Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 16. szám
8 2011. ÁPRILIS 17., VASÁRNAP GAZDASÁG Agrárstratégia: vissza a természethez vidékfejlesztés Ökoszociális koncepciót készített a kormány, a családi gazdálkodókat segíti Foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai szempontok vezérlik a vidékfejlesztési tárca által társadalmi vitára bocsátott vidékstratégiai koncepciót. Braunmüller Lajos A foglalkoztatást tekinti a fő mé- rőszámnak a Nemzeti vidékstratégiai koncepció Vidékfejlesztési Minisztérium által jegyzett vitaanyaga, amelyben a 2020-ig terjedő időszak fő kormányzati céljait jelölik ki a szöveg alkotói. Az évtized végére összesen 700 ezer, agráriumból élő embert szeretnének látni Magyarországon. A vidékfejlesztést, az agráriumot egyértelműen szociálpolitikai, foglalkoztatáspolitikai kérdéskörként megközelítő szöveg mind tartalmában, mind hangvételében a kormánypártok eddigi vidékpolitikájának összegzése. A gazdasági szervezetekként működő nagyüzemek fizetett bérmunkásaitól az egyéni és családi gazdák nem fizetett munkája felé tolná el a hangsúlyt az új rendszer. Ennek alapján 2020-ra 550 ezer nem fizetett gazdálkodóra 150 ezer fizetett dolgozó jutna a tervezet szándékai szerint. Az elmúlt hatvan év agrárpolitikája után fordulatot hirdető, a Moszkvának és Brüsszelnek való megfelelés helyett a „nemzeti érdekek” képviseletét kívánatosnak tartó szöveg szerint a hazai- föld- és ivóvízkészlet védelme, lehetőség szerinti nemzeti tulajvgcrafika Forrás: KSH Célkitűzések 2020-ig* Megnevezés Kiinduló érték 2015 2020 Egyéni, családi gazdaságok részesedése a földhasználatban (%, 2010) 52,8 55 60 Működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma a vidéki térségekben (2008) 43,7 45 50 A helyi, közvetlen értékesítés aránya a teljes élelmiszer-forgalmazásban (%, 2010)' •• 7 12 20 A feldolgozott termékek aránya az élelmiszer-gazdasági kivitelből (%, 2008) 40 45 55 A hazai termékek aránya az élelmiszer-kereskedelemben (%, 2010) 65 70 80 Az állattenyésztés részesedése a mezőgazdaság termelési értékéből (%, 2010) 34 38 45 * A NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIAI KONCEPCIÓ ÁLTAL MEGHATÁROZOTT FŐBB KIINDULÓ ÉS CÉLÉRTÉKEK (ZÁRÓJELBEN A DIMENZIÓ ÉS A KIINDULÓ ÉRTÉK ALAtfÁUL SZOLGÁLÓ ÉV * * SZAKÉRTŐI BECSLÉS FORRÁS: NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIAI KONCEPCIÓ Telepesprogram demográfiai földprogramot indítana a kormányzat a vidéki elvándorlás megfékezésére és a népesedési helyzet javítására. Ennek keretében az állam tulajdonában álló termőföldet tartósan, 25-50 éves időtartamra adnák bérbe olyan, gazdálkodni szándékozófiatal pároknak, akik vállalják, hogy helyben letelepszenek, a földet megművelik, valamint legalább két gyereket felnevelnek. A föld ilyen hosszú távú bérleti joga az elképzelések szerint örökölhető is lenne. donban tartása és a génmanipuláció-mentesség a fő cél. A kedvezményezett családi gazdálkodók meghatározását is megújítja a rendszer. E szerint a családi gazdálkodó helyben lakik, 300 hektár tulajdonolt vagy bérelt földterületig a maga gazdaságában termelt vagy szövetkezete által feldolgozott, a végfogyasztónak értékesített élelmiszert állít elő, és gazdasága éves bruttó árbevétele - mai árszinten - nem haladja meg a 100 millió forintot. Az állam fóldpiaci pozícióit erősíteni kívánó új rendszer őket állítaná a birtokpolitika középpontjába is. A földvásárlási moratórium 2014 utáni ^megszűntére a földszerzés szabályozását úgy alakítanák át, hogy külföldi természetes személyek ugyanolyan eséllyel vásárolhassanak termőföldet Magyarországon, mint magyar természetes személyek külföldön - áll az anyagban. Itt a szöveg a kötelező helyben lakást említi, valamint érdek-képviseleti, illetve helyi önkormányzati támogató nyilatkozatot, a helyi gazdálkodási kultúra elsajátítását igazoló mezőgazdasági szakképesítést. Ha ez utóbbi megvalósulna, akkor az EU-s diszkriminációellenes szabályok szerint ezt a magyar gazdáktól is meg kellene követelni 2014 után, márpedig a kormány által támogatni kívánt gazdálkodói körnek jellemzően nincs szakirányú végzettsége. Még a zöldmezős beruházásokat, az ipari és lakóparkok terjeszkedését is agrárszempontok szerint korlátozná a kormányzat. A jobb minőségű földterületek helyett csak rosszabbakat lehetne ipari célokra beépíteni. A célkitűzések között szerepel a hazai gazdálkodás fehérjeszükségletének belső forrásokból történő biztosítása is. Az állattenyésztéshez szükséges fehérjénél az önellátásra való átállás csökkentené az importtakarmánytól való függőséget, és a szöveg szerint a határokon kívül tartaná a genetikailag módosított szóját tartalmazó takarmányt. Az olcsó dél-amerikai és távol-keleti fehérjeforrás hazai kiváltása azonban nemcsak a szerkezetváltás bevezetésének költségei, hanem a hazai adottságok és megtérülési mutatók miatt is értelmetlen lenne.
