Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-26 / 96. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. ÁPRILIS 26., KEDD 2 MEGYEI KÖRKÉP HÍRSÁV Ádándi kiállítás a lelkész képeiből szúdy Nándor hajdani re­formátus lelkész festmé­nyeiből álló kiállítás nyílt az ádándi közösségi ház­ban. A zömmel bibliai té­májú alkotások a Janus-ar- cú embert mutatják meg a tárlatlátogatóknak, (fi) Polgári védelmi felkészítésen a nyimiek A megyei katasztrófavédel­mi igazgatóság, a siófoki polgári védelmi kirendelt­ség és a Dél-Balatoni vízi­társulat egész napos pol­gári védelmi elméleti és gyakorlati felkészítést tar­tott Nyimen. A felkészíté­sen közel ötvenen vettek részt; ezen szó volt az ár- vízvédelmi és vízkárel­hárítási ismeretekről, s a védekezési munkálatok begyakorlását is elvégez­ték. (hm) Két sérültje volt a karambolnak súlyos közlekedési bal­eset történt a hétvégén Kaposszerdahelyen. A Kossuth utcában parkolt egy Seat, amelynek veze­tője balra meg akart for­dulni az úttesten. A sofőr nem adott elsőbbséget a hátulról érkező Opelnak, amelynek vezetője nem tudta elkerülni az ütkö­zést. A Seatot vezető idő­sebb férfi súlyos-, az Opelt hajtó fiatalabb férfi is könnyebb sérülést szenvedett. Az idősebb férfival kapcsolatban fel­merült az ittasság gyanú­ja. (hm) Természetvédelmi vetélkedősorozat zárórendezvényéhez ér­kezett a természetvédelmi vetélkedősorozat, amit a szőcsényi Széchenyi Zsig- mond középiskola termé­szetbarát munkaközössé­ge rendezett. A térségből kilenc általános iskola csapata vett részt az egész éves versenyen. Eb­ből az alkalomból adták át a „Szemétből valami” és a plakátverseny legügye­sebbjeinek járó jutalma­kat is. (ve) Szántók, mezők parlagon mezőgazdaság Az elhanyagolt földek gazdái százezreket fizethetnek Kultúrállapot. Ha nem védik a földet, súlyos kárt okozhatnak a gyomok és az elszaporodó kártevők Súlyos szankció vár a par­lagon hagyott földek tulaj­donosaira. Somogybán is több száz hektáron kell sürgősen rendet rakni. Harsányi Miklós Gyommentes, kultúrállapot fenn­tartását írja elő a jogszabály. Szakemberek korábban a gye­peknél tapasztaltak szabálytalan­ságot, de a gyengébb termőadott­ságú térségekben is bőven akadt parlagföld. A kisparcellákon nem éri meg a termelés és az is előfor­dult, hogy az idős földtulajdonos már nem tudott mit kezdeni a né­hány hektáros szántóval. A mű­velés biztos ráfizetés, s a föld bér­beadása sem minden esetben jár­ható út.- Hét-nyolc éve a jelenleginél azért jóval súlyosabb volt a hely­zet - ismerte el Tóth István, a megyei növény- és talajvédelmi igazgatóság nyugalmazott igaz­gatója. - Akkor 10-12 ezer hek­tár műveletlen területet mutat­tunk ki Somogybán. A földhöz kapcsolódó különféle támogatá­soknak köszönhetően ez a szám lényegesen csökkent A legutóbbi adatok szerint megyénkben csaknem 620 hek­tárnyi területet nem műveltek meg. Somogybán 322 ezer hek­tár erdő nélküli termőterület ta­lálható, ennek 20 százalékát vizsgálják évről évre a földhiva­tal munkatársai. A szakemberek május elejétől tartják a határ­szemléket. Bár még nem jelen­tették be az akciósorozatot, több szakértő arra hívta fel a figyel­met: nem a büntetés a cél, de a szabályokban előírt szankciótól nem tekinthetnek el. Figyelmez­tetés után jön a büntetés: két­ezer forint aranykoronánként. A szabályszegésért járó minimális tétel tízezer forint. Megtudtuk: az engedély nélkül más célra hasznosított területek tulajdono­sai sem ússzák meg a számon­kérést. Ezzel ott kalkulálhatnak, ahol a szántóként nyilvántartott területet gyepként hasznosítják (vagy fordítva), s erről nem érte­sítették a szakhatóságot.