Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-20 / 92. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. ÁPRILIS 20., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Olcsó almát keresnek NYAKAS GABRIELLA kaposvá­ri alkalmazott: - Igyek­szem rendszeresen gyü­mölcsöt enni, bár akárcsak a legtöbb élelmiszer, ez is igen drága. Általában az évszaknak megfelelő kíná­latból választok, az alma az egyik kedvencem. Ezt nem lehet megunni, bármelyik fajtát szívesen fogyasztom. Ezen kívül narancsot, man­darint is szoktam vásárol­ni, ám amikor lehet, a ha­zai gyümölcsöt választom. szóndi Sándor kaposvári nyugdíjas: - Meglehetősen ritkán eszem gyümölcsöt, ám ha eljövünk a piacra, akkor általában almát ké­rek a piaci eladótól. Ez ön­magában is finom, de kü­lönféle süteményekhez, kompotokhoz is rendkívül ízletes. Az egészségmegőr­zés érdekében lényeges­nek tartom, hogy a lakos­ság minden évszakban minél több gyümölcsöt egyen. török Zoltán jutái gomba- szakértő: - Finom a déli gyümölcs is, de a zamatos, édes hazai almával aligha veszi fel a versenyt. Ezt szoktam meg gyermekko­rom óta és valamennyiből szívesen vásárolok. Ezen kívül igencsak kedvelem a körtét és a szilvát is. Alig várom a nyarat, hogy mi­nél több friss gyümölcs le­gyen a somogyi boltokban és a piacokon. Csillagok közt az alma ára gazdaság Nagyon kevés a gyümölcs, külföldről importálnak árut Egekbe szökött az alma ára: egyes fajták kilóját már csaknem 400 forin­tért mérik a boltokban. Húsvét előtt drágább az egyik legkedveltebb gyü­mölcsünk, mint a na­rancs, a banán vagy épp a citrom. Harsányi Miklós Elvették a gazdák kedvét - fakadt ki egy somogyi almatermelő. Év­ről évre gyatrábbak az átvételi árak, teljesen érthető, hogy aki tehette, búcsút mondott a munká­nak. Szabó Zsolt, a megyei terüle­ti agrárkamara tanácsadója azt mondta: a termelők arra panasz­kodnak, hogy túl magas a keres­kedelmi árrés. Vagyis a gazdák jóval kevesebbet keresnek a re­méltnél, ezért nem meglepő, hogy az utóbbi időben sokan fel­adták az almatermesztést. Jó pá­ran kivágták a fákat, s felszámol­ták a virágzó gazdaságot.- Pár éve még én is öt hektáron termesztettem almát, a terület már egy hektárra zsugorodott - így Berták Balázs vései gazdálko­dó. - A kereskedők állandóan a jó minőségű gyümölcsöt keresték. S ha mondjuk az alma kilójáért 60-70 forintot fizettek a termelő­nek, az üzletben már 200-250 fo­rintért vásárolhatták meg a gyü­mölcsöt a vevők. Esetenként több mint a kétszeresét, sőt, három­szorosát keresték meg, miközben a gazdálkodók jelentős része nem bírta a versenyt, s a kivágták az ültetvényt. Volt, aki a fát erőműnek adta el. Somogybán - a Központi Statisz- Drága alma. Sokan nem egy kilót kérnek, hanem csak egy-két darabot tikai Hivatal adatai szerint - 2007-ben 13 284 tonna alma ter­mett, három éve 9811-, 2009-ben pedig 15 331 tonna. Emberemlé­kezet óta tavaly hazánkban az egyik legrosszabb évet zárták a gyümölcstermesztők. A megszo­kott csapadék mennyiség több mint duplája esett, ráadásul gom­babetegségek pusztítottak. Lux Róbert, a Magyar Gyümölcs Szö­vetség főtitkára úgy nyilatkozott: a 400-450 ezer tonna almából csak 70-80 ezer volt első osztá­lyú minőségű. Korábban inkább a választékbővítés miatt érkezett külföldről alma az országba, de idén a kereslet kielégítése kényszerítette ki a nagyobb mennyiségű behozatalt. Olasz-, szlovén és osztrák al­mát is kínáltak kedden a kapos­vári piacon. Több kereskedőnél érdeklődtünk, de egyiknél se ta­láltunk somogyi árut. Az idared kilója 270 forint, a grannismith- 1330 forintért mérték, a dél-tiro- li delicsesz ára 390 forint volt. Horváth Sándor, helyi kereskedő szerint egyre inkább érezhető, hogy térségünkben egyre keve­sebben foglalkoznak gyümölcs- termesztéssel, sokan az újratele­pítés gondolatát is elvetik.