Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 15. szám

8 2011. ÁPRILIS 10., VASÁRNAP GAZDASÁG Sokan a Mai Zrt.-t tartják felelősnek, de bíróság még nem mondta ki ezt Legalább öt hatóság mu­lasztása vezetett a vörös- iszapömléshez - áll az ombudsman jelentésé­ben, amely fél évvel a tragédia után, a héten készült. Braunmüller Lajos­Sztojcsev Iván őzöm Legalább,öt hatóság hibázott az ajkai timföldgyár tározóinak en­gedélyezésében, mert külön-kü- lön, csak szűk szakmai szem­pontjaik szerint közelítettek a veszélyes létesítmény működé­séhez, illetve csak a hatáskör hi­ányát állapították meg, írta Fü- löp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a tavaly októberi katasztrófa hátterét vizsgáló jelentésében pénteken. Az ombudsman vizsgálata sze­rint a tározóra, mint vízi létesít­ményre vonatkozó engedélyt á Közép-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság adta ki, legutóbb 2002-ben, majd a területi szervek átszerve­zése után a vízjogi engedélyezé­si hatáskör a vízügyi igazgató­ságtól a Közép-dunántúli Kör­nyezetvédelmi, Természetvédel­mi és Vízügyi Felügyelőséghez került. A felügyelőségnek a léte­sítményt ötévente kellett volna ellenőriznie, ám azt elmulasztot­ta, és nem jelezte azt sem, hogy már nem tekinti vízi létesítmény­nek a tározót, illetve nem intéz­kedett, hogy a létesítmény épí­tésügyi felügyelete átkerüljön az arra hatáskörrel és illetékesség­gel rendelkező hatósághoz. Fülöp Sándor kiemelte, hogy az engedélyezési eljárásban kü- lön-külön is több hatóságnak kellett volna eljárnia, a többi kö­zött a katasztrófavédelem, a víz­ügy, a környezetvédelem, az épí­tésügy és a bányászat megfelelő szintű hatósági szervezeteinek. Közben végső fázisához érke­zett az úgynevezett száraz tech­nológia bevezetése a Mai Zrt. aj­kai gyárában. Az új, nagytelje­sítményű nyomószűrők üzembe állításával a gyár szűrőkapacitá­sa százötven százalékra emelke­dik, és megszűnik a vörösiszap gipsszel történő semlegesítése - jelentette be az állami felügyelet vezetője csütörtökön. Kossá György hangsúlyozta:-az állami felügyelet féléves munkájának egyik jelentős eredménye, hogy az ajkai timföldgyár hetven év után februárban folyamatos üzem mellett technológiát vál­tott, amellyel folyékony vörös­iszapot többé nem termel. Meg­kezdődött csütörtökön a vörös­iszappal elöntött mezőgazdasági területeken az energianövények ültetése is. Hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a katasztrófavédel­mi törvény javaslata, Bakondi György legalábbis arról tájékoz­tatta a sajtót fél évvel a vörös- % iszapkatasztrófa után, hogy le- | zárult a tervezet társadalmi vitá­ja. A kormányzati elképzelések szerint a veszélyes anyaggal fog­lalkozó vállalatok a bevételük 0,1 százalékát fizetnék be egy ka­tasztrófavédelmi alapba, egysé­ges iparbiztonsági hálózatot hoz­nának létre, s új alapokra he­lyeznék a veszélyhelyzetek ke­zelésénél az állami feladatokat. Az állam nagyobb szerepet kap na a veszélyes anyagokat terme­lő cégek irányításában is. Ez történik október óta a Mai Zrt.-nél is. A cég, amelyet sokan felelőssé tettek a katasztrófáért, de azt a bíróság még nem mond­ta ki, egy héttel a tragédia után került állami felügyelet alá, s to­vábbra is bizonytalan, meddig marad ebben a helyzetben. Egy parlamenti határozat június vé­gére tette a határidőt, ám Bakon­di már arról beszélt, hogy a két­éves állami felügyelet sem ki­zárható. A Mai energiáinak je­lentős részét a biztonsági intéz­kedésekre fordítja, ám a terme­lés sem áll le. Tény, komoly anyagi problémákkal is szembe kell nézniük - a cég kétmilliárd forinttal tartozik az áramszol­gáltatónak. Igaz, vállalták, hogy Magyarország talán legsúlyo- sabb ipari katasztrófája tör­tént október 4-én, amikor át­szakadt a Mai Zrt. Ajka mel­letti zagytározójának gátja, és csaknem egymillió köbméter lúgos vörösiszap zúdult a kör­nyékre. A katasztrófában tíz ember életét vesztette, több mint százan súlyos égési sérü­a tartozást még áprilisban ren­dezik. A károk helyreállítása mindeddig az ígéretek szerint halad: egy korábbi kormányha­tározat arról rendelkezett, hogy június 30-ig be kell fejezni a kár­talanítást. Az időjárás miatt azonban csak nemrég lehetett elkezdeni az építkezéseket, Ko- lontáron jelenleg 21, Devecse- ren 87 ház épül. Utóbbi telepü­léseket szenvedtek a maró ha­tású anyagtól. A kiömlő iszap jelentős pusztítást végzett Devecser, Kolontár, valamint Somlóvásárhely épületeiben és a helyiek ingóságaiban, vala­mint számos háziállatot is el­pusztított. Az anyagi kár több milliárd forintra tehető. A hí- gabb, lúgos