Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-14 / 87. szám
2011. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK AZ OLVASÓ ÍRJA 7 A politikus munkáját az utókor értékeli reagálás A kaposvári közgazdász-mérnök Gelencsér Attila a Fidesz országgyűlési képviselője, a megyei közgyűlés elnöke a Somogyi Hírlap 2011. március 4-i számában terjedelmes interjúban fejtette ki a D. Orbán-kormány gazdaságpolitikájával, így különösen az államadóssággal, annak mértékével és kezelésével kapcsolatos „érzéseit”. Erre szeretnék reagálni - írta Kovács Bálint A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa szerint az államháztartás bruttó adóssága a GDP százalékában az adott években az alábbiak szerint alakult: 1998: 62,0 %; 2002: 55,8 %; 2009: 78,4 %; 2010: 80,1 %. Választási években, különösen kormányváltás esetén, mint például 2002- ben és 2010-ben, nehéz tetten érni az adósságnövekedés okait és felelőseit 2002-ben például azért kellett korrigálni a hiányszámokat, mert az I. Orbán- kormány államháztartáson kívül, a Magyar Fejlesztési Bankban számolta el a költségvetési kiadások egy jelentős részét, megsértve ezzel a hatályos állam- háztartási törvényt A 2010. év végi adósságállományban pedig már benne van a II. Orbán-kormány tevékenysége is, így különösen azok az árfolyammozgások, amelyek jelentősen növelték a 43 %-ban devizában fennálló államadósság forintban kifejezett értékét. Természetesen el kell ismerni, hogy az I. Orbán-kormány alatt az adósságráta mindvégig a maas- trichtí kritérium szint alatt volt. Azt nyilatkozta Gelencsér Attila: „Számszerűleg majdnem a háromszorosára emelkedett az elmúlt nyolc évben az államadósság.” Nézzük a tényeket: a központi költségvetés bruttó adóssága 2002- ben 9.224,2 milliárd forint, a központi alrendszer bruttó adóssága 2010-ben 20.041,0 milliárd forint. Ez 2,2-szeres emelkedésnek felel meg. A tények kedvéért említem meg, hogy az első Orbán- kormány alatt (1998-2002) a központi költségvetés bruttó adóssága 6.165,8 milliárd forintról 9.224,2 milliárd forintra, azaz 1,5-szeresére emelkedett. Arra az újságírói kérdésre, hogy „Meg lehet magyarázni az embereknek, hogy nagy bajaikért az államadósság felel?”, képviselő úr szó szerint az alábbiakat válaszolja: „Ma az a helyzet, hogy a magyarok által befizetett adó 3 forintjából 2 külföldre megy, államadósságra... Ha nem külföldre menne, háromszor ennyi pénzt lehetne magunkra költeni, kifizetni.” A 2009. évi tényadatok alapján az adósságszolgálattal kapcsolatos folyó kiadások nettó 1.035 milliárd forintot tettek ki, így például ha a GDP arányos államadósság 10 százalék- ponttal csökkenne, a kamatmegtakarítás mintegy 103 milliárd forint lenne. Az államadósság természetesen nagyon fontos makrogazdasági mutató a sok közül, maastrichti kritérium, mértéke nem lépheti át a GDP 60 %-át, illetve 60 % feletti adósságráta esetén folyamatos és jelentősebb csökkenést kell felmutatni. Igaza van képviselő úrnak abban, hogy Magyarországon magas az államháztartás bruttó adóssága, de ezt önmagában vizsgálni, „első számú közellenségnek” titulálni (copyright: Orbán Viktor), „ősellenségnek” nevezni, „minden bajunk okozójának” kikiáltani, az államadósság erőltetett ütemű visszafizetését forszírozni nem helyes, így alakult az államháztartás 2009. évi bruttó adóssága a GDP százalékában, az Európai Unióban: Magyarország 78,4 %, EU 27-ek 74 %, Eurozóna ló-ok 79,2 %. Csak az érdekesség kedvéért jegyzem meg, hogy az aktuális adósságleltárban szerepel, igaz ma már kis értéken, a Magyar Királyság által 1924-ben USA dollárban kibocsátott népszövetségi kötvények záró állománya Is. Időközben megjelent a GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) részletes háttérelemzése az államadósságról. A szakmai tanulmány bizonyítja, hogy a 2002 és 2010 között gyakorlatilag nem vettünk fel több hitelt, az adósságráta növekedését kizáróKovács Bálint Kaposváron élő közgazdász, mérnök.