Somogyi Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-20 / 117. szám
5 SOMOGYI HIRLAP - 2011. MAJUS 20., PENTEK MEGYEI KORKEP Apponyi grof 90 eve Kaposvar di'szpolgara eletut A trianoni fotargyalot Magyarorszag legtiindoklobb politikai vezercsillaganak tartottak Kilencven esztendeje, 1921. majus 19-en valasz- tottak meg Kaposvar dlsz- polgarava a kor legtekin- telyesebb magyar politi- kusainak egyiket, grof Apponyi Albertet. Nagy Zoltan Az osz allamferfit, aki mar meg- jelenesevel is tiszteletet paran- csolt, s aki a „boldog bekeevek” elsiillyedt vilagat jelkepezte, egy orszag kdszdntdtte 75. sziiletes- napja es kozszereplesenek 50. ev- forduloja alkalmabol. Az iinnep- lesbol Somogy megye szekvarosa sem akart kimaradni. Az 1846-os sziiletesu Apponyi grof igen nagy tekintelyre tett szert a kozeletben. Orszaggyule- si kepviselo, partvezeto, a kepvi- selohaz elnoke, miniszter is volt hosszii elete soran, tagja a foren- dihaznak, a Magyar Tudoma- nyos Akademianak, a Kisfaludy Tarsasagnak. Tobb nyelven is ki- valo szonok. A parizsi bekekon- ferencian 6 vezette a magyar de- legaciot; atvette ugyan a bekefel- teteleket, de a targyalasok ered- menytelensege miatt lemondott. A magyar iigy bator vedelme- zojenek szamitd allamferfi vegiil szinte partok feletti tekintelynek drvendett. Eldszor alig fel ewel a trianoni bekeszerzodes alairasa utan, 1920 decembereben lato- gatott Kaposvarra tobb kultura- lis egyesiilet meghivasanak teve eleget A honpolgari kotelesse- gekrol tartott eloadast a Varosi Szinhazban, a feherterror felsza- molasa, a szelsosegek elutasita- sa, a kiengesztelodes, a politikai konszolidacio jegyeben. A varost fellobogoztak, a szinhaz zsufola- sig megtelt; azt mondjak, feltu- noen sok volt a noi hallgato. Eloadasaban Apponyi az anti- szemita demagogia ellen es a sajtoszabadsag mellett foglalt al- last. A munkaszeretet apolasat nevezte a legfontosabb honpolgari feladatnak. Mint mondta, „romokbdl kell felepiteniink mindent’’. Majd a hazafias szel- lem ebrentartasanak fontossa- garol beszelt. „Ma nem lehet a nemzeti politikat az osztalypoli- tika szuk mereteibe szoritani, hanem inkabb az osztalypoliti- kat kell a nemzeti politika ma- gaslatara emelni. A falu es varos kdzdtt nem lehetnek ellentetek... Hatalmas egyiittmukddes kell, mert csak igy indulhat meg az orszag feltamasztasa.” A kbzonseg a szem- es fulta- nuk szerint ahitattal hallgatta szavait, s hatalmas tapssal es ovacioval iinnepelte a szonokot. Az egyik tuddsitd igy jellemezte Apponyit, aki a masnap delelotti vonattal utazott vissza Buda- pestre: „magas koru, de meg mindig friss szellemu osz profe- ta, a mai Magyarorszag legtiin- dbklobb politikai vezercsillaga”. Apponyi Albert 1920. decem- beri eloadasat vezercikkben meltatta Biro Lajos, a kaposvari leany-kozepiskola igazgatoja: ...Midon megszdlalt, ugy erezti ik, mintha sajat lelkiismere- tiink szolalt volna meg. Felis- mertiik benne a magyarsag elo lelket, onbiralo lelkiismeretet... Bizalomra, remenyre biztattal benniinket, a magyar allam siillyedd hajojanak utasait. Tart- satok ossze, kik a viharral kiisz- kodo hajon utaztok, faji, feleke- zeti es osztalykiilonbseg nelkiil, a mentes munkajaban minden- kire sziikseg van!” (Uj-Somogy, 1920. december 17.) 1920. december 15-en este diszvacsorat rendeztek Apponyi Albert tiszteletere a Turul Szallo (a mostani Dorottya) etterme- ben. A grof poharkdszontdjebdl ideziink: „Faj a lelkem, midon... apro, szemelyes csoportok civa- kodnak egymassal az orszag iigyeinek rovasara! Ezen a bajon csak a nemzet segithet, ha kife- jezesre juttatja, hogy ez igy to- vabb nem mehet!” 1921 tavaszan tehat mar szemelyes ismeroskent gondolhat- tak Apponyi Albertre a kaposvari varosatyak, akik egyhangti szavazassal foglaltak allast „ma- gyar hazank egyik legnagyobb elo allamferfianak” diszpolgarra valasztasa mellett. (Kaposvar- nak egyetlen di'szpolgara sem volt akkor; a kitiintetes mindket korabbi birtokosa, grof Szeche- nyi Istvan es Kossuth Lajos evti- zedekkel korabban elhunyt.) 