anyag a Torna-pa­lésen Bakondi tájékoztatása sze­rint a lakhatatlanná vált házak 40 százalékát már elbontották. A mezőgazdasági külterületek és a Torna-patak mentesítése még tart, eddig mintegy száz hektáron fejeződött be a vörös­iszap összegyűjtése. Az újjáépítés tehát lassan, de biztosan halad, s a tavalyi borso­di árvízkatasztrófa után jó az takon keresztül eljutott a Mar­cal folyóba, valamint a Duná­ba, előbbinek gyakorlatilag a teljes élővilágát kipusztítva. BÁR AZ ALUMÍNIUMIPARI CÉG minden felelősséget elhárított, a cég vezetőjét, Bakonyi Zol­tánt, valamint több más me­nedzserét is közveszélyoko- zással gyanúsítja a rendőr­esély arra, hogy megközelítőleg sikerül tartani a határidőket. Ak­kor több száz ház helyére kellett újat építeni, s a feszes határidők ellenére csupán két hetet csúsz­tak az építők. Többen is vannak azonban, akik nem hagyták el a házukat vagy máshol élnek, de kisebb munkák miatt rendsze­resen visszajárnak, s nem tart­ják megfelelőnek a kárpótlás mértékét. Köztük nagyobb ria­dalmat okozott, amikor néhány napja a bontást végző cég eldóze- rolt egy utat és lekapcsolta az áramot - sokak szerint így pró­bálnak nyomást gyakorolni az ott maradókra, bár ezt cáfolják az érintettek. A kormánybiztos tájékoztatá­sa szerint minden érintettel megkötötték a házvásárlásra vagy a pénzbeli kártérítésre vo­natkozó szerződést, az ingóságo­kért fizetendő összegről szólók­nak, valamint a vállalkozók kár­talanítási szerződésének a meg­kötése folyamatban van. Sokak szerint azonban a kártérítés fel­tételei nem megfelelők. Szintén vita tárgya a mezőgazdasággal foglalkozók kárpótlása. Ugyan a város belső részeiről már eltisz­tították a vörösiszapot, a külterü­leteken még nem mindenütt, s nem lehet biztosan tudni, meny­nyi időbe telik, amíg a földek új­ra termelésre foghatók lesznek, ígéret ugyan van arra, hogy a vá­rostól távolabbi földeket meg­kaphatják a károsultak, de ezzel sokan elégedetlenek. Egyrészt azért, mert az ottani föld gyen­gébb minőségű, mint amilyen a termelésbe korábban bevont volt, másrészt pedig azért, mert néhány parcella akár 10-15 kilo­méterre is lehet a várostól, vagyis traktorral gyakorlatilag megközelíthetetlen. ség. A kormány a balesetre reagálva elfogadtatta a parla­menttel azt a javaslatot, amelynek értelmében állami irányítás alá helyezték a cé­get. A helyreállításra az álla­mi pénzen túl országos mére­tű adakozás kezdődött, amely­nek során csaknem kétmilli­árd forint gyűlt össze. Már nem folyhat a vörösiszap a mal a korábbinál jóval biz­tonságosabban termel. A szá­raz technológiát február vége óta fokozatosan vezetik be; ez a vörösiszap kezelésének új módszere, amellyel a képződő iszap víztartalmát az eddigi 80-ról 30 százalékra csökken­tik. A nagy nyomású szűíéssel kapott anyag állagát tekintve földszerű, elfolyni nem tudó, nedves tapintású szilárd anyag - adta hírül a Belügyminiszté­rium. A technológiafejlesztés ered­ményeként nem bocsátanak ki folyékony anyagot a tározóba, vagyis ott nincs szabad fázis­ban folyadék, ami kiömölhetne. A Mai Zrt.-hez február közepén érkezett meg az első nyomószű­rő, amelyet a hónap végén már üzembe is helyeztek. Ezek állít­ják elő a szilárd anyagként vi­selkedő, csökkentett lúgtartal­mú vörösiszapot. További két nyomószűrőt még áprilisban üzembe helyeznek. Fejlesztési terv kerül a kormány elé „NÉHÁNY NAPON BELÜL egy komplex fejlesztési tervet te­szünk a kormány elé, azt sze­retnénk, ha ezek a javaslatok kiemelt szerepet kapnának. Az iszapömléskor tönkrement sportlétesítmények helyett a vá­ros bontásra ítélt központjába Devecser új közösségi sportpá­lyát szeretne. Az önerőt a ka­tasztrófa után létrehozott kár­mentő alap nagyobb része biz­tosítja” - vázolta fel a közeljö­vőt illető terveket Toldi Tamás, Devecser polgármestere szerint az állami kárenyhítésen felül sokaknak van kártérítési igé­nye, ezt helyi rendeletben sza­bályoznák. az egészségügyi kockáza­tokról úgy vélekedett: a szakér­tők szerint a legfontosabb a porzás megakadályozása, hi­szen a vörösiszap után vissza­maradt por belélegzése káros az egészségre. Ezért a kármen­tesítési munkálatok legnagyobb részét még a nyári kánikula előtt szeretnék befejezni. Több száz házat ítéltek lebontásra Devecseren és Kotontáron Tíz ember életét követelte Magyarország eddigi talán legsúlyosabb ipari katasztrófája I t i vörösiszap Jól halad az újjáépítés fél évvel a tíz halálos áldozatot követelő vörösiszap- katasztrófa után, ám az érintett lakosok egyelőre hiába várnak a kártérítésre. TRAGÉDIA UTÁN KÁRTÉRÍTÉSRE VÁRVA

Next

/
Thumbnails
Contents