Somogyi Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 20. szám
Oil. MAJUS 22., VASARNAP 7 INTERJU javor benedek Nem vett reszt a gyongyospatai romak utaztatasaban az LMP, bar fontosnak tartjak a szolidaritast - mondja a part egyik alapitoja. „VAN, AMIKOR KEMENVEN KELL LEPNI” nem egyediili ebben az orszag- ban. Ezt hasznalta ki a Jobbik, amely ennek a reszben etnikai feszultsegnek az elezeseben er- dekelt. Robbanaskozeli helyzet alakult ki, amelyre a kormanyzat nem volt kepes megtenni a meg- felelo lepeseket napokon keresz- tul. Elkepesztoen ijeszto helyzet volt, nem lehetett erre nem rea- galni. Az LMP azt mondta, hogy kl kell allni az eroszakszerveze- tek altal fenyegetett magyar al- lampolgarok mellett, nehany kepviselonk le is ment Gyon- gyospatara. Voltak mas aggodo szereplok is. Peldaul Richard Field, aki ket ewel ezelott valo- ban tamogatta az LMP kampa- nyat, de ennek ellenere nem al- lunk szoros kapcsolatban es aki egyebkent rendszeresen tamo- gat kiilonbozo magyarorszagi oktatasi, szocialis programokat. Egy kimenekitesi akciot hajtott vegre, amelyet nem tartottunk kiildnosebben szerencsesnek, de nem egyeztetjiik egymassal az elkepzeleseinket, ebbe se volt be- leszolasunk. A kdltoztetesben mindenesetre az LMP nem vett reszt, es a kezdetektol inkabb azt javasoljuk, hogy a helyzetet hely- ben kell megoldani, egy komp- lex program megvalosltasaval. Az mindenesetre felmeriil, hogy ha nines az LMP kiallasa, es Richard Field akeioja, a magyar kormany mikor szanja el magat a hatarozott fellepesre.- Egeszen mas formaban ugyan, de nem esak a Jobbik fordult az utcai politizalas fele. Vannak hetek, amikor min- dennap van tiintetes Budapes- ten. Az LMP bent marad a par- lamentben?- Nem esak a parlamentben politizalunk, az Alkotmany elfo- gadasa kapesan tobbezres de- monstracionk volt, az Alkot- manybirosag jogkoreinek csor- bitasakor is az utcan tiltakoz- tunk. Nem erzem egyebkent, hogy ez versenyhelyzet lenne, hogy az LMP-nek attol szuktilne- nek a lehetosegei, hogy mond- juk a rendvedelmi dolgozok az utcara mennek vagy a sajtosza- badsag erdekeben tiintetes szer- vezodik a Facebookon. Kifejezet- ten driilok, hogy a tarsadalom megmozdult.- A csaladja hogyan viselte, hogy egy egeszen mas teriile- teken aktivizalta magat?- A csaladom engedte, de az a kikotesiik volt, hogy ok ebbe nem akarnak belekeveredni. Nyilvan az eletformavaltas ko- moly teher a kornyezetemnek. Korabban egyetemi oktato, civil aktivista voltam, meglehetdsen rugalmas eletformaval, ez egy hirtelen valtas volt, amit nekem is nehez feldolgozni. Nem esak az a kerdes, hogy a csaladom hogyan toleralja, hanem hogy en hogyan toleralom.- Mikor fog nyakkendot kotni?- Azert az nehanapjan meg- esik. Tegnap is volt rajtam. De a parlament nem attol lesz iinne- pelyes hely, hogy nyakkendot ko- tok, hanem hogy egy demokrati- kus intezmeny tagjakent komo- lyan veszem a demokracia alap- ertekeit. En inkabb ebben latok hianyt az iilesteremben. lZ LMP altal vallalt szak- aai politizalas resze lehet z is, ha a frakcio tagjai sragasztott szajjal men- lek be a parlamentbe - eli Javor Benedek, a part rakeiovezetb-helyettese. Gyiikeri Mercedesz - Veg Marton Nagyjabol egy eve tagjai parlamentnek. Szakmailag lennyire elegedett a szereple- dkkel?