz kapcso­lódva 16 milliárd forint elkölté­se kezdődhet hamarosan a Balatonaliga és Balatonszent- györgy közötti nyílt vasúti pá­lyán. A sínek, az ágyazat cseré­je, az útátjárók rendberakása a legsürgetőbb, közben tanul­mány készül: hol épüljön a má­sodik vágány, milyen fejlesztés kell a kívánt 120 kilométeres sebesség eléréséhez. Budapest és Székesfehérvár között zajlik a vonalfelújítás 134 milliárd forintból, így a menet­idő a mostani 105-ről 76 perces­re rövidülhet Siófok és a főváros között. ■ Fónai Imre Országos döntős a Kistiicsök néptáncban Mozgalmas és eredményes hó­napokat tud maga mögött a Kis- tücsök Gyermektánccsoport. A csokonyavisontai és rinyaújlaki diákok húshagyókeddi farsango­lóját és szennai táncát arany mi­nősítéssel jutalmazták az Együd Árpád emlékére rendezett kis­térségi bemutatón. A megyei néptáncverseny döntőjében má­sodikok lettek. A BNI Vikár Bé­la Művészetoktatási Intézmény Csokonyavisontán kihelyezett osztályának néptáncosai a pécsváradi regionális versenyen is kiválóan szerepelve, az őszi országos döntőbe kerültek. A lá­nyokat és a fiúkat a barcsi Béké­si Margit készítette fel a megmé­retésekre. ■ G. A. 20

Next

/
Thumbnails
Contents