- Nyugdíjas vagyok Van időm adatokat bogarászni, s így jobban merem vállalni a véleményem - mondta - Csodálkoztam, hogy a nagy horderejű interjúra nem érkezett érdemi reagálás, emiatt ragadtam tollat, ha kicsit későn is. Válasz levélben levélben ad választ olvasónknak Gelencsér Attila elnök, képviselő - erről tájékoztatott Veres Zoltán, a megyeháza sajtóreferense. S felhívta a figyelmet Gelencsér Attila e-mailben terjesztett levelére, amelyben azt írja: „A Somogy Megyei Közgyűlés elnökeként és országgyűlési képviseld ként is mindig a folyamatos kapcsolat, a valódi párbeszéd fenntartására törekszem... ” nyugdíjasadatokat bogarászott, majd írt volt, ami az állampapírok hozamának mintegy a felét tette ki. Magyarán az IMF-EU hitel fele annyiba került, mintha a piac nyújtott volna hitelt az államnak. Itt szeretném megjegyezni, hogy például a 2011. március 24-én USA dollárban kibocsátott 10 éves lejáratú deviza kötvények fix kamata 6,375 %. Az IMF lényegében három feltételhez kötötte a hitelszerződés aláírását: állami' kiadások csökkentése, a költségvetés kon- szolidációja, azaz a hiány csökkentése, valamint a költségvetési és szerkezeti reformok foly- tatása. Az Orbán-kormány törvényesen járt el a 2011. évi nyugdíjemelés ügyében most van rrr az ideje annak, hogy a 2010. évi nyugdíjkorrekció és a 2011. évi nyugdíjejnelés törvényességéről és mértékéről szakmailag megalapozottan állást foglaljunk. A 2013. január l. előtt megállapított nyugellátások évenkénti, januári eme lését az 1997. évi törvény szabályozza. Mivel a reál GDP növekedése 2010- ben a költségvetési előirányzat szerint nem éri el a 3 %ot, a fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni. Ez 4,1% volt. Az intézkedést a Bajnai-kormány végrehajtotta. A TÖRVÉNYALKOTÓ SZÁMOLT AZZAL IS, hogy az előirányzat és a tényleges teljesítés eltérhet egymástól, ezért rögzítette az esetleges utólagos korrekció mértékét és mikéntjét is. Ha a fogyasztói árak, az országos nettó átlag- kereset vagy a bruttó hazai termék növekedésének tárgyévben várható mértéke a tervezettől olyan mértékben tér el, hogy a nyugdíjak ezen adatok alapján történő emelése legalább 1 százalékponttal meghaladja a januárban végrehajtott emelés mértékét, akkor november hónapban - január 1- jére visszamenőleges hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó kü- lönbözetet egy összegben kell kiutalni. A TÖRVÉNYI MEGFOGALMAZÁSBÓL legalább három dolog következik: (1) A kiegészítő nyugdíjkorrekciót nem az első nyolc hónap tényadata, hanem az erre alapozott éves várható, vélelmezett inflációs mérték alapján kell meghatározni. (2) A fogyasztói, illetve a nyugdíjas fogyasztói árindex közül a korrekciónál mindig a magasabbat kell figyelembe venni. (3) A törvény lag három tényező okozta: a GDP csökkenése, a forint árfolyamának gyengülése és az IMF hitel fel nem használt részének elhelyezése a legybankban. Az államadósság nem ok, hanem okozat, a kettő felcserélése hiba, amely téves következtetésekhez vezethet. 