Somogyi Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-21 / 118. szám

5

SOMOGYI HIRLAP - 2011. MAJUS 21., SZOMBAT

MEGYEI KORKEP

Eltunnek a termeszetes szunyogirtok

fecskepusztulas Aggaszto mereteket oltott mara a magyarorszagi allomany ritkulasa

Yeszelyben vannak a fecskek, folyamatosan csok- ken a szamuk. A ritkulo fecskeallomany miatt egy- re tobb lesz a szunyog is.

Vigmond Erika

Egyre kevesebb fecsket latni So- mogyban is. Balatonszentgyorgy mellett, a Zala-hid alatt tfz eve meg szazaval koltottek a molnar- fecskek, iden ket par feszkel. A Magyar Madartani es Terme- szetvedelmi Egyesiilet (MME) Monitoring Kozpontjanak tiz evet atfogo elemzese folyamatos allomanycsokkenesi tendenciat mutat. A molnarfecskek popula- cioja 65 szazalekkal, a fiisti fecs- keke 44 szazalekkal, a partifecs- keke 30 szazalekkal lett kevesebb az orszagban. Ha ez igy folytatodik, az elorejelzesek sze- rint 2020-ra kipusztulhat az allomany Magyarorszagrol. A vihet, ez alatt a csalad rengeteg le- gyet, szunyogot, leveltetvet es sok mas apro rovart fogyaszt el. Az allandoan ehes fiokaknak na- ponta tobb szazszor kell elelmet vinni.

A szokatlan lehu- lesi idoszakok- ban nines ele- gendo elelem. Ilyenkor pelda- ul az ehsegtol es hidegtol legyen- giilt madarakat vonzza az aszfalt- bol arado ho, es az is hogy a jarmuzaj az ut szelerol idonkent felriaszt- ja a rovarokat. Benke Sza- bolcs azt is elmondta: volt, ami- kor 1200 fecske is bekeriilt hoz- zajuk ilyen lehuleskor.

Probaltak etetni oket, bar sze- rencse volt, hogy nehany napig tartott a hideg, de igy is esak ki- lencszazat tudtak elengedni, a tobbi elpusztult.

dekies kornyezetben elo fiisti fecskek eltunesenek egyik fo oka, hogy az utobbi evtizedben osszeomlott mind az intezme- nyes, mind a haztaji allat- tartas, ami boseges ro- vartaplalekot adott.

Az MME fenekpusz- tai madargyuruzo es madarmento al- lomasanak munka- tarsa, Benke Sza- bolcs arrol beszelt: a partfalakban fesz- kelo partifecskeknel a legnagyobb hazai allomany a Tisza men- ten van. A tavalyi nagy arvizek ritkitottak meg ala- posan a soraikaL - Iden mar ele- ve keson is jottek a fecskek, ne- hanyan, melyek idoben erkez- tek, ekkorra mar a tojasokon iil- tek - tette hozza Benke Sza- bolcs. - Negy egymast koveto osszel, a vonulasi idoben nagyon sok fecske elpusztult, volt olyan,

Magyarorszagon vedett madar, ikat sem vetik meg. Tavasztol eszmei erteke tizezer forint. A oszig egy fecskepar, akar ket-ha- ritkulo fecskeallomany miatt rom feszekalj fiokat is felnevelhogy a Karpat-medencei allomany szinte teljesen megsem- misiilt. Az elkoltozok koziil is meg kevesebben jonnek vissza.

egyre tobb lesz a szunyog is. A fecskek a vizek kozeleben eld- szeretettel lakmaroznak az arva- szunyogokbol, de a csipos tarsa■ On hogyan vedekezik

a szunyogok ellen?

Szavazzon hirportalunkon / ma 16 oraig: *

SONLINE.hu <BT

A szavazas eredmenyet hetfo szamunkban kbzoljiik.

Korhaz a madaraknak

A MADARMENTO ALLOMASRA leg- utobb Balatonszentgyorgyrol vit- tek egy szarnytorott fecsket. Saj- nos ilyen seriileseket szinte lehe- tetlen a kistestu madaraknal gyogyttani, a gyors anyagesere- jiik miatt hamar elfertozodnek a sebek is. Az orszagban harom madarmento allomas mukodik, a fenekpusztain kiviil a Horto- bagyon es Koszegen. A Zala me- gyei allomasra hazank egesz fe- rilleterol, de foleg a Dunantul- rol erkeznek madarak.

