Somogyi Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 10. szám
7 2011. MÁRCIUS 6., VASÁRNAP INTERJÚ reformok Rogán Antal azt mondja, a Széli Kálmánn Terv azért nem megszorítás, mert nemcsak elvesz, hanem javít is a működésen. Szerinte a bankok feladata is a hitelválság megoldása. STABIL TÖRLESZTŐRÉSZLEIET AKARUNK Mindenkinek vállalnia kell a felelősséget döntéseiért - ezt mondja Rogán Antal arra a kérdésre, hogy börtönbe akarják-e juttatni azokat, akik a magas államadósságot előidézték. Újvári Miklós- Jól jött önnek ez a kétharmad? Azelőtt kényelmes élete volt sikeres polgármesterként, most meg bekerült a húsdarálóba, szinte minden második képviselői indítványt ön nyújt be.- Ez igaz, de a sikert nem adják ingyen. A változtatás munkáját nem lehet kikerülni. Nincs ellenemre az, hogy a Budapest Belvárosában zajló változások az országban is megtörténnek és utóbbiakat nem kívülállóként akartam nézni.- Emiatt polihisztornak, szuperképviselőnek nevezik. Árulja el, hogyan készül egy önálló képviselői indítvány? Kinyit a gépén egy új dokumentumot és elkezdi írni?- Aki mögött nem áll egy sikeres csapat, az kudarcra van ítél ve. Az önkormányzatban, a gazdasági bizottságban ős a Fidesz képviselőcsoportjában is nagyon jó munkatársak segítik a műkő-, désemet. De hogy polihisztor lennék, azt nem hiszem. A képviselői indítványok a médiatörvény kivételével gazdasági jellegűek voltak.- A kormányt nem is említette. Azt akarja mondani, hogy az ön törvényjavaslatait a kormány előzőleg nem is látja?- Dehogynem. Ha frakcióindít- ványról van szó, egyeztetési kötelezettségünk van, és azt meg is tesszük. Ha nézetkülönbség alakul ki, akkor a frakció dönt, hogy a kormány ellenére is beadja-e a tervezetet. Ezek a ritkább esetek.- Azt ugye nem vitatja, hogy a képviselői önálló indítvány rendkívüli előnye, hogy ki lehet vele kerülni a szakmai és társadalmi egyeztetést?- Bontsuk ezt kétfelé. Azt nem lehet vitatni, vannak olyan időszakok egy ország életében, például gazdasági vagy pénzügyi válság, amikor jó, ha van gyors reagálási lehetőség. Nagyobb lélegzetű változtatások esetén azonban ezeket az egyeztetéseket nem lehet kikerülni. Hogy egy legfrissebb példát említsek, a Széli Kálmán Terv mögött meghúzódó strukturális változások esetében rengeteg parlamenti döntésre lesz szükség. Nyilvánvaló, hogy ezekről a megfelelő egyeztetéseket le fogjuk folytatni, és a legtöbb javaslat beterjesztője a kormány lesz.- Lehet a Széli Kálmán Tervről úgy beszélni, hogy a megszorítás szót ki se mondjuk?- A baloldali kormányok valóban megszorítottak, fűnyíróelv- szerűen. Most úgy kívánunk kiadási szinteket csökkenteni, hogy azt is eldöntjük, hogy az egyes területeket milyen logika alapján akarjuk működtetni a jö„Az emberek többsége értetlenül áll az előtt, hogy egyes ágazatokban sokkal kedvezőbbek a nyugdíjba vonulási feltételek, mint másutt” vőben. És szembe kell nézni azzal, hogy a rendszer legnagyobb problémája az adósság. Nemcsak az államadósság, hanem mindenféle adósság. Például a MÁV-é, a BKV-é és sorolhatnám. Ezért gondolom azt, hogy a Széli Kálmán Tervnek jó a fókusza, strukturális reformokat tervez.- Tényleg börtönbe akarják zárni azokat, akik az állam- adósságot előidézték?- Ha megkérdezi az utca emberét, a legtöbben joggal tesznek fel egy-két kérdést. Egyrészt: kik a felelősei ennek a helyzetnek? Másrészt: hová ment el ez az irdatlan mennyiségű pénzt? Különbizottságot állítottunk fel a parlamentben, hogy vizsgálja meg az eladósodás körülményeit, okait és mechanizmusát. Várjuk a bizottság jelentését, de a Fi- desz-frakción belül valóban komoly igény van arra, hogy szankciókat alkalmazzunk a rossz döntések meghozói ellen. Izlandon az előző kormányfő ellen például piár büntetőeljárás indult. Mindenkinek viselnie kell a felelősséget a döntéseiért.