- Azzal a programmal keriil- ink be a parlamentbe, hogy „le- et mas a politika”, vagyis egy zekertaborok felett alio politiza- ist fogunk folytatni es egyben ;lmutami azokat az okopolitikai rtekeket, amelyeknek nines leg a politikai kepviselete Ma- yarorszagon. Az LMP be tudta izonyitani, hogyan lehet szak- lai alapon politizalni. Amivel em ertiink egyet, annak ellen- llunk, ha kell, latvanyos eszko- okkel. Mondjuk szigeteloszalag- al leragasztott szajjal megyiink e a parlamentbe, mint a media- irveny szavazasakor. Sikeriilt az LMP-nek karak- ;res arcot kialakitani?- Az LMP celkituzese az volt, ogy az elso evben stabilizaljuk part helyzetet. Alapvetoen sze- intem sikeresek voltunk, a koz- elemeny-kutatasok is azt mu- itjak, hogy a 400 ezer fo koriili zavazobazis most is rank sza- azna. Azt is latni kell, hogy egy aratlanul nehez feladattal ne- ett szembe az LMP. Az elmult usz ev politikatorteneteben em nagyon volt pelda arra, ogy a semmibol bekeriiljon egy art a parlamentbe, es ez renge- ;g feladatot jelent. A szakmai politizalashoz zert ragaszkodik a part ilyen iszonyok kozott is? Nem me- alt fel, hogy meroben mas szkozokkel probalkozzanak?- Igyeksziink tartani magun- at a szakmai erveleshez, de ha demokratikus intezmenyrend- zerek elleni tamadasoknak va- yunk szemtanui, akkor az a zakmai erv, hogy ezt nem lehet megcsinalni. Amikor a Fidesz- kormany a politikai kozosseg egeszet lefedo alkotmanyos rend- szer ellen intez sorozatos tama- dast, akkor kemenyen kell lepni, a merev ellenallas szakmai erv.- Nem szorult hatterbe az okopolitikai iranyvonal? A fukusimai atomkatasztrofa- bol peldaul sok europai zold part tudott maganak nepsze- ruseget szerezni.- Mi tavaly osz ota erosen probaljuk bevinni a kozbeszed- be az energiapolitika kerdeseit, mivel ez sokkal jobban megha- tarozza Magyarorszag jovojet, mint egy csomo szimbolikus kerdes, amelyekrol az ujsagok cimlapjan es a parlamentben fo- lyik a kardozas.- Egyelore a paksi blokkok elettartamanak a meghosz- szabbitasa keriilt teritekre.- Az is kerdes, hogy a bovites koltsege, az a 2-3 ezer milliard forint, ami a magyar GDP tiz sza- zaleka gyakorlatilag azt jelente- ne, hogy Magyarorszag az atom- energia mellett tette le a voksat, alig hagyva forrast peldaul a megujulok fejlesztesere vagy energiahatekonysagra. Es akkor arrol meg nem is beszeltiink, hogy ez a 2-3 ezer milliard forint ot negyes metro, tiz Margit hid. Ha megnezziik, hogy a magyar nagyberuhazasok hogyan, mek- kora korrupcios nyomassal ke- sziiltek el, akkor egy pillanatra kiver benniinket a viz, ha egy ek- kora fejlesztest kepzeliink ma- gunk ele.- Mi lehetne a kielegito meg- oldas az energiaellatas proble- maira?- A paksi eromu elettartam- hosszabbitasara nehez realis al- ternativat kinalni. A kormiinkre egett a dolog, hiszen jovore lejar az I. blokk elettartama, es azt az 500 megawatt kapacitast vala- | honnan eld kellene teremteni. = Ami a bovitest illeti: az uj blok- | kok a 2032-37 kozott lejaro blokkok helyere lepnenek be. Egy ilyen blokk letesite- senek az idotartama nagyjabol tiz ev. Te- hat, ha helyettesite- ni akarjuk a beza- rando blokkokat, a huszas evek elejen kell ezt elkezdeni. Mi amellett er- veliink, hogy a kormany azonnal adja fel a bovitesi folyamatok elo- kesziteset.- Terjiink vissza az aktualis kerdesekre. A vorosiszap-ka- tasztrofa utani rendezest mennyire talalja kielegitonek?- Ellenzekikent nyugodtan mondhatom, hogy a magyar kormany a vorosiszap-katasztrdfa utani fellepes soran alapvetoen jol teljesitett. Lehetne megfogal- mazni kritikakat, peldaul a sza- balyozasi modositasok egy resze maig hianyzik, a tajekoztatasban idonkent sulyos problemak voltak es vannak, de szuk ertelem- ben veve a katasztrofa elharitasa- ban nem teljesitett rosszul sem a katasztrofavedelem, sem a kormanyzat. Ne feledjiik: egy soha nem latott helyzetben kellett kita- lalni, mi a teendo. Nem volt rossz dontes a Mai Zrt. allami kezelesEz mennyire penzkerdes?