Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 16. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2011. ÁPRILIS 17., VASÁRNAP hajdúhadház Lassan egy hete masíroznak fekete egyenruhájukban a Szebb Jövőért aktivistái Hajdúhadházon. Hiába a kormányzati ukáz, a szervezet nem enged. „HA ŐK NEM VÉDENEK, AKKOR KI?” Kun ]. Viktória „Merre keressem a gárdistákat? Hol masíroznak?” - kérdezzük a hajdúhadházi bevezető úton két idős asszonytól. „Ó, hát mindenütt. Épp arról beszélgettünk Terikével, hogy milyen jó, hogy itt vannak. Hogy a múltkor is a nyílt utcán, fényes délután szegeztek kést a Rozika nyakához, hogy adja oda a pénzt. Szerencsére ő a hátsó udvaron keresztül tudott segítséget hívni, nem esett baja" - vág azonnal a közepébe egyikük, a fekete sapkás asszony. „Na, meg a Margitka, osztálytársam volt, és most meg mi történt vele? Ott van még a főtéren a gyászjelentés. Tessék csak megnézni. Hát agyonverték. Tyúkot akartak tőle lopni, ő meg rajtakapta őket, hát nekiestek. Egy nyolcvanéves asszonynak” - sopánkodik fejkendőjében Erzsiké. Mindkettőjük szemében félelem, ami egyre erősödik, ahogy belemelegednek a környéken közszájon vagy épp a helyi újságban terjedő rémes történetekbe. „Félünk, persze, hogy félünk. Itt vagyunk, magányosan, ki segítene nekünk?” - mondják szinte kórusban, miközben már egészen beleélik magukat Margitka és Rozika sorsába. „Maradjanak, és igenis tartsanak tőlük! Most biztonságban érezzük magunkat” - kiabálják szintén egyszerre utánunk, miközben szállunk vissza az autóba. A12 ezer fős településen, ahol januárban három fiatal, köztük egy kiskorú, betörés közben megölt egy idős asszonyt, negyven év körüli fiát pedig súlyosan bántalmazták. És ahol a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület egy hete maga vette a kezébe az ügyeket és gondolta úgy: megvédi a magyarokat a cigány bűnözőktől. A főtéren is hasonló, már-már lincshangulat van. Asszonyok a buszmegállóban, szinte kérdezni sem kell őket. „Hát nem véletlenül vettem ki a gyereket is az iskolából, vittem máshova. Állandóan belekötöttek a kislányba, elvették a cuccait, piszkálták. A tanárok felé a kapd be, nyasgem meg még cifrábbak szinte kötőAz agyonvert asszony temetése pénteken Hajdúhadházon. A Szebb Jövőért egyenruhásai is jelen voltak. szavakként sorjáztak” - lendül bele egyikük. Hergelik egymást. Előkerül az orvosi rendelő, ahol a doktornőt fejelték le majdnem, máskor meg a gyerek hányt oda, aztán még nekik állt feljebb. „Mert ők úgy gondolják, nekik minden jár, mégpedig azonnal. Várni? Ó, azt ők nem tudnak” - folytatódnak a szitkok. Az ősz hajú kolléganő pedig azt látta saját két szemével, hogy egy suhanc egy idős, botos nénit fejelt le majdnem. „Hát még szerencse, hogy épp hátrahajolt, mert különben biztos nagyon eltalálja.” A cigányokkal szembeni indulatokkal láthatóan kissé túlfűtött csoport egyébként épp a Lego- gyárból jött, vége a műszaknak. Szerintük már most is nyugod- tabb a környék, de éjszaka különösen érzik: biztonságban vannak. Itt egyébként már látszanak a fekete egyenruhák, egyikőjük épp egy fehér lappal állít- gatja meg sorra az embereket. Aláírást gyűjt, hogy maradhassanak. Útközben egy biciklis cigány ember pördül elém, így nekem mormolja félhangosan: „Nincs itt szükség rájuk. Van nekünk rendes rendőrkapitányunk meg polgárőrségünk. Most félnek a gyerekeink, nem mernek már iskolába menni.” Pólóján „biztonsági őr” felírat, de láthatóan ő sem érzi magát biztonságban. Rettegés van a szemében - akárcsak a két idős néninek volt fent -, ahogy elol- dalog a közeledő fekete ruhás láttán. László viszont nem fél. Tudja, nagyon is tudja, mit akar. Rendet és a nemzetet megvédeni. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület civil támogatója 25 éves egészségügyi tapasztalatával úgy érzi: ő igazán tudja, mi az, hogy tolerancia, ez pedig az alapja mindennek. A társadalmat feszítő kérdéseket viszont, mint mondja, meg kell oldani. Nincs mese. „Ha a politika nem veszi észre és nem hajlandó ledönteni a tabukat, látható, hogy itt a nemzeti radikalizmus egy más formája kell” - mondja nemzeti elkötelezettségével és a közbiztonság megteremtésének terveivel az öntudatos férfi. S hogy mit érez akkor, amikor a cigány kisgyerekek mellett elmegy? S érzi, hogy a pici testek megremegnek? A kérdésekre kitérő választ ad, azt azonban határozottan állítja: az integráció itt nem segít. „Gyógypedagógus végzettségemmel azt pontosan tudom, hogy csak úgy a cigány gyerekeket beereszteni a normális osztályokba, fejlesztés nélkül, óriási hiba. Meg kell oldaniuk, nekik, maguknak. Saját önkormányzat, saját polgárőrség, védjék meg magukat és szórják ki maguk közül, aki nem oda való” - summáz László. Indulunk tovább. A hajdúhadházi temető még ennyi autót biztosan nem látott. Margitkát búcsúztatják. Az idős asszonyt, akit brutális bántalmazása, majd hónapokig tartó életéért folyó küzdelme a nemzetvédők „hősévé” emelt és akinek tragédiája itt alapot adott a cigánygyűlöletre. Szürreális kép, ahogy az út túloldalán szegényes ruhában cigányok gallyazzák az ágakat, gyűjtik a rozsét. Felnőttek és gyerekek. A temetőben pedig a szinte példátlanul hosszú gyászbeszédre már Vona Gábor, a Jobbik elnöke is megérkezik, és a gárdistákra kísértetiesen hasonlító polgárőrcsapat élén, némán és kegyeletteljesen búcsúzik ő is Margitkától. A nyolcgyermekes anyukától, sokszoros nagyitól és déditől, akit az egész falu szeretett. A békés búcsút ügyelő polgárőrök külön, vigyázzban, rendezett sorokban hallgatják a beszédet. Vona Gábor mellett áll Rubi Gergely. A jobbikos országgyűlési képviselőt, a járőrözés egyik szervezőjét viszont könnyekig hatotta a búcsú. Margitka örök nyugovóra tért. A szomszédos Virág utcában pedig újabb, rémesebbnél rémesebb történeteket mesélnek a szögesdrót kerítés kapujából. Van itt cigány, magyar Hosszú a múlt Hajdúhadházon hajdúhadház Debrecentől mintegy 40 kilométerre fekvő település, ahol a lakosság csaknem harmada cigány, körülbelül négyezren a 12 ezerből. Többségük munkanélküli. A feszültség, a cigány-magyar konfliktus itt nem új keletű, itt volt az a két iskola, amelyek ellen bírósági ítélet is született szegregáció miatt, de itt folytatott ámokfutást, igaz, több mint tíz éve Rapcsák András egykori hódmezővásárhelyi polgármester lánya, aki nyolc roma diákot és három tanárt is súlyosan megsebesített. A kilencvenes években a hajdúhadházi romák és a rendőrség konfliktusai is országos botrányt okoztak. Egy rendőr zászlós rendszeresen bántalmazta a 4-es főúton „dolgozó” prostituáltakat, és fegyverrel kényszerítette őket a náluk lévő pénz átadására, a rendőrt nyugdíjba helyezték. Néhány éve pedig a rendőrök olyan súlyosan bántalmaztak egy középkorú férfit - egyebek mellett autóval is végigmentek rajta -, hogy ennek következtében meghalt. asszony is, együtt mesélik a sztorikat. Végül indulatosan azt üzenik: költözzön ide Pintér Sándor meg Orbán Viktor, három hét alatt megtudnák, miről is beszélnek! Eljutunk lassan a cigányok lakta sorokra is. Varga László két kisfia békésen eregeti a sárkányrepülőket az utcán. A férfi alkalmi munkát kapott a helyi kertészetben, de ennyi az összes lehetőségük. Ők nem félnek, hiszi, hogy akinek nincs bűne, annak nem lehet baja. Igaz: a fekete ruhások szerinte úgy néznek rájuk is, mint a véres rongyra, a háta borsódzik tőle. „Beszélnek itt, hogy kilenc nőt kiraboltak, csakhogy senki sem látta. Gerjesztik a hangulatot a cigánybűnözéssel. Aki a mamát bántotta, az megérdemli nagyon is a büntetést, de ezek a fekete ruhások menjenek innen, nincs itt keresnivalójuk” - mondja határozottan a férfi, aki szerint munkalehetőségekkel és nem erőszakkal kellene a problémákat megoldani. „Tudják, hogy lesz itt egy demonstráció vasárnap? Elmennek?” - teszem fel búcsúzóul a kérdést. „Megyünk a sportcsarnokba, lesz ott főzés, sportnap meg istentisztelet. Mi szinte mind felvettük már a vallást. Imádkozunk" - köszön el a roma fiorfí A hajdúhadházi cigánysor. Itt cigányverésekről, félelemről beszélnek az emberek. Ma már jobbikos tüntetés is lesz, amelynek idejére a cigányokat a sportcsarnokba terelik. Hajdúhadházon feszült a helyzet, a rendőrség nem talája a megoldást. „Pintér Sándor nemkívánatos személy a városban” a héten politikai botrányt is kavartak a masírozok. Pintér Sándor belügyminiszter ugyanis törvénytelennek minősítette a rendfenntartás ezen formáját. Rubi Gergely jobbikos képviselő, a védelem egyik szervezője pedig lemondásra szólította föl a minisztert, mondván: hiányosak az ismeretei, amikor arra hivatkozik: az egyesület tagjai jogszabályt sértenek a járőrözéssel. Rubi szerint magát tette nemkívánatos személlyé Hajdúhadházon Pintér Sándor. Tudomása szerint 400 rendőr van jelenleg a városban, ennek ellenére hét olyan betörés történt, amelynek tettese ismeretlen. Az összesen 160 járőrözőt egyébként folyamatosan ellenőrzik azóta is a rendőrök, pénteken ötüket elő is állították. Az incidens azért is kellemetlen, mert miközben Csájbrdi Dénes polgármester is az önkéntes rendcsi- nálók távozását kéri (bár, mint mondta: az ügy már messze túlhaladt az ő szintjén, magasabb helyen kell a problémát rendezni), közben a Szebb Jövőért masírozol voltaképpen az ő saját, másfél évvel ezelőtti szavait visszhangozzák. A Bocskai István Általános Iskola igazgatóhelyetteseként ugyanis 2009-ben még maga is „a rendőrség tehetetlenségéről” beszélt az iskolájában elszabadult indulatokkal kapcsolatban, hozzátéve: tanítványai között akadnak olyanok, akiknél örülni lehet annak, hogy nem fegyverrel a kezükben érkeznek az iskolába. Gyöngyöspatán is rendet akartak tenni A SZEBB JÖVŐÉRT Polgárőr Egyesület korábban Gyöngyöspatán akart rendet tenni. A 2500 fős faluban 450-500 roma lakik, akik többsége munkanélküli és szegény. A gárdisták egy helyi konfliktus miatt érkeztek, és már hetek óta járőröztek. Arra hivatkoztak, hogy a településen megszaporodtak a bűncselekmények. Végül mintegy kétezer ember masírozott végig a cigánysoron. A település polgármestere el akarta küldeni a polgárőröket a faluból Az egyesület tagjai viszont március elején azt mondták, akkor hagyják el Gyöngyöspatát, ha a roma vezetők ígéretet tesznek arra, hogy nem lesz több lopás és zaklatás a faluban, illetve, ha megalakul a helyi polgárőrség. Miután ez megtörtént, a gárdisták elvonultak. * f 1 a t