- A táppénz csökkentése, a szociális kiadások befagyasztása nominál értéken, a rendőrök, tűzoltók korkedvezményes nyugdíjának eltörlése nem megszorítás?- Én azt látom, hogy az emberek többsége értetlenül áll az előtt, hogy egyes ágazatokban sokkal kedvezőbbek a nyugdíjba vonulási feltételek, mint másutt. Egy nyugdíjkasszát akkor lehet rendben tartani, ha csak azt fizetjük ki belőle, ami valóban nyugdíj. Szociális juttatásokat, rokkan tnyugdíjat, korkedvezményes nyugdíjat nem. Cserében persze meg kell próbálni majd verseny- képes jövedelmet juttatni ezekben az ágazatokban. Hogy megérje például tűzoltónak maradni. Az államnak csak bizonyos ■j értékhatár alatti 1 bedőlt hitelű \ lakásokat szabad megvásárolnia. j Én azt mondom, azonos feltételekkel kell mindenkinek nyugdíjba mennie és ez alól csak eg^y kivételt gondolok: a 40 év munka- viszonnyal rendelkező nőket.- És a polgármesterek? Nekik is jár korkedvezmény.- Ezzel a problémával még nem néztem szembe, de nem is szeretnék korkedvezménnyel nyugdíjba vonulni. Rokkantnyugdíjasok esetében mindenkinek az a célja, hogy belőlük minél többet visszavezessünk a munkaerőpiacra. Mi nem azt mondjuk, hogy nem fognak kapni támogatást, hanem azt, hogy kapnak, de közmunkáért cserébe. Akiknél nem indokolt a rokkantnyugdíjazás, ott inkább arra költsünk, hogy az emberek visszamenjenek dolgozni. Helyre kell tenni a bántó igazságtalanságokat. Névjegy TANULMÁNYOK 1990-1995 Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem, pénzügyi szak POLITIKAI, SZAKMAI TEVÉKENYSÉG 1995 ómadó tanár, BKE pénzügyi tanszék, 1995- 1996 Magyar Nemzeti Bank munkatársa 1996- 1998 titkár, Batthyány Lajos Alapítvány- De mit fognak csinálni ezek az emberek, gátat építenek?- Nagyon sok lehetőség van. Azt ki kell mondani, hogy aki közmunkával keresi a kenyerét, az kevéssé választhatja meg, hogy mit csinál.- Felhívtam a bérkommandó telefonszámát, hogy kipróbáljam, fel lehet-e jelenteni egy munkahelyet, amiért nem emelt bért. Ott néhány dolgot kérdeztek, de a munkáltatóra nem voltak kíváncsiak. Hogy lehet így nyomást gyakorolni azokra, akik nem tartják be a 4-6 százalékos béremelési ajánlást?- Mi azért gyűjtünk adatokat, mert nem szeretnénk csak azokra az adatokra támaszkodni, melyeket a kormány és a munkaadók szolgáltatnak. Főleg a munkaadók adatszolgáltatását szeretnénk ellenőrizni. És készen állunk arra, hogy olyan törvényeket hozzunk, amelyek kifejezetten az alacsony és középjövedel- műek béremelésére ösztönöznek 2014 januárjáig. Ideiglenes jogszabályok lesznek ezek, de lesznek. Nagyon örültem például, amikor Tarlós István főpolgármester úr arról biztosított, hogy a BKV-nál a 320 ezer forint alatt keresőkre koncentrálják a béreme1997- 2005 alelnök, Fidelitas 1998- országgyűlési képviselő 1999- 2007,2010- frakció- vezető-helyettes, Fidesz 2001- 2006 elnök, informatikai és távközlési bizottság 2002- 2006 önkormányzati képviselő, Bp. V. kerület 2004-2006 kampányfőnök, Fidesz 2006- polgármester, Bp. V. kerület 2010- elnök, gazdasági és informatikai bizottság lést A bérmonitoring-bizottság tehát nem fejezte be a munkáját, és javaslatait legkésőbb március végén leteszi a kormány asztalára.- Tehát egy zalaegerszegi fuvarozó vagy egy nyíregyházi pék ne rettegjen attól, hogy rajtaüt a bérkommandó?- Ettől nem kell rettegnie, de lehet, hogy azzal szembesül majd, hogy csak akkor kaphat állami kedvezményeket és vehet igénybe bizonyos adókedvezményeket, ha a bérajánlásban foglalt feltételeket teljesíti.