Somogyi Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-24 / 120. szám
6 2011. MAJUS 24., KEDD GAZDASAG Hova tart a mezogazdasag? agrarium Elapado bevetelek - Szerkezeti problemak miatt evrol evre zsugorodik A rendszervaltas ota csokken a magyar mezo- gazdasag teljesitmenye es az agazatbol elok sza- ma, es nines jele a nove- kedesnek a jovoben sem. A hazai szereploket szerkezeti gatak kotik, a fejlesztesek helyett marad a kicsiben es feketen jatszas. Braunmuller Lajos A hazai agrartermeles 1984-ben erte el a esuespontjat. Ebben az evben tobb mint 15 millio tonna gabonat, 2,8 millio tonna gyii- motesot es zoldseget, 2,4 millio tonna vagoallatot, es 2,7 milliard liter tejet produkalt a magyar mezogazdasag. Ezutan lassu, a rendszervaltas utan pedig dra- mai csokkenes tortent, az akko- ri szinttdl pedig ma messzebb vagyunk, mint valaha. afa Hosszu evek ota problema az agazatban az afa magas szintje. A nehany szakmailag kevesse indo- kolhato, am alapveto elelmiszer- csoport - pekaru, tejtermekek 18 szazalekos afajat leszamitsa az elelmiszerek afaja 25 szaza- lek. A rendklviil rovid ciklusu ter- mekek es a magas afa egyiitt afe ketekereskedelemnek kulonosen kedvez. Kulonosen erinti ez peldaul a hus, zoldseg, es gyiimolcs kereskedelmet. Ezeknel akar 30- 50 szazalekos is lehet az afamentesen gazdat cserelo aru aranya. A nagyobb, pontos nyil- vantartast vezeto, es gyakrabban ellenorzott cegeknek joval keve- sebb eselye van az ilyen csalasra, am a kisebb gazdak kdziil sokan rendszeresen papfr neikiil keres- kednek termekeikkel. Amlg a kisebb henteseknel es zoldsegesek- nel kaphato aru jelentos resze afamentesen keriil a vasarlokhoz, nem esak az allamkassza esik el bevetelektol, de novekedni sem erdemes. A kornyezo orszagok joval alacsonyabb afaszintjenek is koszbnheto, hogy a feketekeres- kedelem nem allta utjat a noveke- desnek. Ezert a rendszervaltast veliink egy idoben megelt orsza- gokban mara mar kialakultak peldaul akkora vagohidak, ame- lyek Magyarorszagon meg nem leteznek. fgy a hatekony termeles mellett a hatekony feldolgozas is lehetove teszi, hogy a komyekbe- li orszagokbol a magyarnal ol- csobb serteshus erkezzen ha- zankba, peldaul Lengyelorszag- bol. Az arerzekeny hazai vevo'k persze szivesebben valasztjak ezt, mint a jo minosegu, de ver- senykeptelen magyar hust, ez persze piaevesztest okoz a magyar tenyesztoknek. Hasonlo a helyzet a rovid elet- ciklusu zoldseg-gyiimolcs ter- mekeknel, ahol akar 40-50 sza- zalekot is elerhet a feketekeres- kedelem aranya. Reszben emiatt, reszben a hazai ellentmondasos birtokpoliti- ka miatt az egyeni gazdasagok 68,5 szazaleka egy hektarnal kisebb teriileten gazdalkodik. Ez sem kedvez a hatekonysagnak. ostermelok A mezogazdasag, az elelmiszer-kereskedelem ki- feheritese ellen hat az osterme- lok adomentessege is. Az egyeni gazdalkodok a szemelyi jovede- lemado 1987-es hazai bevezete- se ota elveznek adomentesseget. Ez a kedvezmeny azota is fenn- all. Jelenleg az ostermelok evi A hatekonysag hianya miatt - ma- gyardn sok termek dragabban kesziil el s keriil a boltokba, mint a kornyezo konkurens piacok termekei teret nyer az import, mert a vasarlo erthetden az olcsobb arut keresi. Ez viszont egyre esak visszaveti a hazai agraragazatot. hatmillio forintos arbevetelig nem fizetnek adot. Bar az ado- jogszabalyok a Kadar-rendszer ota tobbszor is jelentosen atala- kultak, es a kiilonbozo korma- nyok agrarpolitikaja is erosen kiilonbozott, az agrarium kister- meloinek adofizetese ma is szin- te tabutema a politikaban. Jelenleg az ostermeloi igazol- vannyal rendelkezok szama 360 ezer koriil van, es csokken, am a valosagban ennel joval keveseb- ben vegeznek tenyleges mezo- gazdasagi tevekenyseget. Az iga- zolvany meglete azonban adomentesseget biztosithat a valo- jaban kereskedelmi tevekenyseget folytato