2011 február végén 20.221,4 milliárd forint volt, ez 706 milliárd forinttal haladnem kötelezi utólagos intézkedésre a kormányt, amennyiben rosszul becsülte meg a várható éves nyugdíjas fogyasztói árindexet, de a lehetőséget megadja erre. ebben a jogi És közgazdasági környezetben született meg az Orbán-kormány kormányrendelete „A nyugellátások és a baleseti járadék 2010. novemberi kiegészítéséről"Eszerint az egyösszegű kifizetés összege megegyezik a jogosult részére folyósításra kerülő ellátások 2010. november havi összegének 7,2 százalékával. A kissé megtévesztő és „körmönfont” megfogalmazás mögötti lényeg a következő: (1) A kormány a 2010. évi átlagos nyugdíjas fogyasztói árindexet 4,7%- ra prognosztizálja. (2) Az (lfből következik, hogy a korrekció havi mértéke 0,6 %. (3) Mivel a korrekció mértéke egy százalék alatt van novemberben az egész évre járó különbözeiét egy összegben kell kiutalni a megjelenését követően az ellenzéki MSZP azonnal élesen bírálta a kormányrendeletet, a nyugdíjemelés egy részének „ellopásáról”, a nyugdíjasok „átveréséről” és „kifosztásáról” beszéltek. Kritikájuk két ponton is teljesen megalapozatlan volt A törvényszövege nem azt mondja, amit az MSZP állított, vagyis hogy az első nyolc havi nyugdíjas fogyasztó árindex mértékével kell korrigálni a tárgyévi nyugdíjakat, hanem azt, hogy az erre alapozott éves várható indexel Tévesen állították továbbá, hogy az egyösszegű nyugdíjkiegészítés nem képezi a következő évi nyugdíjemelés alapját, holott a törvény ebben a vonatkozásban teljesen egyértelmű: „Egyösszegű kifizetés esetén a kifizetett összeg egy tizenkettedé- vel a következő naptári év január hója meg a bázisértéket, és 180 milliárd- dal több mint a 2010 decemberi állomány (20.041,0 milliárd Ft). Tehát az államadósság az Orbán-kormány „harcának” ellenére is folyamatosan növekszik, és ennek egyik alapvető oka az okokozati összefüggések meg nem értése. Az IMF hitel kamata a világgazdasági válság idején nagyon kedvező, 5-6 % napjában - az emelés végrehajtása előtt - a nyugellátás, a baleseti nyugellátás összegét meg kell növelni. ” AZ ELLENZÉKI KRITIKÁKRA VÁLASZOLVA ű Nemzeti Erőforrás Minisztérium kommünikéjében megerősítette, hogy a kormány álláspontja szerint az éves nyugdíjas fogyasztói árindex 2010. évben várhatóan 4,7 % lesz, így a 0,6 százalékos, egyösszegű nyugdíjkiegészítés jogszerű és megalapozott A TÉNYEK ISMERETÉBEN, a politikusok és az érintettek okulására, az alábbi főbb megállapításokat tehetjük: A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése alapján a 2010. évi fogyasztói árindex a bázishoz viszonyítva 104,9 %, a nyugdíjas fogyasztói árindex pedig 104,5 % volt. Mivel a törvény szerint mindig a magasabb inflációs értéket kell figyelembe venni, az Orbán-kormány téves „vélelmezésével” havonta 0,2 százalékkal „rövidítette meg” a nyugdíjasokat. Ez az átlagnyugdíj (88.000 Ft/hó) szintjén 2011-ben 176 forint/hó nyugdíj végleges elvesztését jelenti, de a veszteség mindösszesen az „elvett összeg” évi nyugdíjemeléssel növelt, kumulált összege a nyugdíjas életének végéig. A nyugdíjasok többsége már megkapta a 2011. évi januári, emelt összegű nyugdíját és/vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság értesítését az ellátás ösz- szegérőL Egyszerű számítással mindenki ellenőrizheti, hogy az Orbán-kormány a hatályos törvények szerint, korrektül járt el. A 2010. évi egyösszegű nyugdíj kiegészítés a 2011. évi 3,8 %os nyugdíjemelésnek igenis az alapját képezte. Az MSZP ebben a kérdésben félretájékoztatta az érintett nyugdíjasokat és a közvéleményt. KOVÁCS BÁLINT Ezek egybeesnek Magyarország, a magyar gazdaság érdekeivel is. Az IMF a célok eléréséhez konkrét intézkedéseket, például a nyugdíjak csökkentését, nem követelte a kormánytól. Képviselő úr szerint „Elege lett a magyaroknak abból, hogy miközben kúszik föl az államadósság, egyre szegényednek.” Mivel Magyarországon