Somogyi Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 19. szám

Jll. MAJUS 15., VASARNAP 3 M E GYE I KORKEP Ejszakai alvajarok a haloszobankban par-beszed Mit keres a gyermek a hitvesi agyban? Nehez helyzetbe keriilunk, ha raszoktatjuk Nehez gatat szabni a sziiloi en- gedekenysegnek, amikor a gyer­mek fekvohelyet foglal esterol estere. Az sem ritka, ha evekre befeszkelik magukat a hitvesi agyba. Pal Judit csaladblogja a Sonline.hu-rol. Pal Judit A „nem akar aludni" problema tobb valtozatban is megjelenhet a kisgyere- kes csaladok eleteben. kor egy pici baba ott szuszog mellet- tiink/kozottiink. Masok nehezen kepzelnek el ennel farasztobb dol- got, es egy szemhunyasnyit sem bir- nak aludni, ha a kicsi az agyukba feszkelte be magat. Nem mindegy persze, mekkora gyerekekrol van szo. Az elso hona- pokban, amig a szoptatas is tobbszor felebreszti a csaladot ejszaka, sokak szamara jelent konnyebbseget az egyiitt alvas. Ket-haromeves gyere- keknel is „termeszetes” lehet egy- egy betegseg eseten, vagy lustizos kovetkezne, erdemes mindent meg- probalni a problema orvoslasara. Ha csemeted meg ket ev alatti, es zommel azert kot ki a ti agyatokban, mert sokszor felsirt ejszaka, amit az- zal oldottatok meg, hogy magatok melle vettetek ot, ezentul probald meg a sirast a sajat agyaban meg- sztintetni. Eleinte biztosan faraszto lesz, de altalaban egy heten beliil helyreall az alvasi rend. Hogy sikeriiljbn, figyeld meg a ki­csi kiilonbozo sirasait. Hogyan sir, amikor faj valamije, amikor szeret­csak a szerinted sziikseges lepeseket megtenni: ha megitelesed szerint szomjas, lassan, halkan megitatni, ha megijedt, suttogva dudolni vala- mit, megsimogatni es megnyugtatni (anelkiil, hogy hosszasan kivenned az agyabol), ha fazik, csendben beta- karni, megsimogatni - majd kimen- ni. A kicsi valoszinuleg ujra fel fog sir- ni - lehet, hogy azonnal, lehet, hogy ot perc mulva, lehet, hogy egy ora mulva. Ekkor se vidd at sajat agya- tokba, barmennyivel is konnyebb mindenki a sajat agyaban alszik leg- jobban, joejt-puszit adunk, szep al- mokat kivanunk, megsimogatjuk es kijovunk. Ha csemetenk ismet atjon, masod- szor is mondjuk el neki: „Alvasido van. Visszamegyiink, betakarlak, megpuszillak, es kijovok” - es te- gyiik vissza az agyba. (Vannak gye- rekek, akiknek ennyi eleg, masokkal ket-harom oran at jatszhatjuk ezt, mig elhiszik, komolyan gondoltuk). Ha a gyerek harmadszor is kijon, akar iivoltve, akar „racionalis” indok­Lehet, hogy este kell tobb ora, mig agyba imadkozzuk, lehet, hogy az gatolja a csalad nyugodt alvasat, hogy a legkisebb reggel rendszere- sen meg a kakasok elott ebred, eset- leg oramu pontossaggal minden ejjel fel haromkor megjelenik a hitvesi agyban. Hogyan tanithatjuk meg ap- rdsagunkat „jol” aludni, az egesz csalad erdekeben? Vegeerhetetlen vitat lehetne nyitni a kerdesekrol: vajon aludjon-e a kis- gyerek a sziiloi agyban? Megenged- jiik vagy sem? Ha igen, mennyi idos koraig? Ha nem, hogyan akadalyoz- hatjuk ezt meg, ha ugyan este elal- szik egyediil, megis minden reggel egyiitt ebrediink, mert ejszaka atma- szik hozzank? Egyes csaladokban azt tartjak, a vilag legtermeszetesebb dolga az egyiitt alvas; nines is annal meghit- tebb, boldogabb idoszak, mint ami­vasarnap reggeleken, ha bebujnak a sziiloi agyba. Ha azonban minden ejjel megis- metlodik a jelenet, nem biztos, hogy szerencses, ha nem tesziink ellene semmit. A rendszeresen atkoltozo gyerekek mellett a sziilok nagyon