- Biztos, hogy a penz nagyon skat szamit. Az LMP masfel ev latt harom orszagos kampanyt sinalt vegig ugy, hogy gyakorla- lag zero forrassal indult. Az EP- alasztasi kampanyt 17,5 millio >rintbol csinaltuk leg. Ez meg lehe- ■ A kormany itt egyfajta gerilla- a vdrosiszaplarketing, am az katasztrofa sorszaggyulesi es az ran alapvetoen nkormanyzati va- j6l teljesitett. isztasok idejen ez lar nem volt lehetseges. A kam- any pedig jelentos adossagfel- almozast jelentett, ami meg lindig teher. Azt remeljiik, hogy v vegeig ezt tudjuk rendezni. aldjaban amire az LMP-nek ziiksege lett volna, az negy nyu- odt ev, ezzel szemben a parla- lentbe keriilesiinket kovetoen ehany hettel a magyar demok- icia elmult husz evenek egyik sgsulyosabb valsaga kezdddott leg, a demokracia alapintezme- yeinek a leepitese. nA magyar demokracia elmult husz evenek egyik legsu- lyosabb valsaga kezdodott meg, a demokracia alap- intezmenyeinek a leepitese.” be vetele, azzal egyiitt, hogy az ezt lehetove tevo jogszabalyt ero- sen kritizaltuk, hiszen megte- remtette a lehetoseget egy sokkal szelesebb koru allami beavatko- zasnak a gazdasagba. Ami a hely- realh'tast illeti, mar tobb kerdes meriil fel, elsosorban a helyrealli- tasi keretek felhasznalasanak az atlathatosagaval kapcsolatban.- Hogyan l'teli meg a kornye- zetvedelmi tarca beolvasztasat a Videkfejlesztesi Miniszteri- umba?- Abszoliit bebizonyosodott, amit az elso pillanatban mond- tunk, hogy ez a halala ennek a szektornak. Az allamtitkarsag az elmult egy evben gyakorlatilag semmit nem tett le az asztalra. Mindekozben a tarcara kirott 19 milliard forintos zarolasnak a fe- let raterheltek arra a kornyezet- vedelmi agazatra, amely a mi- niszterium koltsegvetesenek a 20-22 szazalekaval gazdalkodik. Mara mukodeskeptelenne valt az intezmenyrendszer. A viziigyi igazgatosagok abbahagytak a belviz elleni vedekezest, a nem- zeti parkok penz hianyaban azzal foglalkoznak, hogyan lehet benzint tankolni a jarmuvekbe.- Ha vizgazdalkodasrol besze- liink: a Duna-strategia kapesan ujbol felmeriilt a vizlepcsdk kerdese, es megint esak kideriilt, ez a magyar politikai eletben meg mindig tabunak szamit.- Ez nem tabu: a Duna magyarorszagi szakaszan nagy, sikvideki eromuvekre nines sziikseg, es ezt nyilt vitaban is meg lehet, meg kell indokolni. Ezeknek a koltsegei, a tarsadal- mi, okologiai hatasai meghalad- jak azokat a hasznokat, amelye- ket energiatermelesben hoznak. A hajozas fejlesztesevel kapeso- latos elonyok mas modon is eler- hetok. Termeszetesen ha azt akarjuk, hogy a nemet rajnai flotta zavarmentesen haladjon a magyarorszagi Duna-szakaszon, akkor ki kell betonozni a Dunat. Kerdes, hogy a magyar kormany- nak ez-e a celja?- A kornyezetvedelmi kerdese^ ken tul aktiv szerepet vallal- tak a gyongyospatai konflik- tus idejen is. Az is felmeriilt a sajtoban, hogy a romak elutaz- tatasaban benne volt a part keze, Richard Fielden keresz- tiil. Ezt meg tudja erositeni?- Gyongyospatan jelentos tar- sadalmi fesziiltsegek voltak, ami Nevjegy 1972. JULIUS 2-AN SZUletett Budapesten. 1990-ben erettsegizett Pannonhalman. 1997- ben diplomazott az ELTE-n biologuskent. 1998- tol a Pazmany Peter Katolikus Egyetem komyezet- jogi tanszekenek oktatoja. 2000-BEN a Vedegylet alapito tagja. 2008-BAN az LMP egyik alapitoja. 2010-TOL parlamenti kepviselo, frakciovezet& helyettes, az Orszaggyules Fenntarthato Fejlodes Bizottsaganak elnoke. Nos, felesege muzeum- pedagogus.