- Nyilván a termelési- és hűtő­házakban a tárolási költségek kigazdálkodása nehéz lehet so­kaknak - folytatta. - Elég egy gyenge év, az máris újabb csa­pást jelent az ágazatra. Szabó Tamás, a Magosz me­gyei elnöke rámutatott: az orszá­got elárasztja a külföldi gyü­mölcs, miközben a kisebb terü­leten gazdálkodóknak nem éri meg a munka. Az agrárium tá­mogatása létkérdés. Védjegy a kaposvári minőségért összefogás A helyi élelmiszeripar bővülésétől ú] munkahelyeket várnak A helyi élelmiszerek fogyasztá­sának ösztönzésére, ezzel együtt a foglakoztatás bővítésére orszá­gosan egyedülálló programot in­dít Kaposvár. A Kaposvári Egye­tem kutatására alapozva az Új Széchenyi Terv kiírására néhány héten belül pályázatot nyújt be a somogyi megyeszékhely 136 millió forint értékben. A prog­ramot Szita Károly polgármes­ter és Szakály Zoltán egyetemi tanszékvezető mutatta be ked­den.- Az élelmiszeripar ma is több, mint ezer embernek ad munkát Kaposváron - mondta Szita Károly. - Célunk a bővítés, minél több jó minőségű, egészsé­ges, Kaposvárral beazonosítható termék készüljön itt, újabb mun­kahelyeket teremtve. A termé­kek kialakításában, piacra jutta­tásában számítunk a Kaposvári Egyetemre. A tudásbázist meg­bíztuk, hogy egy kutatási prog­ram részeként dolgozza ki an­nak elméleti és gyakorlati hátte­rét, hogyan lehetne a helyi ter­melőket ösztönözni a Kaposvár védjeggyel ellátható, márkázott termékek előállítására. A napok­ban elkészült a tanulmány, ame­lyet pályázati anyagként nyújt be a város az Új Széchenyi Terv kiírására. Jelenleg tízből három vásárló választ felár esetén is ha­zai élelmiszert - mondta Sza­kály Zoltán. - A célunk, hogy ha- tan-heten tegyék ezt. Több évti­zedre szóló folyamatot indítunk el most. A program része egy helyi élelmiszerek értékesítését szol­gáló üzlet megépítése is.a M. K. Irodalmi verseny a Kinizsi iskolában „ismerd meg a somogyi író­kat, költőket!” címmel ren­deztek irodalmi versenyt a 7-8. osztályosoknak a Kini­zsi iskolában. Nyolc iskola csapata kapott meghívást a döntőre, amelynek témája Takáts Gyula élete és mun­kássága volt. A hagyomá­nyos verseny célja a So­mogybán született vagy itt alkotó írók, költők életmű­vének feldolgozása, (me) A Kék madár Ságvárra szállt maeterlinck A Kék madár című színdarabját adta elő Vadász Vera rendezésében a Ságvári Irodalmat Kedve­lők Klubja (SIKK) a falu művelődési házában. A nagy sikert arató darabot az SIKK tagjai hat hónapon át próbálták, (fi) Tájékoztató a pálinkafőzésről a minőségi házi pálinkafő­zés titkairól és fortélyairól tartott előadást Kéthelyen Komoróczi Lajos agrár­mérnök. Beszélt a házi pá­linkafőzést megalapozó hazai és uniós törvények­ről, rendeletekről is. A tá­jékoztatót pálinkák kóstol­gatásával zárták, (ve) Tavaszköszöntő ovisok Kadarkúton harmadik alkalommal rendeztek Tavaszköszöntő fesztivált a kadarkúti mű­velődési házban. A Kadar- kúti-Nagybajomi kistérségi társuláshoz tartozó óvodák műsorait láthatta a közön­ség, 12 csoport mutatkozott be a hagyományos rendez­vényen. (me) Szakma kiválója a marcali diák nagykörösön rendezték meg pék-cukrász szakmá­ban a Szakma Kiváló Tanu­lója verseny országos dön­tőjét. Sikeresen szerepelt Rajkai Izabella a Marcali Szakképző Iskola diákja, aki megkapta a szakmai bi­zonyítványát is. Felkészítő tanárai Salamon Éva és Boda Sándor voltak, (ve) ítélet a rabszolgaperben kaposvári bíróság Kiírták a társadalomból a sértetteket (Folytatás az 1. oldalról) Az első rendű vádlott esetében a testi sértés, a közokirat-hamisí­tás és a közokirattal visszaélés vádja is igazolható volt a bíróság szerint, s ezért 4 év 8 hónapos börtönbüntetést szabtak ki rá. A törvényi maximum 7,5 év. Sú­lyosbította a cselekmények meg­ítélését, hogy feltételesen, pró­baidősen volt szabadlábon a bűncselekmények elkövetése­kor. Az aljas cél és a jelentős ér­deksérelem ugyancsak az eset megítélését súlyosbította. 