ritkan pihenik ki magukat. Az apro- sagok eleg ritkan alszanak vegig egy ejszakat forgolodas nelkiil, es altala­ban kepesek nagyon rovid idon beliil az agy nagyon nagy szazalekat elfog- lalni. Ha a sziiloknek vegiil sikeriil is alomba szenderedni, a regi kinzo modszernek megfelelo iitemben fo- lyamatosan megszakitja valami a szendergeset: egy apro kis sarok, egy konyok, egy, a pliissallatok utan felalomban motozo kezecske... Ezt az allapotot nem esak az alvas minosege es mennyiseg sinyli meg, de elobb-utobb maga a sziilok kozot- ti kapcsolat is. Mielott ez a fazis be­Kozos reggeli pihend. A gyerekek tobbsege eloszeretettel sajatitja ki a sziilok haloszobajat getesre vagyik, amikor szomjas, es igy tovabb. Ha ezeket megtanulod megkiilonboztetni, ejszaka is hate- konyabban fogsz tudni reagalni a fel- sirasaira. Amikor ejszaka felsir, ot-tiz masod- percig figyeld a siras tipusat. Nehez nem rogton odaugrani a kisagyhoz, de ha tudjuk, nagy valoszinuseggel mi az oka, gyorsabban es iigyeseb- ben reagalhatunk ra. Aztan menj oda a kicsihez. Ne kap- csolj villanyt, esetleg esak egy ejsza­kai fenyt, es ne keresd a szemkontak- tust, ne akarj beszelgetni. Probald Kerdezz Pal Judittol! ha problemad van, es egyediil nem tudod megoldani, akkor fordulj bizalommal Pal Judithoz. Kerdeseidet felteheted e-mailben a parbeszed.sonline@gmail.com amen, de fel is hivhatod Judi- tot a 06-30/3877-387-es tele- fonszamon. volna. Ujra varj par pillanatot, mie­lott bemesz (most kicsit hosszabban, mint elozo alkalommal), es tedd azt, amit elotte is. Es minden kovetkezo alkalommal. Csak minden egyes al­kalommal egy kicsit tovabb varj be- menetel elott, mint azt megelozoen. Ez nem a klasszikus „hagyd sirni a gyereket!” elv, sot. Anyakent azert valoszinuleg igy is majdnem kinzas- nak fogod megelni - es ez termesze- tes is. De probalj kitartani - egy he­ten beliil valoszinuleg oriilni fogsz a valtozasoknak. Ha az ejszakai vandor mar ket-ha­romeves, vagy annal idosebb, es a sa­jat laban koltozik at rendszeresen hozzatok, meg kell probalni a sajat agyaba visszatenni, es ott is tartani az ejszaka fennmarado reszeben - barmilyen faraszto is ez eleinte. A modszer ugyanaz, mint amit ak­kor alkalmazunk, amikor a kicsik a lefekvesnel masznak ki folyamato- san az agyukbol. Amikor atmaszik, gyengeden megfogjuk, visszavisz- sziik az agyaba, elmondjuk, hogy kal (pisilni kell, szomjas vagyok, fe- lek, stb.), ne mondjunk mar neki semmit. Csak vigyiik vissza az agy­ba, takarjuk be, simogassuk meg, es jojjiink ki. Csemetenk valoszinuleg nagyon meg fog lepodni, ha eddig megszok- ta, hogy akadalyok nelkiil befeszkeli magat a mi agyunkba. Nem fogja el- hinni nekiink konnyen, hogy kovet- kezetesek tudunk maradni, csak azt varja, mikor adjuk vegre be a dere- kunkat. Lehet, hogy 6 is nagyon ki- tarto, es az elso nap otvenszer is vis­sza kell tenniink az agyaba (ekkor mar szo nelkiil, de lassa rajtunk, hogy negyvenedszerre sem hozott ki a sodrunkbol). Ha az elso ket ejszakat igy vegig tudjuk csinalni, magunk is meg fo- gunk dobbenni, milyen egyszeruen megy mar a harmadik-otodik-hato- dik. Addig pedig probaljunk kitarta­ni - ha nem hisziink az egeszben, fogjuk fel ugy, mint egy kiserletet. Ami, ha bevalik, vegre igazan kipi- henhetjiik magunkat. Az utolso Trabitol a kisgazdak lenyeleseig „oszinte megdobbenessel ol- vastuk a Kisgazdapart megyei vezetoinek nyilatkozatat - mondta Herenyi Karoly, a Ma­gyar Demokrata Forum me­gyei elnoke -, hogy