gazdaknak, es jel- lemzo az is, hogy a tenyleges gazdalkodo minden csaladtagjat bejelentik ostermelokent, l'gy no- velve a haztartasra juto adoked- vezmeny merteket. A hatmillios adokedvezmeny-hatar egyeb- kent nemzetkozi osszehasonli- tasban magasnak szamlt. A hazainal joval hatekonyabb mezo- gazdasagot fenntarto Egyesult Allamokban a farmerek ezer dollar (186 ezer forint) felett mar kotelesek adot fizetni. tokeszegenyseg A legszembetu- nobb az, hogy az unios esatiako- zas utan sem jott el a felemelke- des, dacara a kozossegtol igenyel- heto tamogatasoknak. A 2004-es csatlakozas ota eltelt evek mind- egyikeben negatlv volt a netto be- ruhazasok szintje a hazai agrariumban, amely jol jelzi, hogy az agazat szereploi szinte egyontetuen kiveszik a penzt az iizletbol, ahelyett, hogy invesztal- nanak bele. Ennek tobb oka van: Az egyik legfontosabb, hogy a kisebb gazdak tokeszegenysegiik miatt a megtermelt jovedelem egeszet felelik, fogyasztasra kol- tik, fejlesztesekre mar nem futja. A masik komoly strukturalis problema a hazai mezogazda- sagban, hogy az Europai Unio- ban egyediilikent Magyarorszagon gazdasagi tarsasagok nem vasarolhatnak termofoldet, meg akkor sem, ha magyar tulajdo- nuak. Ezert a gazdalkodo szerve- zetek kenytelenek berelni a fol- det. A berleti dljak osszege ko- riilbelul 40-42 ezer forint hekta- ronkent, vagyis az unios tamo- gatas jelentos resze a draga berleti dljakra megy el, ahelyett, hogy ezt a penzt a tarsasagok fej- lesztesre, vagy egyeb iizleti ce- lokra fordlthatnak. fgy a hazai agrarium egeszebol koriilbeliil 200 milliard forintnyi penz aramlik ki foldberletre evente. A fejlesztesek hianya dontoen az olyan agazatokat erinti, ame- lyek munkaigenyesek, es komoly beruhazasokat kovetelnenek a versenykepes termeleshez. Ilyen peldaul a kerteszet, a szoleszet, a gyiimolcstermesztes, az allatte- nyesztes. Ezekben az agazatok- ban az elmarado fejlesztesek, va- lamint az ebbol adodo verseny- keptelenseg miatt evek ota csokken a kiboesatas. A leglatvanyo- sabb zsugorodas az allattenyesz- test, azon beliil is a hosszabb biologiai ciklusu sertestartast erinti, amely a szerkezeti problemak es a piaci ingadozasok leg- nagyobb vesztese. A rendszervaltas kornyeken meg 10 millio da- rabos hazai sertesallomany mara alig haladja meg a 3 milliot, es - a strukturalis problemak es a rendkiviili takarmanyarak miatt - varhato, hogy tovabb csokken. sertesagazat Az elmarado fejNalunk a legmagasabb Eteimiaerafa a komj«i6 Magyarorszag 18-25* Romania 24 Szlovakia 19 Ausztria 10 Csehorszag 10 Szlovenia 8,5 Nemetorszag 7 Lengyetorszag 3-7* * AZ EGYES £LELMISZERTfPUSOKRA ELTERO AFAKULCS FrvJnyes FORRAS: VG-GYT3jT£S Videkstrategia: novekedes helyett foglalkoztatas - vitara boesatva A VIDEKFEJLESZTESI MINISZTE- rium tarsadalmi vitara boesa- totta a Nemzeti videkstrategiai koncepciot, amelyben 2020-ig a fo kormanyzati celokat jelo- lik ki. Az anyag az evtized ve- gere 700 ezer agrariumbol eld embert tartana kivanatosnak Magyarorszagon. A videkfej- lesztest, az agrariumot egyer- telmuen szocialpolitikai, fog- lalkoztatdspolitikai kerdeskor- kent megkdzelito szoveg a me- zogazdasag kiboesatasanak novelese helyett az onellatdst, es az okologiai szempontokat hangsulyozza. az anyag nem esak a kor- manypartok szandekait tiikro- zi. A magat okoszocialis part- kent meghatarozo Lehet Mas a Politika (IMP) is dontoen egyetert a fo irannyaL A part dllaspontja szerint az elmult husz ev tevtitra vitte a magyar mezogazdasagot, es dacara annak, hogy a nagygazdasa- gokra alapozott, ezen a teren hazank nem lett sikeres. A politika tehat nem batoritja a hazai mezogazdasag noveke- deset, ehelyett szocialis es kor- nyezeti problemak megoldasat varja az agrariumtol. AZ ANYAGBAN FOGLALTAK SZe- rint egy demografiai fdldprog- ramot is indttana a kormany- zat a videki