1921 majusaban tortent az is, hogy grof Apponyi Albertrol ne- veztek el a varos egyik legszebb utcajat, a Rozsa utcat. Az Uj-Somogy cimu kaposvari napilap 1921. majus 21-i szama igy kommentalta az utcanev- adast: „Kaposvar egyik legked- vesebb utcaja az egyik legkedve- sebb nevet viselte. Ez az utca vaGrof Apponyi Albert tobb alkalommal tartott eloadast Kaposvaron A Nagy Trianon-palota Versailles- ban, ahol alalrtak a bekediktatumot loban rozsak utcaja volt..., nyu- galmat add, csendes, hangula- tos. Minden ablakaban, minden udvaraban, minden kis kertje- ben, minden kis zugaban vira- gok, viragok, viragok... Egyik szep nev utan a masik... BizoA kaposvari szinhazzal szemben 1938-ban felallitott Orszagzaszlo nyos, hogy a regi Rozsa utca ro- zsai szebben fognak viritani, s az dreg, viragos harsfak agai mely bokokkal hajladoznak az Apponyi Albert nagy nevet vise- id tablacskak fele.” Masodszor 1929. majus 12-en jott el Kaposvarra az immar 83 eves Apponyi Albert, aki ktil- iigyi kerdesekrol beszelt hallga- tosaganak. Tobb kortars is ugy emlekezett, hogy ez volt az ev legnagyobb visszhangot kivalto esemenye Kaposvaron, s meg senkit sem fogadott olyan nagy szeretettel a varos, mint az agg allamferfit. Mar elozo nap zasz- lokat tuztek a hazakra es a vil- lanypoznakra, sot diadalkaput emeltek a vasutallomas elott. Ragyogo, napstiteses idovel indult ez a vasarnap. Cserke- szek es leventek vontak kordont az allomastol a megyehazaig, amire sziikseg is volt, mert a to- meg elboritotta az allomas elotti teret es a komyezd utcakat. A sziirke uti ruhaba dltdzott Apponyi a deli vonat utolso ko- csijabol szallt ki, s az eljenzo es zsebkendot, kalapot lengeto ko- zonseg sorfala kozt haladt at a varotermen. A diadalkapu mel- letti emelvenyen fogadta ot Ve- tek Gyorgy polgarmester. Apponyi az alispan negyes foga- tan hajtatott a megyehazara. Este megtelt a szinhaz nezote- re. („Nagyszeru uzletet csinalha- tott volna egy jegyspekulans” - abrandozott a helyi napilap tu- ddsitoja. Hamarosan negy pen- got kinaltak egy jegyert, nehany perc mulva tiz pengore ment fel az arfolyam. Elado jegy azonban nem akadt.) Apponyi Albert a fa- radtsag legkisebb jele nelkiil tar- totta meg eloadasat. „Es ez a fe- gyelmezetlen kaposvari kozon- seg, mely meg a legremekebb koncerten is nekiereszt egy-egy kohogest, vagy jarkal a karza- ton, meg lelegzetet venni is alig mer, ugy figyeli minden szavat.” Apponyi a kiilpolitikarol szol- van nem akart csaloka remenye- ket kelteni, vagy tul sotet kepet festeni a lehetosegekrol, amikor 1929-ben Kaposvaron jart. Per- sze Trianonrol is megemleke- zett: „A mappan plajbasszal hiiz- hatnak bizonyos vonalakat, de erkolcsi, szivbeli, erzelembeli dsszefuggest nem szakithatnak meg. Azt a rettenetes fajdalmat, amelyet az elszakadas tenye elo- idez, es amelyet az ido sem eny- hit, nem sziintethetik meg...” Az eloadas utan percekig zu- gott a taps. Hamarosan azonban a szel is zugni kezdett, mert a ve- rofenyes nap estejen nagy vihar lepte meg a varost. A villamcsa- pasok miatt sotetsegbe borult Kaposvar, s mivel vasarnap este meg gyertyat is alig lehetett sze- rezni, csak negyed tiz fele lett vi- lagos a Turul Szalloban, ahol a bankettet tartottak. A grof a me- gyehazan veszelte at a sotetseg orait. Nem zavartatta magat kii- lonosebben: sok evtizeden at edzette a magyar politika, nehany egyszeru mennykocsapas mar nem tudta kihozni a sodra- bol. (A polgarmester ugyesen ki- vagta magat, amikor masnap magyarazkodni kenyszeriilt a kozvilagitas zavara miatt. Arra hivatkozott, hogy a varost meg csak ket ev ota latjak el valto- arammal. „Van erre egy jo meg- allapitas, kegyelmes uram - mondta Vetek Gyorgy a groftiak. - Az a valtakozo aram, amikor hoi eg a villany, hoi nem.” Apponyi jot nevezett a poenon.) A vendeg masnap, hetfon reg- gel frissen kelt (jo etvaggyal reg- gelizett, teat es sonkat), majd megnezte a varost. Elso utja a nagytemplomba vezetett, de fel- kereste a varoshazat, a parkot es a polgari fiuiskolat