Szunyogirtas: elhibazott lenne a beavatkozas

Mar lehetne, de meg nem sziikseges irtani

Kaposvar: ketszazezer negyzetmetert permeteznek

(Folytatas az 1. oldalrol)

az igazgato szerint nem esupan a konkret szer veszetyesseget kell merlegelni, hanem azt is: a szu- nyoglarm a taplaleklanc resze. Halak, keteltuek es bizonyos hiillok tdplalekforrdsa, s ebbe a lancolatba valo barmilyen be- avatkozas veszelyes. - A kirepii- 16 szunyogokkal is taplalkozo fecskek szama az utobbi evtizedben tizedere csokkent. Ha ezek- ben a folyamatokban az ember mechanikusan reszt vesz, akkor az javulast semmi esetre sem eredmenyezhet - hangsulyozta.- Az embereknek tudomasul kell venni, hogy a vizes elohelyekhez a szunyog jelenlete hozzatarto- zik. Letezik egyedi vedekezes, mint a kiilonbozd riaszto szerek hasznalata, s tavol tartja a szunyogot a levendula olaj is. F. T.

legkorabban a jovo het maso- dikfelere valoszinusitheto az el- so balatoni szunyogirtas, mond- ta a korabbi tajekoztatast cafol- va Saringer-Kenyeres Tamas, a balatoni szunyogirtasert felelos szakertoi csoport vezetoje. Elmondta: a kivitelezo mar meg- van, ezert akarfel is szallhatna- nak a gepek a Balatonnal, de a beavatkozasra egyelore nines sziikseg. Harom hete figyelik a

larvak mennyiseget, s meg nem erte el a sziikseges szintet. Az iden rendelkezesre alio forms biztosan elegendo lesz. Az al- lam 45 millio forintot ad a balatoni gyeritesre, melyet meg egyszer ennyivel toldanak meg a terseg onkormdnyzatai: Ez az egyiittes osszeg harmincmillio- val tobb a tavalyinal. Elmeleti- leg harom biologiai es akar het kemiai irtas koltseget fedezi.

KAPOSVAR KOLTSEGVETESEBEN

iden ket esfel millio forintot kuldnitettiink el sziinyogirtas- ra, tavaly is ennyi volt - kozolte Repas Orsolya, a varoshaza szovivoje. - Permetezesre akkor keriil sor, ha az indokolt. Ha szaraz lesz a nyar es a verszi- vok nem szaporodnak el, s nines lakossagi panasz, ugy fe- leslegesen nem irtunk. Volt olyan ev korabban, amikor egyaltalan nem kellett permetezni. Tavaly ket alkalommal tortent szunyogirtas. Repiilogeppel permeteznek: ilyenkor a vizes, egy- befiiggo zold teriileteket szorjak meg a szakemberek. A megye- szekhely kornyeken egyebek mellett a Kapos-volgyet, a Deseda strandot es a nagyobb parkokat. Nagyjabol 200 ezer negyzetmeternyi feliiletet erint a beavatkozas. h. m.

Dymanusz Janos irataibol kiderul, Krakkobol menekult Magyarorszagra

Torve ejtette a magyar szavakat, noha akkor mar negyvenhat esz- tendeje Magyarorszagon elt. La- jos bacsi, ahogyan Kutason min- denki ismerte Dymanusz Janost, vagyis Janusz Dymanuszt ugyan- is 1940-ben a nemet hadsereg elol menekult Magyarorszagra, s ra- gadt aztan Somogyban.- Osz haju, sovany kis ember volt - emlekszik vissza Kopecs- ni Vince, a kutasi allami gazda- sag hajdani igazgatoja, akinek a lengyel menekult elmeselte ele- te tortenetet. - Asztaloskent ddl- gozott nalunk, innen az ismeret- seg, s nekem hajlando volt el- mondani, mi mindenen ment keresztiil alig nehany ev alatt.