2005 óta tartották fogva és dol­goztatták, sanyargatták a társa­dalom peremén, egzisztencia nélkül élő sértetteket, s ahogy a bíró fogalmazott, kiírták őket a társadalomból. Ez általában éve­kig tartott, a leghosszabb idő 3,5 év, a legrövidebb 2 hónap volt. Testi-lelki megpróbáltatásaik so­rán ténylegesen sosem voltak bezárva, de a megfélemlítés ha­tására mégsem hagyták el a há­zat. Ha mégis, annak testi fenyí­tés volt a következménye. Oly­kor egymást is bántaniuk kellett, s végig kellett nézniük a másik szenvedését. Egyikük sebe elfer­tőződött, s azt a kukacok ették, állt az orvos szakértői jelentés­ben. A kizsákmányolás családi vállalkozás tevékenységét szol­gálta, e körben merült föl a stró­manként alkalmazott, s csak névleg cégképviselő személy al­kalmazása, s a közokiratokkal visszaélés bűntette. Az ítélethirdetést a vádlottak rendbontás nélkül hallgatták, örömkönnyeiket a másod- és harmadrendű vádlottal szembe­ni kényszerintézkedés meg­szüntetése, az előzetes letartóz­tatás lakhelyelhagyási tilalomra változtatása indokolta. A bíróság úgy ítélte meg, bűnismétlés ve­szélye nem áll fenn, s figyelem­be vette, mindkét vádlott több betegséggel küzd. Az első rendű vádlott fogva tartása azonban in­dokolt, jelezte a bíró, miután a büntetés időtartama miatt tarta­ni lehet az elrejtőzéstől, s a szö­késtől. A vádlott előzetesben vár­ja a másodfokú ítéletet. Kifizetetlen számlák öröksége költségvetés 380 milliós zárolás sújtja az egyetemet (Folytatás az 1. oldalról) Minderről épp hogy elkészült né­hány napja a nullás költségvetés, amikor kiderült: újabb 380 milli­ós zárolás sújtja az .egyetemet. Szávai Ferenc azonban optimista, azt mondta: sok területen lát ki­ugrási pontot. - Nagyon sok a ter­melőegységünk, ezeket kell hely­zetbe hozni, hogy piaci viszonyok között tudjanak működni - han­goztatta. És vannak kapacitása­ink, amelyeket nem használtunk jól ki. Ilyen a lovasakadémia vagy Bőszénfa, és vannak olyan képzé­sek, amiket nem indítottunk ed­dig. Felnőttképzésben abszolút nem indultak képzéseink, ezeket most próbáljuk pótolni. A rektor azt is mondta: érdekesnek találja, hogy 2600 hallgatóra 940 dolgo­zó jut. Légrádi Zsolt gazdasági fő­igazgató az egyetem működését ismertette. Elhangzott: az intéz­mény 7,2 milliárdos költségveté­sének fele költségvetési támoga­tás, míg a fele saját bevétel. Az összeg fele a felsőoktatásra, egy­negyede egészségügyi, szintén egynegyede mezőgazdasági tevé­kenységre megy el. A maradékot közoktatásra, hallgatói juttatá­sokra, és szociális területekre köl­tik. A szakember arról is beszélt, hogy új elvekre helyezik a költ­ségvetést, és tisztán láttatják me­lyik szervezeti egység pontosan mire mennyit költ. Elhangzott: egészségügyi terü­leten a nagy diszciplináris kuta­tásokkal együtt nyereséges az egyetem, míg a mezőgazdaság te­rülete ingadozó, a közoktatásban és a felsőoktatásban hiány mu­tatkozik, utóbbiban jelentős.- A jelenlegi szerkezet rossz - mondta Szávai Ferenc. Kevés mesterképzés indult, hiányzott a tudatos hr-politika, 2006 után a felére csökkent a hallgatói lét­szám. Minden egyetemi polgár segítségére szükség van ahhoz, hogy kilábaljon a gazdasági vál­ságból a campus. Az egyetemen egyébként ked­den tanirodát adtak át, melyet a felsőfokú szakképzések fejleszté­seként hoztak létre pályázati tá­mogatásból. ■ Meiszterics E.

Next

/
Thumbnails
Contents