Somogyi Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-23 / 119. szám
6 GAZDASAG 2011. MAJUS 23., HETFO Az elso no az IMF elen? •• valutaalap Otodszor kaphatna meg francia politikus a posztot Mit csinal egy IMF-vezer? A nemzetkozi valutaalap vezerigazgatoja a szervezet operativ iranyi'tdsdert, mindennapi „uzletmeneteert”, valamint a szervezeten beliili kinevezesekert es elbocsatasokert felelos, emel- lett a dontesek elokeszitese a feladata. A vele egyiitt 25 tagu iigyvezeto igazgatosdgban nines kiilon szavazati joga, amennyiben azonban szavazategyenloseg alakul ki, az 6 voksa dont. A 187 orszagot tdmorito IMF hdrom fo feladata a gazdasagpolitikai felugyelet es tanaesadas, a szakertoi segitsegnyujtas, valamint a hitelnyuj- tas a csodkozelbe keriilt tagallamok szamara. Christine Lagarde francia gazdasagi es penzugyminiszter sorra kapja a szimpatianyilatkozatokat Europabol Jovahagytak a Portugal mentocsomag atutalasat A het vegen 6,1 milliard eurot utalt ki Portugalianak a Nemzetkozi Valutaalap (IMF), miutan a nemzetkozi penzintezet igazga- totanaesa jovahagyta a hitelkere- tet a portugal kormany gazdasagi kiigazitasi es novekedesi programjanak tamogatasara. Az IMF hitelkerete 26 milliard euros es harom evre szol. Meg ebben az evben Portugalia osz- szesen 12,6 milliard eurot kap. Az IMF a kiterjesztett alapesz- kozebo'l (EEF) nyujtja a hitelt. Ez abban kiilonbozik a valutaalap szokasos keszenleti hitelkerete- tol (SBA), hogy a futamideje tipi- kusan harom ev, amelyet negy evre meg lehet hosszabbitani, a visszafizetesre pedig negy es fel es tiz ev kozotti idot adnak, ellen- ben a keszenleti hitel normalis futamideje egy, legfoljebb ket ev, es harom es egynegyed evtol ot evig terjedo ido alatt kell torlesz- teni. Ugyanakkor a kiterjesztett alapeszkoz gazdasagpolitikai ko- vetelmenyei es feltetelei szigo- rubbak, mint a keszenleti meg- allapodasei. A nemzetkozi adossagesapda- ba keveredett portugal kormany aprilis 7-en kert segitseget az Europai Uniotol es az IMF-tol. Az EU es az IMF majus 6-an dontott elvi szinten arrol, hogy Portugalia osszesen 78 milliard eurot kap, ebbol az EU 52 milliardot all. ■ Portugalianak 6,1 milliard eurot utaltak, a haromeves hitelkeret 26 milliard euros. Az euroovezeti es az europai unios penziigyminiszterek tana- esa a maga reszerol mar mult kedden jovahagyta a penzt Portugalia szamara. Eszerint az EU ket erre illetekes alapja, az Europai Penziigyi Stabilitasi Mecha- nizmus (EFSM) es az Europai Penziigyi Stabilitasi Eszkoz (EFSF) 26-26 milliard eurot hite- lez Portugalianak, szinten harom ev alatt. Az elso kiutalas Portugalia szamara 15,3 milliard' euro lesz. Ennek finanszirozasa- ra az EFSM es az EFSF matol ju- lius 15-ig tobb kotvenysorozatot boesat ki. Gorogorszagnak tavaly majus- ban 110 milliard eurot itelt meg az EU es az IMF. A masodik program Irorszage volt, annak 85 milliard euros osszeget de- cemberben allitottak ossze. ■ Egyre valoszinubb, hogy hatvanhat ev ferfiuralom utan hamarosan egy no igazgathatja a vilag egyik legjelentosebb penziigyi intezmenyet. Christine Lagarde Europa nagy re- szet mar megnyerte ma- ganak, es van esely arra, hogy az Egyesiilt Allamok sem berzenkedik majd a jelolese ellen. Weber Balazs Mind tobb jel utal arra, hogy Christine Lagarde francia gazdasagi es penzugyminiszter nyer- heti a versenyfutast a Nemzetkozi Valutaalap (IMF) vezerigaz- gatoi szekeert, amely honfitar- sa, a nemi eroszak megkiserle- sevel megvadolt Dominique Strauss-Kahn lemondasa utan maradt iiresen. Az europai veze- tok ugyanis sorra kiildozgetnek iizeneterteku „szimpatianyilat- kozatot” Lagarde-nak: Jean- Claude Juncker, az euroovezeti penziigyminisztereket tomorito' Eurogroup