Dymanusz Janos Leklyczen sziiletett kilenevenot ewel ez- elott, s mivel szegeny csaladbol szarmazott - apja utkaparokent probalta megkeresni a hat gye- rek szamara az arpas kenyeret -, eselye sem volt, hogy az elemi utan tovabbtanuljon, am mivel iigyes kezzel aldotta meg a Te- remto, Zakopaneban mubutor- asztalossa avanzsalt, s Krakko- ban helyezkedett el. Innen hiv- tak be 1939. januarjaban kato- nanak egy hidepito alakulathoz, s meg a fegyvereket sem volt ide- je megismernie, amikor Nemet- orszag lerohanta Lengyelorsza- got. Szeptember harmadikan

jai Lengyelhonban maradtak, tobbszor is feljelentettek kon- tarkodas miatt - ve- giil 1947-ben a pecsi iparkamara elott letehette a mestervizsgat. Keson. Bar kis- iparoskent immar hivatalosan dolgozhatott, a szocialista re- zsim nem nezte jo szemmel a maganzokat, igy fel kellett adnia a szakmajat, s Kaposvarra ke- riilt egy szallitovallalathoz. Ot- venhatban aztan ismet vissza- vedlett asztalosnak, elobb a ma- ga urakent, majd 1960-ban a kutasi allami gazdasagban dol- gozott egeszen nyugdijazasaig.

Azt hinne az ember, revbe ert, am folyamatos tragediak kiser- tek eletet. Meghalt occse, fia, felesege, vegtil egyediil maradva Kutasrol Mosdosra koltozott...

Regi epitomesterek, kofara- gok es kepiro mesterek szokasa volt neviiket megorokiteni egy zarokovon, gerendan, egy koful- ke szobran, vagy aremasukat egy a tolongo sokasag kozott, jel- adaskent a kesei utokornak. A kis fatabla, melyre Dymanusz Janos acsceruzaval irta fel iize- netet a jovonek, s mely a fodem bontasa kozben a furdo deszka- falabol keriilt elo viszont elve- szett. Az iizenetet viszont ma is erti mindenki... ■ Vas Andras

Kopecsni Vince, Dymanusz Janos egykori fonoke jegyezte le beosztottja, a lengyel menekult elettortenetet

buesuzott el menyasszonyatol, akit tobbet sohasem latott.

Mire a frontra ert volna, a lengyel hadsereg mar felbomlott, mindenki menekiilt, ahogy tu- dott. Nehany tarsaval kocsival, majd gyalog indult Magyaror- szag fele, ket het utan leptek at a hatart - minden felszerelesiiket leadtak a magyar katonaknak. Nagykanizsara szallitottak negyezer honfitarsaval egyetem- ben, a taborban magyar katonak oriztek oket, de idonkent kime- hettek a varosba.

Alig egy het multan Dymanusz Janos munkat talalt: a Kisroyal vendeglo es szallo sza- kaesakent tudott elhelyezkedni.

Jol erezte magat, am a tabori eletet nem tudta megszokni, igy ha- mis iratokat szerzett, s megszo- g kott. Bohonyeig jutott, itt fogadta 1 be a Kalangya csalad - ekkor | meg nem tudta, hogy be is haza- | sodik majd a familiaba. Majd S egy ev utan visszabieiklizett Nagykanizsara, s eredeti szak- majaban, mubutorasztaloskent kezdett dolgozni a Palcsics-fele festo- es vegytisztito iizemben.

„It dalgozat Lengyel Menekult 1939-44. Dymanusz Janos. Krakow, ul. Kurkova 5.” veste egy arasznyi tablara, melyet el- rejtett az iizemben, s melyet esak joval kesobb, a Magyar utcai epiilet bontasakor talaltak meg az epftomunkasok.

Mint a hajopallo-darab felira- tabol is kideriilt, Dymanusz Janos nem tudta kihuzni a varos- ban a haboru vegeig: az iizemet, ahogy a tobbit is a nemetek le- szereltek, bevagoniroztak, s el- inditottak a hatar fele. termeszetesen a szakmunkasokkal egye- temben. Szombathelyen tudott megszokni, am mire visszament Kanizsara, a Palcsics-fele iize- met bombatalalat erte. Nem volt hova mennie, szerencsejere egy ismeros rendor bezarta a fogda- ba, igy sikeriilt atveszelnie a haboru utolso napjait.

Elindult, hogy megkeresse Kalangyaekat, a familiara Kutason bukkant ra - ahol a csaladfo uradalmi kovacskent dolgozott -, s szeptemberben felesegiil vette lanyukat, Rozsikat. Otthon- ra lelt tehat, munkat viszont nem talalt, kisebb javitasokbol probalt megelni, am mivel papirEgy elveszett kis fatabla iizenete

krakkotol kutasig A lengyel menekiilt Somogyban talalt uj otthonra