- A Széchenyi Terv kérdőívében lesz egy sor, hogy „Emel te-e ön a béreket?”.- A bérmonitoring-bizottság- nak ez fontos célkitűzése.- A kormány arányosnak nevezte az egykulcsos jövedelemadó-rendszert. De vajon igazságos-e, hogy most a magas jövedelműeknek 100200 ezer forint hullott az ölébe?- Én azt nem tekintem igazságosnak, ami eddig volt, hogy az alacsony és középjövedelműek keresetét befagyasztotta a rendszer egy bizonyos szinten. Hiszen az adójóváírás miatt egy bizonyos bérszint fölé nem ment a munkaadók többsége, mert akkor extrém pluszterhek jelentkeztek volna. Áz új rendszer rugalmas fölfelé meneteli lehetőséget biztosít.- Azt azért nem tagadja, hogy az elit mosolygott az idei első fizetését látva?- A politikai elitnek ilyenkor gesztusokat kell tennie. Én magam is lemondtam az önkormányzati juttatások egy részéről, így nettó bérem közel változatlan maradt a tavalyihoz képest. Ezt persze mindenki maga dönti el.- Ha akkora a tömegközlekedés válsága, mint mondják, miért nem törölték el a 65 év felettiek utazási kedvezményét?- Azért, mert ennek így nincs semmi értelme. Egyáltalán nem biztos, hogy ez az igazi probléma. Az fűnyíróelv lett volna, és nem biztos, hogy hatékonyabb működést eredményezne. Tartok tőle, hogy az összes utasszámon belül nem a nyugdíjasok jelentik az igazi gondot.- De ugye azt nem vitatja, hogy a Fidesz veszített volna néhány szavazót, ha ezt meglépik?- Nem tagadom, hogy a döntések mögött mindig meghúzódnak politikai megfontolások is.- Igaz, hogy 190 forinton rögzítik a svájci frank árát a devizahitelesek esetében?- A kormány több tervezeten dolgozik ezzel párhuzamosan. Szeretnénk a felelősséget megosztani. Természetesen, aki a hitelét felvette, annak azt valamilyen formában vissza is kell fizetnie. De hárul felelősség a bank- rendszerre is, hiszen pontosan tudta, hogy milyen kockázatot vállal. És az állam is kénytelen szerepet vállalni, hiszen elődeink az állam nevében járultak hozzá e helyzet kialakulásához. Olyan rendszeren dolgozunk, amely nem csak azoknak segít, akiknek bedőlt a hitele. Ha csak nekik segítenénk, akkor az a 80 százalék, amely rendesen fizette a hiteleit, joggal reklamálhatna. Ezért gondolkodunk olyan konstrukción is, amely a törlesztőrészletet a lakáshiteleknél valamilyen formában stabilizálja. Hátulütője, hogy megvan a maga költsége. Előnye pedig, hogy arra a néhány évre, ameddig a gazdasági válság valószínűleg tart, valóban megóvja az embereket további árfolyamkilengésektől. Utána pedig szakemberek szerint a svájci frank előbb-utóbb vissza fog térni egy normális árfolyamszintre. Még kérünk egy kis időt egy mindhárom szereplő számára elfogadható konstrukció kidolgozására. A kilakol- tatási moratóriumot pedig akkor fogjuk feloldani, ha egy ilyenről egyezség születik.- Tehát a 105 ezer bedőlt lakáshiteles család nem fog tömegesen utcára kerülni?- Nem. Az államnak itt szociális felelősséget kell vállalnia. Azokon nem kötelességünk segíteni, akik nincsenek nehéz szociális helyzetben, csak túlvállalták magukat. Én azt vallom, hogy a leendő eszközkezelőt, amely a lakásokat bérlakásnak megveszi, szociális alapon kell működtetni. Ami azt jelenti, hogy az államnak csak bizonyos értékhatár alatti lakásokat szabad megvásárolnia.- Mi lehet ennek a húsdarálónak a vége? Főpolgármesterség? A miniszterelnökség?- Erre tíz évvel ezelőtt mást mondtam volna, de ma úgy gondolom, az ember tanuljon meg elégedett lenni azzal a feladattal, amije van. Viszonylag kevés embernek adatik meg, hogy eljusson a csúcsra. És ha mindenki arra vágyik, akkor a legtöbben csalódottak lesznek. r