az MDF le akarja nyelni a Kisgazdapar- tot, s a kisgazdaknak most a fiiggetlensegiikert kell harcol- niuk. Nehezen tudjuk ertel- mezni a kijelentest, mert a le- nyelni szo a mindennapi poli- tikai eletben nem altalanosan hasznalt kifejezes. Amennyi- ben ez az dllitas azt takarja, hogy az MDF beleszolt vagy beleavatkozott a kisgazdak beliigyeibe, illetve a frakcio eletebe, akkor ez nem fedi a valosagot. Az MDF-nek sem modja, sem lehetosege nines arra, hogy ezt megtegye. S ter- meszetesen ilyen szandeka sincsen. Ha ez valoban meg- tortenne, akkor az a Kisgaz- dapart belso gyengeseget, rossz szervezettseget jelezne. Velemenyiink szerint a Kisgaz- dapart egy belso tisztulasi fo- lyamatot el at, ami atmeneti zavarokat idez elo a part mu- kodeseben. Remeljiik, ez a szakasz hamarosan lezarul, s koalicios partneriink tortenel- mi hirnevehez melton vesz reszt a politikai kozeletben. ” MODJA ES LEHETOSEGE lehet, hogy nem volt, de egy evtized- del kesobb lelkesen asszisztal- tak hozza, hogy egy masik ko­alicios partneriik lenyelje a tortenelmi hirnevehez amiigy meltatlanul politizalo kisgaz- da szovetsegest. S az ellen sem volt szavuk, hogy a kony- nyebb nyeles erdekeben elotte felszalamizzak oket... ..megdobbent, szomoru arcok, sirasra gorbiilo szajak, elkese- redetten okolbe szorulo kezek jelentettek a kulisszdt a zwickaui Sachsenring auto- gyarban, melynek futoszalag- jardl legordiilt az utolso Tra- bant kisauto. A nepszeru “duroplaszt bombazo”gyarta- sanak besziintetesevel pont keriilt az onallo keletnemet gepjarmu-gyartas vegere. Az utolso Trabi, a sorszama sze­rint 3 069 009-es a Sachsenring-gyar muzeumaba keriilt. Bar az ido vasfoga nem fog a karosszerian, bori- tekolhato, nehany ev mulva mar szinet sem latni majd a hazai utakon Trabantoknak, hiszen technikajuk felett eljart az ido, s az emberek korsze- riibb kocsikra cserelik majd. ” mivel A JOSLAT ellenere meg nem tuntek el a „papirjagua- rok” a magyar utakrol, ha a retrodivatot leszamitjuk, csak ket dolog lehetseges: a kelet- nemetek hajdani technikai fo- lenyet ilyen nehezen dolgoz- zak le az autogyartok, vagy az embereknek csak az egykori NDK technikajara van pen- zUk... „A Drava ma Europa utolso, legertekesebb termeszetes al- lapotban levo folyoja - allapi­tottak meg a szakemberek Ka- posvaron, a nemzetkozi terme- szetvedelmi tanacskozason. A resztvevdk ezert indokoltnak tartottak, hogy a Bares es a Mura-torkolat kozotti szakaszt mihamarabb nemzetkozi parkka nyilvanitsak, mivel a Dravanal tervezett vizieromu- rendszer ellentetes az osszeu- ropai termeszetvedelmi erde- kekkel.” ausztriaban es Szloveniaban tucatnyi erdmiivet epitettek a folyora, ebbol is latszik, az osztrakok es a szlovenok men- nyire le vannak maradva m& gottiink a termeszetvedelem- ben... ..panaszkodnak a gazdak, el- fagytak a riigyek es a termes, a mezogazdasagbol elok bi- zony bosszankodhatnak. Hir- telen kdszdntott be az iden a tavasz Somogyban, a terme- szet hamarabb ebredt fel a szokasosnal, igy a fagyok is nagyobb kart tettek a kertek- ben, foldeken. A szakemberek szerint a tengervizek mini­mum- es a szarazfoldi maxi- mum-homersekletek kiilonbse- ge miatt kenyszerpalyan meg- indulo polarfrontok ertek el a megyet, s hoztak fagyokat. S nem eloszor az elmult evtize- dek soran, hiszen nem velet- len a nepi megfigyeles a fa- gyos szentekrol. De vajon mi- ert fagy el a termes a tavasz utolso honapjan. ” Talan a hideg miatt...

Next

/
Thumbnails
Contents