Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 14. szám

4 2011. ÁPRILIS 3., VASARNAP A HÉT TÉMÁJA otthonteremtés Már látszik, hogyan akarja a kormány beindítani az építőipart, és mit akar tenni a devizahitelesekért. Azt még nem számolták ki, hogy mindez mennyibe fog kerülni. LAKÁST, SZÁZAT, EZERET! Miközben körvonalazódik a frankhitelesek meg­mentésének programja, a kormány már azon gon­dolkodik, hogyan indítsa be az építőipart, hogyan legyen újra könnyebb la­káshoz jutni. Visszajöhet például az euróhitel. Kun J. Viktória Negyvenezer új lakás, 5-10 ezer bérlakás és mintegy 50-100 ezer lakás energetikai célú felújítása az, amit a kormány új otthonte­remtési programja megcéloz. A egyeztetésre kiküldött anyag­ban, amely lapunk rendelkezé­sére áll, tételesen veszik végig a lakhatással kapcsolatos megol­dási pontokat. A program kimondja: az építő­ipari kis- és középvállalkozások­nak jóval nagyobb gazdálkodási biztonságot, jogbiztonságot kell adni, életben kell tartani a hazai építőanyag-gyártói, tervezői, épí­tési, kivitelezői, ingatlanforgal­mazói kapacitásokat, építőanyag­kereskedéseket. A lakásépítések­re az ország kialakult, most még megőrizhető ipari kapacitások­kal, és kellő munkaerővel rendel­kezik, ezek támogatásával pedig 100 ezer munkahely megtartásá­val számol az anyag. Konkrét eszközöket is említ a lakhatás és az otthonteremtés tá­mogatásához, így a cafeteriarend- szerben nyújtott lakbértámoga­tást, a bérlakásépítést ösztönző adókedvezményeket vállalkozá­sok részére, a lakásépítéssel^ -felújítással kapcsolatos áfakulcs csökkentését, vagy a nyugdíj-elő- takarékosság bérlakásépítésbe történő irányítását. A tervekben szerepel a lakás­takarékpénztári megtakarítások növelése. Megemelnék a lakás­kasszáknak nyújtott állami támo­gatás összegét, a támogatási idő­szak a jelenlegi 8-ról kilenc évre nőne, lakásvásárlás előtt felhal­mozott pénzt pedig már a takaré­koskodó egyenes ági rokona, há­zastársa és bejegyzett élettársa is felhasználhatja lakáscélra. Az új lakások építése mellett végleges megoldást keres arra a helyzetre is, hogy ma a laká­sok kilenc százaléka csak a bér­lakás, ezeknek is harmada ön- kormányzati fenntartású. De az anyag igyekszik megszüntetni azt az állapotot, hogy ma a meg­lévő lakásokból közel félmillió az ún. „substandard" lakás, amely az alapvető minőségi kö­vetelményeknek sem felel meg, nincs WC, fürdőszoba, alapozás nélküli, vályogfalú épületek, s hozzávetőleg 1,3 millió ember él ilyen lakásokban Magyaror­szágon. Az anyagba az eredetihez ké­pest bekerült a teleprehabilitáció is, amely a Magyarországon ta­lálható 500-550 telepen élő 100 ezer, többnyire roma lakhatását teszi „emberibbé”, így hosszabb távon az elkülönült telepek, te­lepszerű lakókörnyezetek teljes felszámolása is elérhető. Ehhez pedig a program megvalósításá­ban szerepet vállaló önkormány­zatok, munkaügyi központok, egyéb gazdálkodó szervezetek számára az integrációt támogató működési költségeire is fedezetet biztosít a költségvetés. Azt a beterjesztők is hangsú­lyozzák: a program finanszírozá­sához elengedhetetlen a bank­szektor aktív közreműködése és támogatása, az állam és a bankok közös stratégiájának kialakítása. A bankrendszer stabilitása is fon­tos érdek, mert csak a kellően sta­bil pénzügyi rendszer képes a vállalkozások és a lakosság indo­kolt hitelszükségletéhez a megfe­lelő forrásokat biztosítani. Arról azonban egyelőre nincsenek ada­tok, hogy a terveknek megvan-e és pontosan mekkora a forrásigé­nye. A kormány a héten megpen­dítette azt is, hogy visszatérhet­nek az euróalapú lakáshitelek. A 2009-ben felvett lakáshitelek fele euróalapú volt, de a devizahite­lek folyósítását később megtil­tották. „A jelenlegi helyzetben azonban megfontolandó a lakos­sági, lakáscélú jelzáloghitelek esetén a forint mellett az euróbán történő hitelnyújtás lehetőségé­nek újbóli megteremtése” - fo­galmazott a héten egy kormány- közlemény. Erdei Tamás, a Magyar Bank- szövetség elnöke felhívta a fi­gyelmet arra: az adósok szem­pontjából nincs ingyenes meg­oldás, tehát annak érdekében, hogy a legrosszabb forgatóköny­vet elkerüljék, együttműködő magatartást kell tanúsítaniuk, és választaniuk kell a megoldá­si lehetőségek kö­zül. Ugyanakkor le­szögezte azt is: min­denképpen el kell kerülni, hogy a mo­ratórium lejártával túlzottan nagy tömegű ingatlan kerüljön piacra, hiszen az zava­rokat okozhatna. Az intézkedéscsomag elfoga­dása mindenesetre meglehető­sen sürgetővé vált. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adatai szerint decem­berben a bő 5300 milliárdnyi, a Magyarországon a KSH ada­tai szerint 2009. január l-jén 4,3 millió lakás volt. A lakásál­lományban az 1-3 lakásos épülettípus a domináns, csalá­di házban, illetve hagyományos parasztházban található a la­kások csaknem kétharmada (64 százalék, hozzávetőleg 2,7 bankok által kihelyezett lakos­sági devizahitelnek alig kéthar­madát törlesztették rendben az ügyfelek, és a hitelek egyötöde 90 napon belüli, közel 9 százalé­ka pedig azt meghaladó elmara­dást mutatott. Bár a devizaárfolyamok alakulása csak az egyik eleme az adó­sok problémáinak, a svájci franknál ez az év ebből a szempontból sem indult jól. A Bloomberg adatai szerint az év eddigi részében 211 forintos átlagot produkált a ha­zai deviza a svájci frankkal szemben, szemben a tavalyi 200-zal. Az eurónál ugyanakkor különösebben nem változott a helyzet: az első három hónap át­millió családi ház). A lakások egyötöde lakótelepi (19 száza­lék közel 820 ezer iparosított technológiával épült lakás), to­vábbi 17 százaléka (hozzá­vetőleg 700 ezer) az egyéb több­lakásos épületben, hagyomá­nyos városi bérházban, zöldöve­zeti társasházban lévő lakás. laga 272,4, a múlt évé pedig 275 forint. A most összeállított anyag a kormány mellett működő Otthon­teremtési Tanácsadó Testület ja­vaslatait is figyelembe vette. A Nagycsaládosok Országos Egye­sületének képviseletében Cser Károlyné dolgozott benne. A szer­vezet szakértője az anyag részle­teiről egyelőre nem beszélhetett, javaslataikról, illetve az egyesület elképzeléseiről viszont igen. Ezek kiindulási alapja, hogy az otthon a gyermekvállalás alapja. „Mi el­sősorban a bérlakásszám növelé­sét, ezen belül „szociális bérlaká­sok” kialakítását kértük. Ez alatt pedig nem csökkent értékű la­kást kell érteni, hanem a bérlő helyzetéhez igazodó, megfizethe­tő és fenntartható lakást. Erre megoldást jelent az úgynevezett „szociáüs lakbér- és közműdíjta­rifa”, amelynek megállapítása évenként történik, a család össz­jövedelme és eltartottjainak szá­ma alapján. Első lépésként ki kell dolgozni egy megvalósítható lakbér-támogatási koncepciót”- mondta Cser Károlyné. A fiatal családok lakáshelyze­tének megoldására az egyesület egy másik megoldást is kínált a kormánynak: az úgynevezett „fecskeházakat”, olyan viszony­lag kisebb alapterületű, támoga­tott, tehát elviselhető fenntartá­si költségű lakásokat, melyet leg­feljebb 5 évre bérelhet a fiatal pár. Folyamatos előtakarékossá- got kell vállalniuk, amely 5 év múlva a végleges otthon finan­szírozásának alapját jelenti. A Habitat fór Humanity szak­mai szervezet szerint annak az egymillió embernek a helyzetével is foglalkozni kell, akik nem hite­lek miatt kerültek bajba, hanem szegénységük miatt élnek méltat­lan körülmények között. A szerve­zet igazgatója, dr. Sümeghy György szerint jó a romatelepek felszámolásának, vagy az energia- hatékonyság növelésének a terve, de mindezek mellett nincsenek stratégiai programok, ahogy a for­rások sincsenek megjelölve. A szervezet szerint a kormány el­képzelései alapvetően a középosz­tálybeliek számára mutatnak megoldásokat, míg a szegényebb csoportok számára nemigen: a terv például támogatások jövede­lemadózáshoz kötésével és tulaj­don-központúságával hátrányos helyzetbe hozza az alacsony státu­szú háztartásokat. ■ Bevennék a lakbért a cafeteria- rendszerbe A lakások kétharmada családi házban van A kormány otthonteremtési programjában új és bérlakások építése és épületfelújítások, korszerűsítés szerepel Rögzített árfolyam április közepére megszület­het a megállapodás a bankok és a kormány között a nehéz helyzetbe került lakáshitele­sek megsegítéséről. Akik könnyítéssel képessé tehetők a törlesztésre, azokat leg­alább három-négy évre mente­sítenék az árfolyamkockáza­toktól. Svájci frankban átla­gosan 160-170 forintos szint­nél adósodtak el a legtöbben, a kialakított szint ennél ma­gasabb, de a jelenleginél ala- ■ csonyabb lehet. van azonban olyan réteg, amelyet ilyen módon sem le­het kihúzni a bajból. A szoci­álisan valóban nehéz helyzet­ben lévők lehetnének jogosul­tak bérlakásra. Az alapelv az, hogy ha valaki hitelt vesz fel, akkor azt a hitelt vissza kell fizetni. Lázár János, a Fi­desz frakcióvezetője szerint abban tud az állam segíteni, hogy milyen körülmények kö­zött, milyen feltételekkel tör­ténjen a visszafizetés. Van egy csoport, akiket meg kell védeni attól, hogy elveszítsék a lakásukat, de nem gondol­ja, hogy az autóra felvett hi­telt vagy a fogyasztási hitelt meg kellene védeni. A kilakol- tatási moratórium július Fjé­vel megszűnik, de lesz olyan védőrendszer, amely ezeket a lakásokat és ezeket az embe reket megóvja. i 1 t 1 i 4 A i

Next

/
Thumbnails
Contents