Somogyi Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-23 / 68. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. MÁRCIUS 23., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP szociális kiköltözők Négyszeresére emelte a külterületi telekadót az önkormányzat, felzárkóztatva azt a belterületihez: a magyar valóság zsarátnoka izzik a homoki dombok tövében KÜLTERÜLET, BELVISZÁLV, HEGYLAKÓK Négyszeresére emelte a külterületi telekadót a kaposhomoki önkormányzat, s ezzel a közterhet felzárkóztatta a belterületihez. Balassa Tamás Januártól ötezer forintos az éves díja mindkettőnek. Mindez akár megállhatna egy hírben is: kell a bevétel az önkormányzatnak, emelt, ennyi. Havi 416 forint még mindig nem a világ. Kaposvári hétvégiház-tulajdonos olvasóink érthető panasza ellenére sem látszik elsőre az átütő erő a témában. Az pedig végképp nem, hogy a magyar valóság zsarátnoka izzik a homoki dombok alatt.- Pista b.zmeg, már befizettem! - egy mondat a hegyről, amiben a szőlősgazda egy fatákolmányra mutatva méltatlankodik, amikor megtudja, talán maradhatott volna a korábbi 1500 forintos éves díjnál. Az emelés ugyanis csak kőépületre vonatkozik, ő pedig csak szerszámokat tart a szenüélek által összetartott alkotmányban, és az esővizet fogja föl a permetezéshez. A fenti mondatban már a kötőszón túl is érződik az a feszültség, benne közterület-használati visszásságok szeméthegyekkel, közbiztonsági problémák sorozatos betörésekkel, a törvény elől menekülő lumpenekkel, vagy éppen - ezt a borzalmat már a zselici gyöngyszem dombjai között fogalmazom meg - exportcigányokkal. Kemény kifejezés, de fogalmazza meg valaki egy szóval szebben, hogy egyes önkormányzatok más önkormányzatok külterületén ingatlant vesznek, és odatelepítik a cigány kisebbség számukra nemkívánatos családjaik Nos, hol van ehhez mélységben a telekadó-kérdés? Takács István első polgármesteri ciklusát kezdte ősszel, tiszteletdíjat nem kap a közfeladat ellátásárt. Lelkes fiatalember, aki eltökélte, maszatolás helyett megoldásra törekszik. De, mint alább látjuk, a keze megvan kötve. Dízelautójával indulunk, s a közterületi munkások által gondozott, igényes faluközpontot elhagyva fertály óra alatt minden belterületi utcát bejárunk. És közben számolunk. Öt közkút működik a faluban a polgármester elmondása szerint jogszabálynak eleget téve, de ebből hármat rövidesen felszámolnak. Sokan idejárnak ugyanis ingyenvízért, ami viszont nincs ingyen a községnek: évente 150 ezer forintot fizet az önkormányzat A tisztes adófizetők pénzéből - ezt az evidenciát most tesszük hozzá először és utoljára. A három közterületi konténer bérleti díja 250 ezer forint, hozzá 350-400 ezer a szállítás, a hótolás 350 ezer, és akkor hol van még az útkarbantartás. A 250-260 külterületi telekadóbefizető évi 1,25 milliós -i már megemelt - kötelezettsége nagyjából fedezi a közszolgáltatási költségeket. A 150- 160 nemfizetőt behajtótársulással próbálja jobb belátásra bírni az önkormányzat: a kintlévőség jelenleg mintegy kétmilliós. A számolgatás közben megérkezünk Hauserék szőlejéhez. A kis saroktelek 1,4-1,6 hektó jóféle, négy-ötféle fajtából Léthordó. A szépen gondozott kaposhomoki belterület és a törvénykerülő-utakat is feltáró szőlőhegyi külterület között éles az ellentét Hauser József (jobbról) és segítsége nagy tavaszi zöldmunkában Horváth István és Király Mária gyógynövény- és fémbizniszben Szociális kiköltözők: Kaposváron korán felismerték, hogy segíteni kell a hegylakóknak (Folytatás az 1. oldalról) Kaposvár jó időben felismerte, hogy bár a jogszabálya belterületen élőkről gondoskodást úja elő, mégsem tehetnek úgy, mintha nem élnének egyre többen külterületeken. Kéki Zoltán címzetes főjegyző elmondta: a „külterületi lakott helyek”, az építési engedéllyel is ellátható egykori puszták lakossága Fészeriakon 70-ról 63-ra, Répáson 141-ről 156- ra változott az elmúlt négy évben. A zártkertek - Zselic kertváros, Lonka- és Ivánfa- hegy, Cseri-dülő, Körtönyebükk - lakosságszáma ennél jóval látványosabban változott: 2053-ról 2409-re nőtt - A város próbál odafigyelni a kiköltözőkre is, így