Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-19 / 91. szám
HlR SAV Rendvédelmiek: megvédik a tüntetőket A rendvédelmi szakszerve- zetek megvédik a jogaikért tüntetőket, és minden segítséget megadnak azoknak, akiket retorzió ér a demonstrációkon való részvétel miatt - mondta Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke. Nem engedték be tegnap a Parlament épületébe a munkavédelmi ellenőrzésre készülő 28 tűzoltót. Ma újra megpróbálnak bejutni az ország házába. Jozef Rohác már magyar cellában vasárnap hozta haza a Nemzeti Nyomozó Iroda Jozef Rohácot, a 13 évvel ezelőtti Fenyő-gyilkosság gyanúsítottját - közölték tegnap. A nyomozó hatóság a férfi előzetes letartóztatását kezdeményezte. Rohácot a szlovák hatóságok február 18-án fogták el, majd Magyarország kérelmének elbírálása után a szlovák legfelsőbb bíróság elrendelte kiadatását. Pintér: Félelmet kelt ajobbikos polgárőrség Pintér: A mi dolgunk a közrend „hajdúhadházon egymásra találtak a polgárőrök, a lakosság és a rendőrök a bűnözés ellen, a közrend érdekében” - jelentette ki Gyüre Csaba országgyűlési képviselő. A belügyminiszter szerint a Jobbik félkatonai polgárőr szervezetei félelmet keltenek. „Ha közrendet akarnak, miért csinálnak rendetlenséget?” - kérdezte Pintér Sándor. Kormányt buktatnak a cseh szocdemek? bizalmatlansági indítványt nyújtottak be tegnap Petr Necas kormánya ellen az ellenzéki cseh szocdemek. Szerintük az elmúlt hetek korrupciós botrányai miatt a jobbközép koalíció elveszítette morális jogát a kormányzáshoz. Ezért előre hozott választásokat sürgetnek. Ezer halálos áldozata van a miszrátai harcoknak A Líbia! miszrátában a harcoknak a február végi kezdetek óta mintegy ezer halálos és háromezer sebesült áldozata van - közölték hétfőn a felkelők. A halálos áldozatok nyolcvan százaléka polgári lakos. Vastaps az új alkotmánynak parlament Történelmi pillanat - jelentette ki a házelnök - MSZP, LMP: közös bojkott Szavazás után Schmitt Pál államfő gratulál Semjén Zsoltnak, a KDNP elnökének, Orbán Viktor pedig Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest üdvözli Kétharmados többséggel, 262 igen, 44 nem és egy tartózkodó szavazat mellett fogadta el az ország- gyűlés tegnap az új alkotmányt. Vég Márton Új alaptörvénye van Magyarországnak, 21 évvel a rendszerváltozás után. Az Országgyűlés tegnap kora délután 262 igen, 44 nem és egy tartózkodással fogadta el a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alkotmányt. A Fidesz és a KDNP képviselői mellett igennel voksolt a volt jobbikos honatya, Pősze Lajos is. A lobbik nemmel szavazott, ahogy az alkotmányozásban szerepet vállaló Szili Katalin is. A Fidesz korábbi képviselője, Molnár Oszkár tartózkodott, az MSZP és az LMP pedig bojkottált. A szavazás eredményét vastaps fogadta a kormánypárti padsorokból. A Jobbik képviselői ellenben „Árulók nem leszünk” feliratot emeltek a magasba. A voksoláson jelen volt mások mellett Schmitt Pál köztársasági elnök, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Pálinkás József, az MTA elnöke, valamint a konzultációs és tanácsadó testület több tagja, így Boross Péter volt kormányfő, Pozsgay Imre, a Németh-kor- mány egykori államminisztere és Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő. „Történelmi pillanatnak lehettünk részesei az imént, amikor a Tisztelt Ház elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Lezártuk az átmenetiség 1989. október 23-a óta számított több mint két évtizedét, és lezártuk az elmúlt 67 évet is” - fogalmazott Kövér László házelnök a döntés után. „súlyos visszalépések vannak az új alaptörvényben, támadható annak egypárti- sága, az alkotmányozás elvesztette méltóságát, de Magyarország európai demokrácia marad” - fogalmazott Sólyom László a Heti Válasznak adott interjújában. Az exSzerinte az új alkotmány magyar, de mint a magyar nemzet ezer esztendeje, befogadó. Leszögezte: az új alaptörvény történelmünk és civilizációnk alapjaként fogadja el a kereszténységet, biztosítva ugyanakkor mindenki számára a lelkiismereti szabadságot. „Ez az alaptörvény legitim, nemzeti, nem kirekesztő, ellenben integráló, hagyománytisztelő, de jövőbe tekintő, tiszteletre méltó alkotás” - hangsúlyozta beszédében Kövér László. Az alaptörvény bevezetőjéül szolgáló nemzeti hitvallás megemlékezik arról, hogy Szent István király ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államfő a visszalépések közé sorolta az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását. Sólyom László elfogadhatatlan változtatásnak tartja azt az utolsó pillanatban benyújtott