Somogyi Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-14 / 112. szám
6 GAZDASAG 2011. MAJUS 14., SZOMBA 2,4 szazalekkal nott a GDP A KSH es az Ecostat gyorsbecs- lese alapjan a brutto hazai ter- mek (GDP) 2,4 szazalekkal, a naptari hatas kiszuresevel 2,3 szazalekkal nott az elso negyed- evben az elozo ev azonos idosza- kahoz kepest. A szezonalisan es naptarhatassal kiigazi'tott ada- tok szerint az elozo negyedev- hez kepest 0,7 szazalek a plusz. Elemzdk is 2,4 szazalekos eves novekedessel szamoltak, ez 2006 vege ota a legjobb adat, az ezt megkozelito 2,3 szazalekos gaz- dasagiteljesitmeny-javulast is csak 2008 masodik negyede- veben regisztraltak. ■ Kell nekiink ez a termalvi'zkincs? foldho Megsokszorozzak a geotermikus energia felhasznalasat nehany even belul Kivalo adottsagai vannak Magyarorszagnak a geotermikus energia hasznosfta- sara, de a fogyasztok alul- informaltak, es az allam sem dotalta eddig megfele- loen az elterjedeset. Eber Sandor Ambiciozus vallalas a kormany- zat reszerol, hogy alig tiz even beliil megdtszorozddhet a geo- termalis energia es a foldho hasznositasanak merteke, es ennek szakmai oldalrol nezve meg is van a fedezete - nyilat- kozta lapunknak a Magyar Mer- noki Kamara geotermikus szak- osztalyanak elnoke. Toth Aniko Nora kiemelte: Magyarorszag termeszeti adottsagai rendkiviil kedvezok a geotermikus energia hasznositasara, mivel az el- vekonyodott foldkereg a Karpat- medenceben a kontinentalis at- lagnal nagyobb foldi hoaramot es geotermikus gradienst ered- menyez. A fbldon az atlagos geotermikus gradiens 30 Celsius- fok/km (lasd: keretes informa- cio). Magyarorszagon viszont atlagban 50 Celsius-fokkal no kilometerenkent a fold belseje fele a homerseklet. Bencsik Janos klima- es energiaiigyert felelos allamtit- kar nemreg kdzolte, hogy a nemzeti megujulo cselekvesi terv szerint a geotermikus energia es a foldho reszesede- se a megujulo energiahordo- zok kozott 2020-ig a mai nyolc szazalekrol 19-re emelkedhet, hasznositasuk merteke pedig megdtszordzddik. A geotermikus energiat a mezogazdasagban a halasta- vak, baromfikeltetok, istallok temperalasara hasznaljak fel. Negyven telepiilesen tobb mint 9000 lakast futenek geotermikus energiayal. A legnagyobb (2714 lakas es 185 koziileti fo- gyasztot ellato), 10 MW hotel- jesitmenyu geotermikus tavfu- torendszer Hodmezovasarhe- lyen iizemel, jo hatasfokkal es gazdasagosan. A vizvisszasaj- tolas koltsegei ellenere a tavfii- tes koltsege a gaztiizelesu tav- ffitesehez kepest 40 szazalekkal kisebb. „A rendelkezesre alio holep- cso kihasznalasa jelentosen ja- vithato lenne” - hangoztatta a A legjelentdsebb hdhasznositok Beepitett Megtermelt teljesitmeny (GWt) energia (TWh/ev) * Hoszivattyu adja s nem termalviz. Forr6$: John W. Lund, Geoterm&lis Vit&gkonferencia 2010, Indondzia A legnagyobb villamosenergia-termelok geotermikus energiabol Orszag Beepitett teljesitmeny Megtermelt evi villa mosenergia | 1. USA 3,09 GWe 16 TWh/ev 2. Fiiiop-szigetek 2 GWe lOTWh/ev 3. Indonezia 1,2 GWe 9,6 TWh/ev 4. Mexiko 0.95 GWe 7,04 TWh/ev 5. Olaszorszag 0,84 GWe 5,5 TWh/ev MEGJEGYZfiS: MIND AZ 0T ORSZAG AKTfV VULKANI TEVfiKENYSfiGGEL BIR (FORRAS: RUGGERO BERTANI, GEOTERMALIS V1LAGKONFERENCIA/2010, INDONtZIA) szakerto. Toth Aniko Nora szerint a lakossag, a potencialis fel- hasznalok nagyon alulinformal- tak, peldaul nem tudnak kii- lonbseget tenni a hevizkiterme- les (a 30 Celsius-foknal mele- gebb vizek kitermelese, ahol a meleg viz hotartalmat haszno- sitjak) es a hoszivattyus (nem termelnek ki vizet, a talaj vagy Kornyezetbarat energia A GEOTERMIKUS energia a foldkereg, a kopeny es a mag nagy homersekletu tomegei altal ta- rolt belso energia. Mivel a Fold belsejeben sokkal magasabb a homerseklet, mint a felszinen, a belso energia szakadatlanul aramlik a nagy melysegu form zonakbol a felszin fele. A geotermikus energia termelesere alkalmasabbak azok a helyek, ahol vekonyabb a foldkereg, igy kozelebb van a felszinhez a magas homersekletu kozeg. Ez az egysegnyi melysegre eso homerseklet-novekedessel, a geotermikus gmdienssel jelle- mezheto. A FOLDKEREG FELSO tiz kilome- tere tobb mint dtvenezerszer annyi energiat tartalmaz, mint a ma ismert olaj- es foldgdz- keszletek. Ugyanakkor a fajla- gos energiatartalom viszonylag kicsiny. Igazi erteke a hatal- mas keszletekben, kornyezetba- rdt jellegeben, evszaktol, nap- szaktol