Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-13 / 86. szám
2011. ÁPRILIS 13., SZERDA 7 GAZDASÁG Júliustól felgyorsulhat a hazai pénzforgalom Iskolafenntartás a határon finanszírozás Több település is megválna oktatási intézményeitől Forrás: KSH Iskolák száma (2010/ll-es tanév, fenntartók szerint) Alapfokú \ Középfokú Települési i önkormányzat 2789 932 Megyei önkormányzat Központi költségvetési szerv 27J__77 Egyház, felekezet 233 ! 210 Alapítvány, { természetes személy 94 | 483 Egyéb 45 | 430 3306 l 2617 Összesen Szakiskolákkal együtt A kidolgozás alatt álló jogszabályok értelmében 2012. július 2-ától felgyorsul a magyarországi pénzforgalom. A Bankközi Klí- ring Rendszerben jelenleg naponta egyszer, éjszakánként számolják el a bankközi átutalásokat Jövő' júliustól viszont az ügyfelek elektronikus átutalásait hétköznap 8.30-tól 16.30-ig két- óránként teljesítik, a papír ala- púakat pedig a régi módon. így az elektronikus átutalások 4 óra alatt teljesülhetnek. Az új pénzforgalmi rend problémákat és lehetőségeket is jelent a bankok számára. A napon belüli, többszöri utalás miatt át kell alakítaniuk számítástechnikai rendszereiket és napközben folyamatosan módosítaniuk kell az átutalásokhoz kötődő fedezetek nagyságát. Ugyanakkor az új rendszernek köszönhetően új szolgáltatások is kialakulhatnak. Például lehetőség nyílik a bankfiókban kezdeményezett, papír alapú átutalások gyorsabb teljesítésére és értelme lehet a számlára érkező nagyobb összegek napon belüli lekötésének is. ■ Az elektronikus átutalások négy óra alatt teljesülhetnek. Az új pénzforgalmi rend elsősorban a kisvállalkozások számára előnyös. Azok ugyanis pontosabban időzíthetik kötelezettségeik teljesítését, így hosszabb ideig használhatják fel vagy kamatoztathatják a náluk lévő pénzt. A gyorsabb pénzforgalom a kiscégek kiszolgáltatottságát is csökkenti, azok ugyanis gyakran küzdenek likviditási problémákkal és általában igazodniuk kell a nagyobb vállalatok által előírt fizetési kötelezettségekhez. A Magyarországi Volksbank a Simplexion Informatikai Kft.- vel és az IBM Magyarországgal közösen készül fel a jövő júliusi informatikai váltásra - mondták el a három cég képviselői tegnapi sajtótájékoztatójukon. A banki szintű fejlesztések idén március és augusztus között folynak, szeptembertől áprilisig pedig a bankok közötti tesztelésekre kerül sor. Az informatikai szakemberek szerint az átállás nehézségét elsősorban az okozza, hogy a régi és az új rendszernek párhuzamosan kell működnie jövő júliustól. ■ Nemcsak kistelepülések, hanem egyre több nagyobb város is bajba került iskolái fenntartásával. Az önkormányzatok számára az jelenthet kiutat, ha átadják az oktatási intézményeket valamelyik egyháznak, hosz- szú távon azonban ez sem rendezné egyértelműen a problémákat. Nem képesek a kisvárosok és a falvak eltartani saját iskoláikat, ezért kell segíteni őket - ez volt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyik legfőbb érve márciusban, amikor pályázatot indítottak a kistelepülési iskolák újraindításáért és életben tartásáért. Összesen 300 millió forintot osztanak szét, a jelentkezési határidőből pedig alig egy hét van hátra. Úgy tűnik azonban, nem csak a pályázatban említett, háromezer lakosúnál kisebb településeken van veszélyben az oktatás. Egyre több nagyobb város önkormányzata szembesül a problémával: nem képesek önerőből fenntartani néhány iskolájukat. Gyorsan érkező mentőöv lehet üyen esetben átadni az intézményeket valamelyik egyháznak. Ehhez a közoktatási törvény tavalyi módosítása adta meg a