módosítást is, amellyel a bírák szolgálati idejét megkurtították. államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. „Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát” - olvasható a szövegben. A Fidesz március 14-én nyújtotta be új alkotmánytervezetét az Országgyűlésnek. Áz ellenzékkel nem sikerült dűlőre jutnia, az új alkotmány legitimációs alapjait pedig a választópolgároknak kiküldött alkotmányozási kérdőívvel igyekezett megteremteni. A Fidesz-frakció tegnap még az utolsó pillanatban is módosított az alaptörvény szövegén. „A jövőben a bírákhoz hasonlóan az ügyészek szolgálati jogviszonya is az általános öregségi nyugdíj- korhatár betöltéséig állhat fenn a jelenlegi 70. életév helyett” - mondta Lázár János. A Fidesz frakcióvezetője hozzátette: a szabály alól csak a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) elnöke és a legfőbb ügyész mentesül. Az alkotmányt 25-én írja alá Schmitt Pál, de egyelőre nem tudni, hol lesz az ünnepi aktus. Sólyom elégedetlen az új alaptörvénnyel A legfőbb változások • Magyarország. Ez az ország hivatalos elnevezése, nem pedig Magyar Köztársaság. • Alkotmánybíróság. Az AB akkor kaphatja vissza a gazdasági kérdésekben korlátozott hatáskörét, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken. Csak olyan költségvetést szabad elfogadnia, amelynek az alapján csökken az államadósság. Konkrét jogi érdek nélkül az állampolgárok nem kérhetik jogszabályok felülvizsgálatát azAB-tól. • Költségvetési Tanács. Joga van vétót emelni a költség- vetés ellen. A köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést, ha nem születik meg a költségvetés az adott év március 31-ig. • Önvédelem. „Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezer ketlíözvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához” - áll a szövegben. • Gondoskodás. Az alaptörvény kötelességként jelöli meg, hogy a nagykorú gyermekek gondoskodjanak szüléikről. • Népszavazás. Országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott. • Kúria. A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság helyett a Kúria lenne. • Születés. Kimondja: a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. • Magyar Nemzeti Bank. Elnökét hat évre nevezheti ki az államfő, és elvették a jegybankelnöktől az alel- nökök kinevezési jogát. • Helyhatóságok. Ötévente választják meg a helyi ön- kormányzati képviselőket és a polgármestereket. • Bűnüldözés. Tényleges életfogytiglani büntetés csak szándékos, erőszakos bűn- cselekmény elkövetése miatt szabható ki. Az ENSZ főtitkára a Sándor-palotában NEMZETKÖZI AGGODALMAK Vannak az új alaptörvény miatt, ezért Magyarországnak konzultálnia kellene a nemzetközi szervezetekkel az alkotmányáról és a médiatörvényről is - mondta Bán Ki Mun, az ENSZ főtitkára, miután a Sándor-palotában találkozott Schmitt Pállal. A köztársasági elnök szerint Magyarországnak jó esélye van a 2012-2013-as ideiglenes ENSZ BT-tagság elnyerésére. Bán Ki Mun tárgyalt Orbán Viktor kormányfővel is, a téma az európai romastratégia volt. Jó a kilátás. Bán Ki Mun és Schmitt Pál. A magyar BT-tagság is téma volt Mesterházy: Illegitim és ideiglenes POLITIKAI NYILATKOZATTERVEZETÉT nyújt be az MSZP a T. Háznak, kezdeményezve: a parlament tegyen hitet a köztársaság értékrendje mellett. Kimondanák, a köztársaság nem átmeneti politikai berendezkedés, hanem a nemzetet összetartó erő, a demokrácia szervező elve. „Az új alkotmány az elfogadásának pillanatában illegitim és ideiglenes lesz. A demokraták feladata az, hogy egy asztalhoz üljenek, és megtervezzék a visz- szautat a jogállamhoz” -jelentette ki Mesterházy Attila, az MSZP elnöke. Fő problémáik: riasztó demokráciafelfogást tükröz, szimbólumaiban és tartalmában a Horthy-korszakot idézi, lehetőséget ad a szólás- szabadság, a szociális és munkavállalói jogok korlátozására. mesterházy szerint nem az alkotmány elfogadásának napja történelmi, hanem a következő országgyűlési választásoké lesz az, amely után nemzeti konszenzus alapján meg kell változtatni az alaptörvényt, és „újra kell alapítani a köztársaságot”. az lmp szerint az új alkotmány nem akadályozza meg a többség zsarnokságát, és nem őrzi meg a jogbiztonságot, illetve az embe- (rek választási szabadságát. H || j0t A magyar ügyészség működésében zavarokat okozhat hogy a- mme; ^lagaa- y — bírákhoz hasonlóan az ügyészeknél Is az általános nyugdíjkorhatár határozza majd V ~j/r TBr SWIrl| meg szolgálati viszonyuk végét - közölte a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség. f Emiatt 2012 végéig 104 ügyésznek kellene visszavonulnia. # %