es a fosszilis energia- hordozdk aremelkedesetol valo fuggetlensegeben rejlik. Nagy tavolsagra nem szdlh'thato, fel- hasznalasa a kitermeles helyehez kotott. Beruhazasi koltsegei viszonylag nagyok, s ezek- hez kiszami'thatatlan geologiai kockazatok jarulhatnak. A vi- lagon jelenleg az elektmmos- energia-termelesben es a koz- vetlen hohasznositasban egyiit- tesen evi 41 millio tonna olajat takaritnak meg geotermikus energia felhaszndlasaval, ez a vilag olajtermelesenek 1 szaza- leka. A szen-dioxid-kibocsatast a geotermikus energia haszna- lata evente 118 millio tonna- val, a ken-dioxid-kibocsatast 800 000 tonnaval csokkenti. a kozet hojet hasznositjak eg kozvetito anyag - fokent viz segitsegevel) termeles kozott Toth Aniko Nora kiemelte, hog a fejlodes egyik pillere a hoszi vattyus termeles. ■ A sokat emlegetett termalvizes visszasaj- tolast a szakerto szerint eleg akkor elkez- deni, ha megerosodik a mezogazdsag. A masik piller a kitermelt he viz hotartalma sokkal nagyobl hanyadanak hasznositasa. He mersekletlepcsok szerint kelle ne kialakitani a fogyasztokat ezzel szemben ma 60-65 Cel sius-fokos termalvizeket is elfc lyatnak hasznositas nelkiil, pe dig mar egy 25 fokos viz is has? nosithato hoszivattyuval. A egyetemi adjunktus szerint , geotermikus energia szelesebl felhasznalasat az allami tame gatas hianya is gatolja. Komoly akadaly a szigori visszasajtolasi kenyszer, ame lyet Toth Aniko Nora nem min den esetben tart indokoltnak A beruhazasi koltsegeket ez a eljaras kozel duplajara emeli „A kornyezetveeiplem vel szempontjai elhanyagolhatok a legtobb termalviz - peldau Eger, Hodmezovasarhely nem tartalmaz mergezo anya got, sot ivoviz-minosegu” hangoztatta a szakerto. A egyetemi adjunktus szerin egy arviz alkalmaval sokka tobb szennyezo anyag keriil a elo vizekbe, mint ha termalvi zet vezetnenk bele. „A vissza sajtolast raeriink elkezdeni, h a gazdasagi helyzetiink es fc leg a mezogazdasagunk me| erosodik” - velte a geotermi kus szakosztaly elnoke. Bencsik janos szerint a vis2 szasajtolas mellett szol a fenn tarthato vizkeszlet-gazdalkoda biztositasa es a magas sotarta mu termalvizek esetleges felszi ni kornyezetterhelesenek elke riilese. Az allamtitkar ugy velte ellene szol viszont a berendeze sek magas koltsegigenye es a orszag eltero kozettani adottsi gai. Utobbiak erzekenyen erir tik a hazai zoldseg- es vira^ kerteszetek versenykepessege melynek romlasa munkainter ziv agrarmunkahelyek tizezre lehetetlenitheti el. Olcsobb lesz a szupergyors net- es a tv-elofizetes szeles sav Jobb versenyre akarja osztonozni a mediahatosag u] szabalyozasa a szolgaltatokat Tobb millio iigyfel vehet igenybe jobb es olcsobb tavkozlesi szol- galtatast a Nemzeti Media- es Hir- kozlesi Hatosag (NMHH) nagyke- reskedelmi piacot szabalyozo ha- tarozata szerint. Az errol tartott sajtotajekoztaton Szalai Annama- ria, a hatosag elnoke elmond- ta: celjuk a nagykereskedelmi piacok szabalyozasan keresztiil a fogyasztokert folyo verseny elo- segitese a szeles savu kiskereske- delmi szolgaltatasok piacan. Elso- sorban az infrastruktura alapu versenyt kivanjak tamogatni. Az alternativ szolgaltatoknak sajat halozati infrastrukturat kel- lene kiepiteniiik ott, ahol ez gaz- | dasagosan megoldhato. Ahol 2 nem, ott a szabalyozas biztositaSzalai Annamaria elnok: Tobb mint 3,5 millio fogyasztonak jobb lesz Szaz szazalekos lefedettseg a cel UNIOS CELKITUZES 2013-ig a 100 szazalekos lefedettseg mindenhol, minimalis szeles sawal, 2020-ig pedig a 100 szazalekos lefedettseg legalabb 30 Mbps savsze- lessegu hdlozattal, es leg- alabb 50 szazalekos lefedettseg 100 Mbps savszeles- segii hdlozattal. Ma Ma- gyarorszagon a vezetekes szeles sav a lakossag 94 szazaleka szamara elerhe- to, minimum 1 Mbps sav- szelessegen. na, hogy igenybe vehessek nagy piaevezeto cegek halozata Az ujgeneracios halozatokon e erheto sebesseg jelentosen mej haladja a hagyomanyosan elerb to sebesseget, az ehhez valo nag kereskedelmi hozzaferes pedi lehetoseget ad a tobbi szolgaltat nak nagy savszelessegu interne es tv-szolgaltatas nyujtasara. Az uj szolgaltatas tobb mint 3 millio iigyfelnek hozhat jobb n: ndsegii es olcsobb lehetoseget. szeles savu piacon harom naf szolgaltato adja az infrastrukt rat, es tovabbi 400 kisebb kin szolgaltatasokat. Az ujgener cios halozatok kiepitese sokba k nil, ezert a szabalyozassal is t mogatni kell.