mindenkire kiterjedő teljes személyi/csalá- di vagyonkataszter nincs, ezért ez a kijelentés úgy értelmezhető, hogy az elmúlt nyolc évben csökkent a reáljövedelem és a reálnyugdíj. Ezt az összes statisztikai adat cáfolja. Az egy főre jutó reáljövedelem indexe az MSZP-SZDSZ kormány idején, 2002 és 2010 között minden évben nőtt, a reálnyugdíjak pedig a két ciklus alatt mintegy 25 %-kal növekedtek, sőt a Magyar Nemzeti Bank kimutatása szerint a háztartások nettó pénzügyi vagyona a 2002. évi 10.519 milliárd forintról 14.061 milliárd forintra, azaz több mint 33 %-al növekedett. A gazdasági világválság éveiben az egy keresőre számított reál-indexek valóban csökkentek, de nyolc év viszonylatában a lakossági jövedelmek jelentősen emelkedtek. 2008-2009-ben súlyos gazdasági-pénzügyi válság söpört végig a világon, amely még a legerősebb gazdaságokat is megrengette. Ebben a két évben az EU 27 tagországából 14-ben szintén két számjegyű volt a GDP arányos államadósság-növekedése. Gelencsér Attila szerint az Orbán-kormány nem a legvédtelenebbektől vesz el, „hanem a hiperprofitra szert tevő gyógyszerlobbitól, a multiktól, a bankoktól. Mert úgy gondoljuk, hogy az emberektől már nem lehet elvenni ez után a nyolc év után.” Őszintén bevallom, hogy „extraprofitról” és „hiperinflációról” már hallottam, „hiperprofitról” eddig még nem. Ez nyilvánvalóan egy vegytiszta politikusi kijelentés, amelyhez csupán két megjegyzést szeretnék hozzátenni. Végre tudomásul kéne vennünk, politikusoknak és polgároknak így együtt, hogy legvégső teherviselőként nincs más ebben az országban, csak mi magunk, a mintegy tízmillió magyar állampolgár. Nem a multik, nem a bankok és nem a telekommunikációs cégek viselik hosszabb távon az úgynevezett „válságadók” terheit, hanem mi magyar állampolgárok, például az alacsonyabb betéti kamatok, a magasabb számlavezetési díjak... stb... formájában. Itt vita csak a terhek igazságos és alkotmányos elosztásáról lehet Ennek az egykulcsos, 16 %-os személyi jövedelemadó véleményem szerint nem felel meg. Egyet kell értenünk képviselő úrral abban, hogy Magyarországon kirívóan alacsony a foglalkoztatási szint, és ezen feltétlenül javítani kell. A foglalkoztatási ráta Magyarországon a 15-64 éves népesség körében 2009 évben 55,4 % volt, ami 9,2 százalékponttal marad el az Európai Unió 27 tagországának 64,6 %-os átlagától. Ezt az arányt tíz éven belül 70 %-ra emelni, azaz egyenlegében egymillió új, hatékony munkahelyet létrehozni, valóban nagyon ambiciózus célkitűzés. Ugyanis hatékony munkahelyek kellenek, ahol olyan termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő, amelyeket a fizetőképes piac jó áron megvásárol. A közmunkaprogram nem ilyen munkahelyeket „teremt". Azt nyilatkozta képviselő úr, hogy „Már jelentősen csökkentettük a vállalkozások terheit...”. Nekem ilyenről nincs tudomásom, a társasági adó időleges csökkentése ugyanis nem csökkenti a termelési költségeket, nem javítja a cégek versenyképességét és nem növeli a foglalkoztatást. Gelencsér Attila beszél arról: „magyar utat választunk”, nem engedhetjük meg, „hogy a nemzetközi pénzvilág kormányozzon Magyarországon”, „óriási dolgok történnek”, „történelmi pillanatokat élünk", a „felelősségünk történelmi”... Amikor a magyar nemzetgazdaság ezer szállal kötődik a világgazdasághoz, amikor a GDP mintegy 80 %-át a külpiacokon realizáljuk, akkor „saját magyar útról” beszélni, szerény véleményem szerint, idejétmúlt. Képviselő úr helyében óvatosabban bánnék a „történelmi” jelző használatával is, mivel cselekedeteinket, így a II. Orbán-kormány tevékenységét is majd az utókor fogja értékelni.