lehetőséget, s várhatóan a következő tanév elejétől sok helyen élni fognak a lehetőséggel. A korábbi szabályozás külön terhet rótt ki azokra az önkormányzatokra, amelyek az egyházaknak adták át az oktatási feladatokat. Tavaly nyár óta azonban ha egy önkormányzat átadja az iskoláját egy egyháznak, akkor az odakerülő kiegészítő támogatás a központi büdzsét terheli. A végeredmény borítékolható volt: egyre több iskola kerül egyházi kézbe. A pontos számok még nem ismertek, sok helyen most folynak a tárgyalások, de annyi már biztos, az idei mintegy 624-nél jóval több egyházi iskola lesz szeptembertől. A szolnoki Tiszaparti Gimnázium az egyik példája annak, hogy nem csupán a kistelepülések helyhatóságai választották ezt a lehetőséget. Az intézmény hamarosan katolikus iskolaként működik tovább; a hivatalos indoklás szerint egy ilyen döntés nélkül nagy valószínűséggel be kellett volna zárni. Az eredeti terv összevonásról szólt még, a Széchenyi Gimnáziumba integrálták volna az iskolát, ekkor azonban a tanárok egy részétől és a technikai dolgozóktól is meg kellett volna válni. A túlélést az egyház biztosítja, akik nem járnak rosszul a váltással. Ugyanis bár a feladatkörük megnőtt, az iskolaépület az övék lett, s a támogatás is hozzájuk fut be. Hasonló megállapodás született Hatvanban is: ott a Baross Gábor Általános Iskolát adja át működtetésre az önkormányzat az egyháznak. Az épület tulajdonjoga az önkormányzaté marad, sőt, a város szerződésben vállalta a működés feltételeinek a biztosítását, a rezsiköltséget és a gyermek- étkeztetéssel összefüggő többlet- kiadásokat is, igaz, csupán a helyi diákok számarányának megfelelő mértékben. Az egyház feladata lesz biztosítani a bérjellegű és a karbantartási kiadásokat, valamint az átvett eszközök fejlesztési költségeit. A pedagógusok közalkalmazotti helyett alkalmazotti jogviszonyban lesznek, s mindeddig csak az ígérettel kellett beérniük, hogy a juttatásaik a korábbi szinten maradnak. Ha azonban a város nem valamelyik egyháznak adná át az iskoláját, végső lehetőségként számíthatnak a megyei önkormányzat segítségére - ha a megyének van pénze erre. Ezzel a problémával szembesült Esztergom, ahol a zeneiskola, valamint a Montágh Imre Általános Iskola és Szakiskola fenntartását veheti át a megye, miután a város képtelen a további finanszírozásra. A feladatot kötelező átvenni, de a megyei önkormányzat sincs jó anyagi helyzetben. Popovics György, a megyei önkormányzat elnöke elmondta: azt várják el Esztergomtól, hozzák olyan állapotba az intézményeket, hogy azokat gazdaságosan lehessen üzemeltetni. Mire elég háromszázmillió forint? A KISTELEPÜLÉSI ISKOLÁK Újm- nyitása a kormány egyik leglátványosabb terve - a szocialisták kormányzása alatt 163 kisiskola szűnt meg -, ám kérdés, az újranyitásra szánt összeg mire lehet elég. A pályázaton elnyerhető 300 millió forint azt jelentené, hogy ha minden iskolát szeretnének újraindítani, alig több mint 1,8 millió forint jutna egy intézménynek. Egy kisváros vagy falu azonban évente 20-30 milliót költ egy iskolára. A támogatás jó eszköze lehet a kormánynak, hogy szigorúbb gazdálkodásra sarkallja az önkormányzatokat. Nem pályázhat ugyanis olyan település, amelynek köztartozása van, csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll, vagy nem rendelkezik közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel. Sztojcsev Iván HÍRSÁV Végleges zárolás: ma dönt a kormány ma születhet meg a kormánydöntés a 250 milliárd forintos költségvetési zárolás véglegesítéséről. A stabilitási tartalék végleges elvonása