is. A kaszino- ban ebedelt, ahol a varos latta vendegiil mint diszpolgarat. Bar az epiilet elott autok es fogatok is vartak ra, o mosolyogva ne- met intett, es kalapjat kezeben fogva inkabb gyalog indult az al- lomasra. Mit volt mit tenni: az ebed resztvevoi, a helyi elokelo- segek is gyalog kovettek. A szembejdvo jarokelok a legnagyobb tisztelettel kdszdntottek Apponyit, ami lathatoan jolesett neki. A Nemzeti Bank kerftese- nek tamaszkodva egy koldus iil- dogelt; neki is a kezeben volt a kalapja, akarcsak a grofnak - persze masmilyen kalap, raada- sul forditva is tartotta... Mikor Apponyi odaert, a nadragja zse- bebe nyult, es beledobott egy pengot a kalapba. Persze a kise- reteben levo helyi meltosagok is kotelezve ereztek magukat, hogy kovessek a peldajat, es egy- mas utan csorrentek az ermek a viharvert fejfedoben. „A jambor szerencsetlen csak tilt, es talan meg most is topreng, mi lehetett az oka, hogy ennyi joszivu em- bert talalt egy csomoban” - el- melkedett a kortars ujsagiro. A Nepszovetsegeben meg eve- kig Apponyi Albert grof viselte Magyarorszag fodelegatusanak tisztet. Genfben hunyt el 1933- ban. Az egykori csaladi birto- kon, a Csallokozben nyugszik. Facebookon, iwiwen kutatjak a Perczel-multat Iskolatorteneti kiallitast allita- nak ossze a 21. szazad technika- javal a siofoki Perczel Mor Gim- nazium diakjai. A projekt meg- valositasa soran az unios palya- zaton elnyert infokommunika- cios eszkozoket is felhasznal- jak.- Interaktiv tablan kivetitett regi fotok es oregdiakokkal ke- szitett interjuk segitsegevel idezik fel a multat, melynek felkutatasaban szerepet kap- nak a modern eszkozok, az internet es a manapsag nep- szeru kozossegi oldalak (face- book, iwiw) - mondta Eke Kor- nelia megbizott igazgato. - Harmas jubileumhoz erkezett a gimnazium: iden hatvaneves, husz esztendeje indult a ket tannyelvu kepzes es ket- szaz eve sziiletett a nevadonk, Perczel Mor. Majus 21-re kozos iinneplesre es nosztalgiazasra hivtuk az oregdiakokat, akik kozul tobb osztaly erre a napra idozitette az osztalytalalkozo- jat. Az iskolaban nosztalgiasar- kot rendeziink be az egyik, modern kommunikacios esz- kozokkel felszerelt tanterem- ben, ily modon is szembesitve a multat a jelennel. Regi perczelesek kezdeme- nyezesere emlektablat ava- tunk egykori tanar kollegank, Iby Andras emlekere. Este oregdiakballal zarul a rendez- veny. ■ Fonai Imre Emlekest Tancolt, buvarkodott, ipari alpinista volt. Csapataval, mint a siofoki Pelso kutato-buvar egyesijlet elnoke, 6 bukkant ra a romai kori kiko- to maradvanyaira Szantodnal, a Balaton vizeben. Egykori tancostarsai emlekeztek musorral a baratra, a munkavegzes kozben tragikusan elhunyt Csiki Sandorra a siofoki Kalman Imre Kulturalis Kozpontban Gazdasagi konferencia a fenntarthatosagrol A Kaposvari Egyetem az iden harmadszor rendezi meg Nem- zetkozi Gazdasagtudomanyi Konferenciajat, amelyen negy foldresz 15 orszaganak 38 intez- meriye kepviselteti magat A csii- tdrtokon kezdodott ketnapos ta- nacskozason mintegy 90 elo- adas hangzik el. Az egyetem Marketing es Kereskedelem Tan- szeke egy vilagszinten egyre siirgetobb kerdes, a fenntartha- to gazdasag kore szervezte a konferenciat, melynek celja, hogy tobb oldalrol es a kornyezo orszagok kutatoinak, mernokei- nek, vallalati szakembereinek es az egyetemi, valamint PhD hall- gatok bevonasaval kozelitse meg az emlitett kerdeskort, elemezve a jelenlegi nemzetkozi es hazai tendenciakat. Az ipari forradalom ota egyre gyorsulo gazdasagi novekedes, es az ezt kisero mind nagyobb egyensulytalansagok napjaink elmeleti es gyakorlati kozgazda- szait olyan kerdesek megvala- szolasara kenyszeritik, mint a fenntarthatosag problemaja. A fenntarthatosag ket erdekelt fele a vallalat es a fogyaszto. Fo- gyasztoi oldalrol a fenntarthato- sag az eletminosegben, vallalati oldalrol a versenykepes terme- lesben jelentkezik. A mintegy •ketszaz resztvevo kozos celja kiilonbozd megoldasi alternati- vak kidolgozasa e komplex te- makorben. ■ Markus Kata