- A környéken nincs parlag­föld, de ahogy hallani, egyes dél­somogyi térségekben nem mű­velik meg a földet - így Kolozsvá­ri László várdai gazdálkodó. - A hatóság gyommentesítést ír elő, ami jelentős összegbe kerül. A földet ősszel meg kell szántani, ez hektáronként nagyjából 20 ezer forint. Tavasszal nem ma­radhat el a simítózás vagy tár­csázás, amely a mechanikai gyomirtást szolgálja. Ez utóbbit többször újra el kell végezni. Ah­hoz, hogy a terület kultúrállapot- ban legyen, az évente akár 50-60 ezer forintba kerülhet a gazdál­kodónak. Akcióba lendültek a jégeső ellen: Somogybán is védik az értékeket Május elsejével kezdi el a hu­szonegyedik szezonját a Nefela dél-magyarországi jégesőelhá­rítási egyesülés. A szakemberek már kiszállították a védekezési helyszínekre a talajgenerátoro­kat. Az egymástól tíz kilométer­nyire telepítendő berendezések­ből Somogybán hatvanat állítot­tak föl, Baranyában 44-et, Tolná­ban 37-et. Ezzel szinkronban a Hármas­hegyi meteorológiai megfigyelő központ tavaszi felkészítése is elindult, tudtuk meg Huszár Ist­vántól, a Nefela igazgatójától. Ott különböző korszerű meteoroló­giai eszközök segítik a szakér­tők munkáját.- Azt akarjuk, hogy az ország egyetlen jégesőelhárítási rend­szere továbbra is működőképes legyen - mondta. - Ehhez jelen­tős térségi összefogásra van szükség. A földművelőkön kívül hegyközségek, kistérségi társu­lások, biztosítótársaságok, ön- kormányzatok kapcsolódnak a rendszerhez, s az állami is támo­gatja. Sajnos Somogybán még mindig sok olyan termelő van, aki élvezi a jégesőelhárítás áldá­sos hatását, de nem fizet érte. Évente, hektáronként 220 fo­rintért csatlakozhatnak a gaz­dák, s ezer forint a tagdíj. A há­lózat fenntartása várhatóan 130 millió forintba kerül. Huszár úgy fogalmazott: a me­zőgazdasági termelők kezében van a jégesőelhárítás sorsa, lé­nyeges, hogy minél többen lépje­nek a csapatba. ■ Harsányi M. Az ifjú somogyi tudósok újabb sikert arattak az országos konferencián Újabb utat kapnak a bringások Kaposváron Tizedszer rendezték meg Buda­pesten a Kutató Gyerekek Tudo­mányos Konferenciájának orszá­gos döntőjét. A vetélkedést tíz éve a Pannon Egyetem Pápai Neve­léstudományi Intézetéből Zsolnai József professzor azért hozta lét­re, hogy a 10-14 éves diákok be­bizonyíthassák: képesek elsajátí­tani a tudományos kutatás alap­jait, tudnak felnőtt segítséggel kutató munkát végezni, az ered­ményeket lejegyezni, arról tíz percben felnőttek előtt, prezentá­cióval kísért előadást tartani.