elnoke tokeletes je- loltnek, Silvio Berlusconi olasz kormanyfo kituno valasztasnak nevezte a francia politikusnot, es a szoba keriiltek koziil ot meltatta Angela Merkel nemet kancellar is. | A lassan kozos europai jeldlt- I te formalodo Lagarde eselyeit az is noveli, hogy vegso esetben va- loszinuleg a legnagyobb szavazati sulyu Egyesiilt Allamok sem gordit akadalyt megvalasztasa ele. A tengerentuliak ugyanis nem szeremek veszelybe sodor- ni azt a hagyomanyt, miszerint - az IMF europai iranyitasaert cse- rebe - a Vilagbankot mindig amerikai szakember vezeti - ir- ta az amerikai penzugyminiszte- riumbol szarmazo informaciok- ra hivatkozva a Financial Times Deutschland. Az USA hivatalo- san esak annyit kozolt, hogy meg nem dontott a kerdesben. Lagarde jelolese valoszinuleg nem tetszik majd a negy legnagyobb fejlodo orszagnak, ez utobbiak egyre nagyobb gazdasagi erejiikre hivatkozva szeret- nek megtorni az europai ural- mat. Megvalasztasat azonban egyediil nem tudjak megakada- lyozni: a kerdesben a vegso szot kimondo IMF-igazgatosagban Kinanak, Indianak, Brazilianak es Oroszorszagnak osszesen esupan 11,82 szazalekos szavazati sulya van, mig a dontes meghozatalahoz 85 szazalekos tobbseg is eleg. (Az igazgatosag tagjainak szavazata annal tob- bet er, minel nagyobb resszel ja- rul hozza az oket delegalo orszag vagy orszagesoport az IMF toke- jehez.) Bar a szervezet tavaly penteken egy New York-i biro dontese alapjan elhagyhatta a bortont az IMF elerol lemondo Dominique Strauss-Kahn, aki mostantol hazi orizetben van. A 62 eves szakembert egymil- lio dollaros ovadek es tovabbi otmillio dollar erteku garan- ciavallalas fejeben helyeztek osszel elhatarozott reformjanak koszonhetden a negyek sulya 14,18 szazalekra emelkedik majd, meg ez az arany sem len- ne eleg a vetohoz, raadasul a dontes hatalybalepese akar 2012 vegeig is elhuzodhat. Ha a Financial Times altal ta- valyelott az ev penzugyminisz- terenek megvalasztott Lagarde- nak vegiil valoban sikeriil gyozszabadlabra, emellett vallal- nia kellett a hazi orizet es az egyeb biztonsdgi intezkedesek becslesek szerint havi 200 ezer dollaros koltsegeit is. Strauss-Kahnnak elektronikus nyomkdvetdt kell viselnie a bo- kajan, az ideiglenes otthonaul szolgalo manhattani lakast nie, akkor az IMF torteneteben eloszor keriil no a szervezet ele- re, es folytatodhat a francia he- gemonia. Az eddigi tiz vezerigaz- gato koziil ugyanis negy volt Pa- rizs kiildotte, mig Svedorszag- nak ketszer, Spanyolorszagnak, Nemetorszagnak, Hollandianak es Belgiumnak pedig egy-egy al- kalommal sikeriilt megkaparin- tania a posztot. pedig fegyveres orokkel es biztonsdgi kamerakkal figyelte- tik, mivel az dllamiigyeszseg szerint nagy a szokes veszelye. Strauss-Kahn ellen tobbek ko- zott nemi eroszak kiserletenek gyanujaval emeltek vadatNew Yorkban. Ha bunosnek talal- jak, 74 ev bortont is kaphat. fldoemeles lehet Japanban az ujjaepites koltsegei miatt „A japan kormanynak 10-15 ezer milliard jenbe (122-184 milliard dollar) keriilhet az ujjaepites a marcius 11-i foldrenges es szoko'ar nyoman” - hangoz- tatta tegnap a tarsadalombiztosi- tas es az adoiigy atfogo reform- javal megbizott japan miniszter. Joszano Kaoru kozolte, erre min- den bizonnyal kotvenyt fognak kiboesatani, es fedezetiil - valamint a megugrott szocialis ki- adasok miatt - adoemeles lehet- seges. A kabinet a honap elejen mar elfogadott egy 4000 milliard jenes potkoltsegvetest a legsiir- go'sebb karmentesre. A japan adossag tavaly az 5391 dollaros hazai ossztermek (GDP) 225,8 szazalekat tette ki. ■ Enyhitik a kornyezetvedelmi eloirasokat az uzemek epitesenel. A japan kormanyfo, Kan Naoto, a kinai miniszterelnok, Ven Csia-pao es a del-koreai