működtetjük a zártkerti kommunális fejlesztési alapot, mely a lakók összegfogása esetén hozzájárul az út- vagy a közvilágítás-építéshez - mondja Kéki Zoltán. - Hulladékkonténereket, postapontokat alakíttattunk ki, utcákat neveztünk el, hogy a házszám segítse a mentőket, autóbuszmegállót létesítettünk. De tudni kell, az ellátási szint soha nem fogja megközelíteni a világon sehol a belterületit A kommunális adó mértéke 3450forint lakásonként évente, szemben a szintén mérsékelt 3800forintos belterületivel Marcaliban a kommunális adónál ugyanúgy 8000forint az adóalap egy évben, mint a városban. Az elmúlt években egyre töbmmmm ■ Ön mit tart vonzónaka külterületi életben? Szavazzon hírportálunkon , / ma 16 óráig: SONLINE.hu i/ A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. ben költöznek ki a szőlőhegybe: jelenleg 94-en laknak bejelentetten külterül- ten. A kiköltözéseknek két jellemző oka van: az egyik szociális indíttatású, a másik az alternatív életforma. Vonzza a kiköltözőket a természetközeli élet, a tiszta levegő, és a nyugalom. Elsősorban az út melletti pincék kapósak, a megközelítheti ség miatt, s a közműveket is könnyebb bevinni az épületekbe. A házak ára 250 ezer forinttól kezdődik, 2,5 millió forintért már villannyal, vízzel ellátott pincét lehet venni B. T., v. E. kevert vörössel, s némi fehérrel örvendezteti a gondos gazdát évente. A gondos gazda most bosszús gazda.- Ez kőépület, Pista? Hát menten összedül! - lengeti a metszőollót hevesen Hauser József, akinek a polgármester segítséget ígér: utána járnak, mi sze- , repel a nyilvántartásban. Átellenben szúrós szemekkel méregeti a sajtónyilvánosság működését egy család. Mesz- sziről látszik, nem kémek a szereplésből, kellő eréllyel közli ezt a szóvivő matriarcha, majd sarkon fordul. A szelíd lankák között szeméthegyeket mutat a faluvezető ezután, és elhagyott vagy félig lelakott kalyibákat, melyekben olykor meghúzza magát valaki.- Értem én, hogy lakni kell valahol, de érthetetlen, miért lehet bejelentkezni ezekbe a kutricákba? - kérdezi Takács István, miközben haladunk végig a tákolmányok különös designcenterén. A vityülósoron az életminőségek és életigények visszacsatolásai. Egyhelyütt az apró teraszon régi centrifugán fazék, mellette a kis asztalon, a nincstelenség közepén egy kis pohárban virágcsokor. Egy másik feltört átmeneti hajlék körül eldobható pelenkák szerteszét Horváth Istvánék komfort nélküli fabódéihoz érkezünk, a holdbéli tájon saláta sarjad, s mintha a zöldhagyma is kibújt volna idejekorán. Az életerős, korábban vásárosdombói férfi vasakat egyenget, a fémfelvásárlót várja a szállítmánnyal. - A gyógynövények miatt - magyarázza a vándorlás okát Király Mária. - Apróbojtorjánt, szemvirítót, hársat, kakukkfüvet, esetét, s még csigát is szedünk, errefelé gazdagabb a vidék...- Hatvan-hetvenezer egy szezonban - így a bevételről a férfi. Néhány házzal odébb Marika néni a szedrest igazgatja, csuklóin fásli, kezében sövényvágó. A kaposvári asszony 35 éve tulajdonos itt. Az adóemelést nem szívelheti. - Mit kapunk mi azért az ötezer forintért? Még hogy hótolást? Alig tudtunk bejönni télen - szegezi Takács Istvánnak, aki állja a sarat. Elbeszélgetnek a közösségi élet viszontagságairól, az asszony szerint ingyen vetőmaggal kellene munkára bírni a kelletleneket, és segélyt sem adni csak a kertrendezésért cserébe. A faluvezető jogszabályi kötöttségekre hivatkozik.- Sehová semmit nem fizetnek itt nagyon sokan - kapcsolódik a disputába 63 éves Dezső István. A volt erdészeti segédmunkás, súlyos baleset emlékével rendezett portán él, még az utat is karbantartja olykor. A közbiztonságról is szó kerül. Tavaly háromszor törték föl Marika néni kis házát.- Feljelentést hányszor tett? - így a polgármester.- Háromszor - jön a válasz. Takács István szerint az emberek nem fognak össze a betörők ellen, így a rendőrség is jobbára hasztalan üldözni a bűnt a rettenetes homoki susnyásban. Ahol csak akkor a tisztul a látvány, ha ellopják az erdőt. A polgármesterét például üzletszerűen, folytatólagosan. Az út menti akácost csak elfűtik, derékmagasságban fűrészelve...