elvandorlas meg- fekezesere es a nepesedesi helyzet jantasara. Ennek ke- reteben az allam tulajdona- ban alio termofoldet tartosan, 25-50 eves idotartamra ad- nak berbe olyan gazdalkodni szandekozoflatal paroknak, akik vallaljak, hogy helyben letelepszenek, a foldet meg- muvelik, s legalabb ketgyere- ket felnevelnek. A fold ilyen hosszu tavu berleti joga ord- kolheto is lenne. lesztesek reven a hazai serteste- nyesztes hatekonysaga valoban jelentosen elmarad a kevesbe elonyos termeszeti adottsagok- kal, de sokkal jobb szerkezeti vi- szonyokkal rendelkezo orszagok sertesagazatahoz. Daniaban es Hollandiaban egy koca 28 mala- cot fial egy evben, ez hazankban alig haladja meg a 20-at, Vagyis 25 szazalek koriili a lemaradas. A hazai sertestartas a takar- manyhasznositas teren is lema- rad, mig a fent emlitett ket or- szagban 2,6-2,7 kilo tap felhasz- nalasaval ernek el 1 kg tomeg- gyarapodast, addig nalunk ehhez 4 kilogramm takarmany kell. Nem esak a sertestartasban er- heto tetten a hatekonysag hianya. Nyugat-Europaban - peldaul Bel- giumban, Franciaorszagban - 1 hektar mezogazdasagi teriilet at- lagosan ezer eurot meghalado jo- vedelmet hoz evente, nalunk ez az osszeg nem eri el a 350 eurot. Igaz, ez esak a hivatalos adat, eb- be nem szamit bele az, hogy a mezogazdasagi termekek keres- kedelmenek jelentos resze feketen zajlik. A lathatatlan jovedel- mekkel egyiitt azonban ez az er- tek meg mindig 500 euro alatt van a becslesek szerint. A hatekonysag hianya miatt egyre inkabb hatterbe szorul a hazai termeles, es helyet lassan- kent atveszi az importaru. fgy alakulhatott ki az, hogy a kivalo termeszeti adottsagok dacara serteshiisbol es tejtermekekbol az orszag 2007-tol kezdve mar tobbet importal, mint exportal. A termeles csokkenese miatt egyre kevesebb munkaerore van sziikseg, vagyis a mezogazdasag fekezese inkabb csokkenti, mint noveli a foglalkoztatottsagot. A BUX index 2011. majus 23-an 22 500 j Nyitoertek: I Zaroertek: 22428 22 464 ^ EES 22 100 r ............................|......... 22 000 Elozo heti | Valtozas: -0,71% | 21900 15.30,aXe*Yorkl6 tozsde nyitasa f\ m m* 0.00 13.00 15.00 17.00 ' FORRAS: BtT NYERTESEK 2nn.05.23 f&w6ny Utofeoarjft) Vte!(« MiilloF: Synergon 354 1,14________9_ OR C 2 550 0,59 0 Danublus 3 610 0,27__________0_ CIS Panncmla 881 0,00 11 Econet _________27 0,00________86 VE SZTESEK FORR.VS: B£T UtoS6i(R) FHB 918 -4,57 99 . JRAOn 747 -2,98 16 TVK 3 200 -2,43_________3_ EStar 10 740 -2,36 242" Fotex 369 -1,86________2_ A BUX index az elmult napokban 23800 23600 23400 23338 23200 148 nm 23000 22800 22979 22 835 22600 vi .......... 22625 22400__________________________ po rt/ 05.13 05.16 05.17 05.18 05.19 05.20 FORRAS: BtT BET-aruszekcio (forint/tonna, 05.23.) 0j elszEBtwiasi ar EUROBUZA 2011, augusztus___________57 000__ MA LMI BUZA 2011. augusztus _______56 500 ___ TA KARMANYBUZA 2011. augusaus___________48 500 takarmAnykukorica 2011. julius_______________62100 OL AJNAPRAFORGO 2011. oktober____________114 000 MN B-arfolyamok Hivatalos devizaarfolyam 2011. majus 23-an 1€ 1$ 1CHF t t t 270,38 Ft 193,23 Ft 218,96 +3,72 Ft +7,03 Ft +7,10 Ft Euro-valutaarfolyamok (forint/euro, 05.23.) : . *'V" Budapest Bank 260,08 276,16 CIB Bank _ 258,34 279,86 Citibank__________258,87"" 280,45 Er steBank 261,57 276,63 FHB Bank_________261,83 277,47 K& H Bank 262,56 277,68 MKB Bank 263,34 276,84 071* Bank 263,11 276,61 Raiffeisen Bank 263,71 275,57 Kockazatos magyar piac A Business Insider szakportal osszeallitotta a vilag 22 legkoc- kazatosabb orszaganak listajat, ahol Magyarorszag all. helyen szerepel. Az ugynevezett csod- kockazati mutato alapjan ren- deztek sorba az orszagokat: hazank CDS-felara (allamadossag torlesztesenek leallasa esetere kotheto biztositasi felar) 256 ba- zisponton allt penteken, most 260 ponton jar a mutato. ■
