Somogyi Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 21. szám
2011. MAJUS 29., VASARNAP SZTORI 5 Szupergyors „szarnyvitorlas” a Balatonon avatar Magyar talalmany az osszecsukhato karbonvitorla, amely forradalmasitja a versenysportot Vegy egy lepukkant repii- lot, fureszeld le a szarnyat, allitsd csonakra arboc he- lyett, s kesz a szarnyasha- jo. Az otlet nagyjabol eny- nyi volt, de a magyarok to- vabbfejlesztettek. A Media- contact Avatar mar „repul” a Balatonon. Arvay N. Tivadar Nehany amerikai hobbivitorlazo - akik nem mellesleg pilotakent keresik a kenyerrevalot - addig- addig kiserletezett, amig.sikeriilt rabiggyeszteniuk hajojukra egy vitorlazbrepiilb szarnyat. Arra gondoltak, ha a repiilot a magas- ba emeli a szarny koriil aramlo le- vego, akkor a felhajtderd mukod- het toloerdkent is. Persze nem egy Boeingrol nyestek le a hozza- valokat, hanem egy konnyu vitor- lazogeprol, de a prototipus igy is jo nehez lett. A sulyos „szarnyas- hajo” ennek ellenere elkepeszto menettulajdonsagokkal birt, ezert az otletet tovabbfejlesztet- tek, konnyitettek a szerkezeten. Fekete Laszlo gepeszmernok es a hajozas megszallottja tovabb- gondolta az otletet: megtartva a repiiloszarnyak formajat, egy ult- rakonnyu, a hagyomanyos vitor- lakhoz hasonloan fel- es lehuzha- to konstrukciot tervezett. „Az amerikai tervezok megelegedtek az onhordo szarnyvitorlaval, s mert mukodott, leragadtak ezen a ponton - mondja a feltalalo. - Magam is regota vitorlazom, a csapattal pedig versenyziink, ert- heto, ha folyton azon tortiik a fe- jtinket, hogy mitol lehet meg gyorsabb a hajonk. Lecsereltiik a tokesulyt, a kormanyt, fejlesztet- tiik a hajot, mindent megtettiink, de ez 2-3 szazalekos valtozast je- lentett, ami nem sok, s nem feltet- leniil eleg a gyozelemhez. A szarnyvitorlakrol viszont tudtuk, hogy ketszeres vagy akar harom- szoros teljesitmenynovekedest okoztak - katamaranokon. Azt szerettiik volna, hogy ugyanez a technika mukodjon a kenyelme- sebb, krajcolos hajokon is, raada- sul ugy, hogy a szerkezetet a meg- levo arbocon rogzi'tsiik.” 3 Az elkepzelesbdl alig ket ev | alatt valosag lett, a Mediacontact I Avatar egy hete vizre szallt, es | elesben tesztelte a karbonvitorlat. | A szerkezet leginkabb egy re- I ddnyhoz hasonlit, amelyen az egymastol 80-100 centimeterre levo lamellak koze kifeszitett „fo- lia” a leereszteskor egyszeruen osszecsukodik. A balatoni szelvi- szonyokra idealizalt szarnyprofil- lal eddig soha nem latott sebes- segre gyorsulhat a hajo, persze csak erto kezek iranyitasa alatt. Az Avatar epitoje es egyben a hajo kapitanya Soponyai Geza peldaul a biztato tesztek ellenere sem iszik elore a medve borere. A csapat a Kekszalagra gyakorol, de mint mondja, a gyozelem az egyediilallo technika ellenere sem biztos. „Meg kell tanulnunk maskepp vitorlazni, mint eddig. Peldaul szeliranyba haladva ezt a vitorlat nem lehet annyira behuz- ni, mint a hagyomanyosaL Olyan- kor egyszeruen megall a hajo. A forduloknal viszont elkepeszto teljesitmenyt tapasztaltunk. Alig- hogy iranyba alltunk, suhanni kezd a hajo, nines megtorpanas, nyogvenyelds gyorsulas, mint a vaszonvitorlaval.” Tomegtermelesre meg nem kell szamitani, egyreszt a hagyomanyos szerelekeknel 2-3-szor magasabb ar miatt, masreszt a karbonvitorla elvesz valamit a vi- torlazas sava-borsabol. Forduloknal peldaul nem esattog a vaszon a szelben, es a hajo dolese is meg- szunt, mert a billenest okozo ol- dalra hato erok a kiilonleges szarnyprofil jovoltabol elore moz- ditjak a vitorlast. Az uj vitorla fejlesztesehez es a hajo megepitesehez persze penz is kellett. Ezt az Infiniti automar- ka, masreszt a hajo tulajdonosa, a nevado Mediacontact Kft. veze- toje, aki eddig sziirke eminenci- askent a hatterbe huzodott. „Min- den