al- lamelnok, Ri Mjong Bak vasar- napi, tokioi csucstalalkozojan kozoltek, hogy tovabbra is fon- tosnak tartjak az atomenergia felhasznalasat. Egyetertettek abban, hogy javitani, boviteni kell az egyiittmukodest az atomero- muvek biztonsaga es a kataszt- rofavedelem koriil. Japanban enyhitik a gyarak, uzemek epitesere vonatkozo kor- nyezetvedelmi es biztonsagi eloirasokat, nehogy a cegek kiilfold- re menektiljenek a katasztrofa nyoman varhato penziigyi nehez- segek miatt. Mar tavaly is esak 786 telket vasaroltak Japanban hazai es ktilfoldi cegek iizemepi- tesre, kevesebb mint felet a harom ewel korabbinak. A cegek Japanban tartasa erdekeben a kormany a tarsasagi ado csok- kenteset tervezte. Am a katasztrofa koltsegvetesi kovetkezmenyei miatt ez mar nem lehetseges, ezert mas koltsegcsokkento ked- vezmenyekre van sziikseg. A konnyitesek kozott lesz, hogy az iizemi telephelyen alta- laban elo'irt zold teriilet aranyat 5 szazalekra csokkentik a jelen- legi tobb mint 10 szazalekrol. Enyhitik a szennyezesi es a biztonsagi szabalyokat is, a ko- olaj-feldolgozo iizemekben a benzinvezetekeket a jelenleg elo- irt 5-15 meternel kozelebb fek- tethetik egymashoz, ha egyetert a helyi onkormanyzat. ■ Tartanak New Yorkban Dominique Strauss-Kahn szokesetol Tobb magyar ment Horvatorszagba tengerpart Az lgeretes evkezdet nem garancia a jo szezonra Finisben a mentocsomag, rogzitett frankarfolyam Az ev elso negy honapjaban a tavalyihoz kepest jelentosen emelkedett a Horvatorszagba latogato magyar vendegek sza- ma. A biztato evkezdet ellene- re a horvat idegenforgalmi szakemberek ovatosak, orom- mel veszik, ha a tavalyihoz ha- sonlo szamu magyar tolti majd idejet az Adrianal. A horvat tengerparti megyek kozott van olyan, ahol januartol apri- lisig megduplazodott a magya- rok szama - mondta Marin Skenderovic, a Horvat Idegenforgalmi Kozosseg budapesti kepviseletenek vezetoje az MTI-nek. Zara (Zadar) megye- be az egyebkent esak kisszamu turistat vonzo teh, tavaszi honapokban 207 szazalekkal nott a magyar vendegek, 275 szazalekkal pedig a vendegejszakak szama. A Kvarner-obolben 42, az Isztrian 24, Dubrovnikban pedig 21 szazalekkal tobb magyar pihent az ev elso negy honapjaban. Skenderovic szerint azonban az igeretes evkezdet meg nem garancia a jo fo'szezonra. Arra szamit, hogy legalabb a tavalyihoz hasonloan alakul az iden a magyar vendegek szama. Evek ota a magyaror- szagi turistak elso szamu kiil- foldi uti celja Horvatorszag, ahol tavaly 317 ezer magyar vendeg 1,7 millio ejszakat ven- degeskedett. ■ Jelentos elorelepes tortent a bankszovetseg es a kormany kozotti targyalasokon: tobb pontban sikeriilt megallapod- ni, a nemzetgazdasagi miniszter peldaul egyetertett azzal, hogy a svajcifrank-alapu hite- lek torleszto'reszletenek szami- tasakor 180 forinton rogzitsek az arfolyamot - kozolte a tav- irati iroda. Miiller Janos, a Magyar Bankszovetseg vezeto' tanaesadoja a hiriigynoksegnek elmondta: Pa- tai Mihaly, a szervezet elnoke pentek delelott targyalt Matol- csy Gyorgy nemzetgazdasagi miniszterrel, s komoly elorele- pes tortent a kilakoltatasi es ar- veresi moratorium megszunesenek idopontjara tervezett, osz- szehangolt intezkedescsomagot illeto'en. A frank rogzitesehez merten aranyosan modosul a korabban bejelentetthez kepest az euro- es a jenalapu hitelek torlesztesekor alkalmazott arfolyam is. Elorelepes tortent a kis- es kozepes val- lalkozoi hitelek, valamint a jel- zalog-fedezetu lakaskolcsonok elenkiteset celzo kedvezmenyek kerdeseben is. Az egyeztetesek folytatodnak. A kormany es a bankszovetseg kozotti targyalasok varhato- an kedden lezarulnak, s a felek a tervek szerint delutan kozos bejelentest tesznek - mondta a vezeto tanaesado. ■