arányában a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnál a legnagyobb mértékű, itt ötödével csökken a kiadási előirányzat. Az egyetemi kutatásokat a közel 40 milliárd forintos zárolás vetheti vissza, de nehéz helyzetbe kerülhetnek a vízügyi szervek is. Csökkent a húsipar teljesítménye A MAGYAR HÚSIPAR bruttó teljesítménye 1-2 százalékkal csökkent tavaly a KSH előzetes adatai szerint - mondta tegnap Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. A húsfeldolgozó üzemek árbevétele mintegy 320 milliárd forint volt. A kivitel tavaly mintegy 50 százalékkal emelkedett, így most az árbevétel mintegy 30 százalékát adja. Az innovációtól is függ a versenyképesség A kutatás-fejlesztésért felelős miniszterek egyetértettek abban, hogy a lassan elinduló gazdasági megújulás egyik legfontosabb motorja a kutatás-fejlesztés, Európa versenyképessége nagymértékben függ a kutatástól - hangoztatta tegnap Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az EU Versenyképességi Tanácsának ülése után. Cséfalvay: Fő motor a kutatás Az atomerőmű még mindig messze a legolcsóbb bizottság Rogán: A magyar gazdaság érdeke, hogy Paks sokáig termeljen villamos áramot Visszavonták az EMFESZ engedélyét „A paksi atomerőműnek nemcsak múltja és jelene, hanem jövője is van” - jelentette ki tegnap az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának fideszes elnöke, miután kihelyezett ülést tartottak az atomerőműben. Rogán Antal azt mondta, meggyőződtek arról, hogy a paksi atomerőmű biztonságtechnikai felkészültsége kiváló és példamutató. Nem csak az elmúlt hónapokban tettek lépéseket a felkészültség fokozására: folyamatosan, fennállása óta mindent megtett az erőmű azért, hogy a legkorszerűbb és legmagasabb szintű biztonsági szabványoknak megfeleljen a működése. Hozzátette, az atomerőmű az átlagárnál - ami jelenleg 16 forint - jóval olcsóbban, 11,16 forintért állítja elő az áramot - és a környezetet legjobban kímélő módon. így a magyar gazdaságnak és az országnak elemi érdeke, hogy a paksi atomerőmű a lehető leghosszabb időn keresztül és legjelentősebb arányban vegye ki a részét a hazai villamosener- gia-termelésből - mondta Rogán. Józsa István, a bizottság MSZP-s alelnöke szerint Paks a hazai energiaszektor legbiztosabb láncszeme, az atomerőmű történelmének legjobb évét zárta tavaly, ami mögött az a műszaki előkészítő munka áll, ami a teljesítmény növelésére, és a kihasználtság fokozására irányult. ■ Vida T. Biztonságosnak és környezetbarátnak értékelte az erőművet a bizottság Magasabb besorolás az, hogy a nukleáris eseményeket rangsoroló (INES-) skálán a legmagasabb, hetesfokozatúra emelték a fukusimai atomerőműben bekövetkezett katasztrófa minősítését, nem azt jelenti, hogy nőtt a veszély - közölte a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. Aszódi Attila szerint összegezték a történteket, s nem reaktoronként, hanem az egész telephelyet és az összes kibocsátást együtt értékelve minősítették át az eseményt Az energiahivatal mai hatállyal visszavonta az EMFESZ Kft. gázkereskedői engedélyét, miután a társaság nem tudott eleget tenni azoknak a feltételeknek, amelyek alapján visszakaphatta volna a január 13-án 90 napra felfüggesztett engedélyét. Góczi István, a társaság ügyvezető igazgatója a napokban úgy nyilatkozott, „nagyon -nehéz az EMFESZ helyzete, egyelőre nem látni, mikor indíthatja újra gázkereskedelmét”. A kft. a hazai gázpiac legnagyobb versenypiaci szereplője volt. 2008-ban a forgalom 20 százalékát ellenőrizte, árbevétele pedig meghaladta a 200 milliárd forintot. ■