gyoztes hajo mogott all szponzor, s minden gyoztes hajd- nak van tulajdonosa is, de jellem- zoen neiii o, hanem a kapitany kerUl a figyelem kozeppontjaba - mondja Somogyi Miklos, a Mediacontact iigyvezetoje. - A lees felhuzhato karbonvitorla azon- ban olyan forradalmian uj leheto- seg volt, amely miatt erdemes ki- csit az eloterbe keriilni. Es, hogy az elet mennyi kiszamithatadan meglepetest tartogat: Fekete Laszloval nehany eve mar dolgoz- tunk egyiitt, akkor a mozgo hir- detotablaink muszaki kiviteleze- seben segitett, de senki nem sej- tette, hogy egyszer a vitorlaepi- tesben is egymasra talalunk.” Haloszobai hajtovadaszat a nagy fekete bogar ellen RADOS ^ VIRAG A himzett agyteriton meretes feketeseg terpeszkedett. Nem mozdult. Tulajdonkeppen nem is en, hanem ferjem vette esz- re. „Te, mi az ott? - kerdezte a fotelbol gyanakodva, amikor mar majdnem felraktam a le- pedot. Kozelebb hajoltam, mert szemiiveg nelkiil rosszul latok, es megszemleltem a je- lenseget. „Ez egy bogar - ko- zoltem -, nagy, fekete, szar- nyas, kitinpancelos,” E rovar- tani elemzes hallatan ferjem felemelkedett ultebol, es ep- pen olvasott konyvet fenyege- toen a joszag foie emelte. egy SZEMVIUANASRA eszembe jutott regi ferfi ismerdsom. Vendegsegben volt nalam, amikor eszrevettem az ajton maszni egy lapos, barna boga- rat. Konydrdgtem a palinak: „ments meg!” Am a zord va- lasz az volt: „nem mentelek, mentsd meg magadat!” Ami leforditva annyit tesz, hogy „emancipalt no vagy, ugyan- ugy el kell tudnod banni egy bogarral, mint ferfi tarsad- nak". fgy aztan en magam esaptam agyon a bogarat nagy keservesen, berzenkedve, hogy hova tunt a regi lovagi- assag. Es ha egy rinocerosz ta- madna ram? Nem is talalkoz- tam tobbet ismerdsommel, aki a nehez pillanatban ily rutul cserben hagyott. szoval ez az eset suhant at az agyamon, amikor ferjem mar-mar leesapott a fekete bo- garra. De en remiiltem kozbekialtottam: „ne!” Korantsem azert, mert idokozben valoban annyira emancipalt lettem, hogy magam akartam volna elintezni az tigyet. Nem is azert, mert aggodtam a bogar eleteert. Dehogy aggodtam. A fene vigye el ezeket a maszka- lo lenyeket, meg az ember agy- nemuje koze is bereptilnek a nyitott ablakon, hiaba lakunk varosban. Hanem azert, mert az eszembe jutott: mive lesz a gyonyoru agyterito, ha bepisz- kolja a bogar leve? Marpedig ha ferjem rasujt azzal a bogar- mertekkel merve mazsas su- lyu konywel, ki tudja, mi fo- lyik ki a szetlapult allatbdl. Es akkor moshatom ki a teritot ej- nek evadjan. Nem valami gusztusos program. . „majd en, egy papir zsebken- dovel” - vallaltam magamra a bogareltavolitas kenyes mu- veletet. Fogtam is a zsepit, ra- dobtam a bogarra, amit, ha mar ilyen szepen a zsebkendo ala keritettem, nem lapitottam szejjel, hanem az ablakhoz vit- tem, hogy kidobjam rajta. Mint egy gyakorlo buddhista, aki hi- ven koveti a „ne arts” (szansz- kritiil ahimsza) erkolcsi elvet. Pedig semmi ilyesmirol nem volt szo. Valojaban csak nem akartam szetnyomni a rovart. kisvartatva eltoprengtem: va- jon miert van az, hogy ha egy bogarat latunk, viszolygunk, de ha ugyanott egyszer csak egy sarga pelyhes napos csibe jelenne meg, azt visitoznank, hogy milyen aranyos? A rejte- lyes kerdesben ferjem veleme- nyet is kikertem. „Nem tu- dom, miert van igy - mondta. - De ird csak meg.” Aldott allapotban. Mikozben a Deauville-ben zajlo G8 talalkozon olyan ker- desekben dontenek a vilag urai, mint az „arab tavasz" 40 milliard dollaros tamogatasa, a sajto a francia elnokne pocakjara fokuszal. Carla Bruni ter- hessegerol regota talalgat a vilag, s velhetoen az Europai Tanacs elnoke- nek felesege, Geertrui Van Rompuy sem Bruni ruhajarol erdeklodik. Igen, gombolyodik a has, lesz municio az oszi elnokvalasztasi kampanyban.