- Az osztopáni regionális for­dulóról hét somogyi diák jutott az országos döntőbe - tájékozta­tott Ősz János, az osztopáni isko­la igazgatója. - Témáik nagyon széles területet öleltek fel, az atomenergia gyógyászatban tör­ténő felhasználásán túl, az osz­topáni Tarasica patak szennye­zettségének laboratóriumi vizs­gálatán, a kóbor kutyák veszé­lyességén, a cigányok vallási szokásain, a kelengye készíté­sen át egészen a 2. világháborús mesztegnyői harcokig terjedtek. Az országos döntőn remekel­tek az osztopáni gyerekek. Ki­emelt első díjban részesült: Bak Gábor 4. osztályos osztopáni di­ák és a Horvát Dániel - Simon Csaba 8. osztályos mesztegnyői szerzőpáros. Második helyezett lett Bogdán Zsuzsanna 4. osztá­lyos osztopáni és Bogdán Haj­nalka 8. osztályos somogyjádi tanuló. Harmadik helyezést ért el a negyedikes Kovács Vanda és a hatodikos Bogdán Henriet­ta, mindketten az osztopáni is­kola tanulói. ■ F. Szarka Á. Csaknem 50 millió forint értékű kerékpárút-építési pályázat be­adására készül Kaposvár. Az elképzelések alapján a 48-as Ifjúsági útján vezetne a város ke­leti és nyugati részét összekötő szakasz. Ez a Rákóczi iskolától egészen a Kisgáti városrészig húzódna, s a másik csaknem két kilométeres, bringásoknak kije­lölt útvonal pedig a városi fürdő­től - az Ezredév-, a Sommssich és a Kossuth Lajos utcák érinté­sével - egészen az Arany János utcáig tart. A Vár utcából vezető sáv - a Vá­rosliget érintésével - a Rákóczi iskoláig vezetne Hartner Rudolf, a városgondnokság vezetője la­punk kérdésére hétfőn elmond­ta: a központi pályázatra előre­láthatóan májusban jelentkezik a város.- Egy helyeken az úttesten je­lölik ki a kerékpárutat, máshol a járdát akarják szélesíteni - részletezte a szakember. - A kerekeseknek így biztosítanak lehetőséget a biztonságos közle­kedésre. ■ Harsányi M. Makettek az iskoláról Húszéves a mi iskolánk. Az évforduló alkalmából ez­zel a címmel rendeztek projektnapokat a somogyfajszi Fájsz Fejedelem ál­talános iskolában. A programokat szakkörök bemutatkozásával, iskolatör­téneti kiállítással, nyílt órákkal vers- és prózamondó versennyel osztályon­kénti produkciók bemutatásával illetve egykori diákok találkozójával állítat­Antalek Dezsőnek állítottak emléket mezőcsokonya Az egykori cirkusztulajdonost ma is sokan tisztelik Avatás Mezőcsokonyán. Antalek Dezső tisztelői emlékeztek hétfőn Antalek Dezső, a külföldön is ismert cirkusztulajdonos em­léktábláját avatták fel hétfp dél­után Mezőcsokonyán. A rokon­ságon kívül számos helybeli vett részt az ünnepségen. Antalek Dezső 1905-ben szü­letett Hőgyészen. Szülei oszt­rákok voltak, később felvette a magyar állampolgárságot. Uta­zócirkuszával gyorsan ismert­té vált, társasága számos he­lyen fellépett, műsoraik nagy sikert arattak. Antalek még a negyvenes évek elején Mezőcsokonyán telepedett le, ahol mutatványos-házat és mo­zit épített. Az épületet 1950- ben államosították, ám 1980-ig a község filmszínházaként mű­ködött tovább. Antalek - a ro­kon Winicky család tagjaival - 1956. novemberében kalandos körülmények között hagyta el Magyarországot. Ausztriában telepedett le, ahol 1986-ban hunyt el. A neves elszármazott emlékére Sudár Győző állíttatta a táblát, amelyet a kaposvári Gschwindt András készített, s Decsi József mezőcsokonyai polgármester avatott fel.- Hálás vagyok, hogy megér­tem ezt a pillanatot - köszönte meg elérzékenyülve Antalek le­ánya, Leontina Valéria Morvay. - Ez az emléktábla csodálatos ajándék, felejthetetlen élményt szereztek nekem. Az ünnepség keretében kul­turális műsorral kedveskedtek a résztvevőknek. Plakátkiállí­tás nyílt, s Bogáthy Gábor trom­bitaszólóján kívül mindkét he­lyi nyugdíjas klub tagjai is fel­léptek. ■ Harsányi M.

Next

/
Thumbnails
Contents