Somogyi Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 12. szám
8 2011. MÁRCIUS 20., VASARNAP GAZDASÁG Építőipar: még nincs vége a válságnak visszaesés Az állami infrastruktúrabővítés jelenthet érdemleges keresletnövekedést Semmi jel nem utal arra, hogy megindult volna az építőipar kievickélése a válságból. A szakma szerint még az idén sem kezdődik meg az ágazat felívelése, bár adnak némi okot a bizakodásra az Új Széchenyi Terv keretében tervezett beruházási programok. Bisztricsány Julianna Egytizedével esett vissza az építőipari teljesítmény az elmúlt év során, az építési-szerelési munkák értéke 1798,5 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 1979,8 milliárdos értékkel - állapította meg az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) most elkészült összesítő értékelése. Mint Koji László, a szervezet al- elnöke lapunknak elmondta, nem meglepő a végső összegzés eredménye, hiszen az építőipari termelés mélyrepülése már több éve tart, s tavaly semmi jel nem utalt arra, hogy bármi is megmozdult volna az ágazatban. A termelés volumene az év minden hónapjában alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában, s mindkét építményfőcsoport termelése kisebb volt az egy esztendővel korábbinál. Különösen fájdalmas a lakásépítések zuhanórepülésének kitarHIRDETÉS tó tendenciája. Tavaly 20 823 új lakás épült, 35 százalékkal kevesebb, mint 2009-ben. A kiadott építési engedélyek száma 17 353 volt, ez 39 százalékos csökkenést jelent az előző évi adathoz képest. A képet tovább árnyalja, hogy az év második felének minden hónapjában folyamatosan csökkent mind az építőipari vállalkozások által megkötött új szerződések száma, mind a szerződésállomány volumene. December végén 13,3 százalékkal volt kevesebb szerződés az egy évvel korábbihoz képest. Az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 26,6, az egyéb építményeké - például az utak, vezetékek - 1,9 százalékkal volt kisebb, mint 2009 végén. A szakmai szövetség évről évre felméri azt is, hogy a különböző nagyságú vállalkozásoknak hogyan alakul a teljesítménye. Koji László elmondása szerint a gazdálkodási feltételek romlása erősen rányomta a bélyegét a cégekre, tavaly szinte valamennyinek csökkent a termelése, egyedül a 10-19 főt foglalkoztatók tapasztalták a teljesítmény szinten maradását. Egyébként - tette hozzá - továbbra is megmaradt az 50 fő alatti kisvállalkozások termelésben betöltött domináns szerepe az ágazatban: a kisszervezetek adják az építőipari termelés kétharmadát. Összefüggésben a termelés mérséklődésével, 2007-től a foglalkoztatás mértéke is minden évben jelentősen csökkent (2007- ben 8,3, 2008-ban 3,1, 2009-ben további jelentős, közel 10 százalékos mérséklődés következettbe), 2010-ben a foglalkoztatottság az előző évi szinten ismétlődött. Vitathatatlan az is, hogy az építőipar fizetés szempontjából sem túl vonzó: az átlagkereset 153 003 forint volt tavaly. Ugyanakkor az országban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók .átlagos bruttó keresete 202 576 forint volt. Ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 206 848 forintot ért el. Míg nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,4 (a versenyszférában 3,3) százalékkal haladták meg az előző évit, addig az építőiparban csupán 0,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetek. A szakember szerint a közeljöAz árak alakulása tavaly az építőipari termelői átlagárak 1,1 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző évben, tehát a növekedés messze elmaradt a 4,9 százalékos inflációtól. Koji László elmondta: az árnövekedés az előző négy évben egyszer sem érte el a pénzromlás mértékét. A szakember a közeljövőben sem vár változást. Mint fogalmazott, az inflációs hatásokat a vállalkozások nem tudják áthárítani az építtetőkre, az alacsony árak viszont kedvezőtlenül hatnak az ágazat jövedelmezőségére. Részben ez is magyarázza, hogy továbbra is gyors ütemű a cégfluktuáció az építőiparban. vőben legfeljebb az állami infrastruktúrabővítés jelenthet érdemleges keresletet az ágazat számára. Ezért is tartja fontosnak, hogy felgyorsuljanak - az elsősorban uniós forrásokból finanszírozott - ilyen jellegű beruházások. Az Új Széchenyi Terv keretében tervezett programok ugyan jelentős építési munkákat igényelnek majd, ám kedvező hatásuk csak késleltetve érvényesül az építőiparban. Az ÉVOSZ alelnöke ösz- szességében úgy látja: az ágazatban nincs vége a válságnak, a konszolidációra még várni kell. Még olcsóbb kínai cipők import Eltörlik az ázsiai lábbelikre kivetett vámokat Több százmillió euró értékben érkezik évente kínai cipő az EU piacára Április elsejétől megszűnnek a kínai és vietnami bőrcipőkre vonatkozó büntetővámok az EU- ban, mivel mostanáig nem érkezett kérelem a határidő újbóli meghosszabbítására - adta hírül az Európai Bizottság. Mivel azonban a változás érzékenyen érinthet sok európai cipőgyártót, Brüsszel egy éven keresztül figyelni fogja a lépés következményeit, és negatív hatás esetén gyorsan meghozza a „megfelelő intézkedéseket” - emeli ki a köz- | lemény. Az európai cipőgyártók £ szövetsége (EFA) mindenesetre üdvözölte a lépést, de szintén hozzátette, hogy árgus szemekkel figyelik majd a fejleményeket. A fogyasztók szempontjából jó hír a vámok eltörlése, mivel az olcsóbbá teheti az Ázsiából érkező cipőket. Igaz, szakértők szerint gyors és nagy árcsökkenésre nem kell számítani, mivel a bér- és alapanyagköltségek a közelmúltban igencsak megnövekedtek. A Kínából, illetve Vietnamból érkező cipőkre még 2006-ban vezetett be az Európai Unió 16,5, illetve 10 százalékos védővámot, majd 2009 decemberében 15 hónappal kitolta érvényességüket. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a távol-keleti gyártók dömpingáron szállítanak cipőket az EU-ba, miközben - Brüsszel állítása szerint - mindkét ázsiai ország adókedvezményekkel és olcsó hitelekkel segíti azokat. A kínai gyártók jogszerűtlennek tartották a büntetővámokat, és azok mértékét is kifogásolták, mondván, azok valójában egyes dél-európai gyártók érdekeit szolgálják. Emiatt négy cipőgyár az Európai Bíróságnál megtámadta a döntést - kérelmüket elutasították -, a kínai kormány pedig a Világkereskedelmi Szervezetnél panaszolta be az uniót. A kérdés az EU-tagállamokat is megosztotta: míg a gazdaságilag még mindig jelentős cipőiparral rendelkező dél-európai országok (elsősorban SpanyolorKORÁBBI KÖZLÉS SZERINT a magyar cipőpiac nagysága évi 33 millió pár, ebből mintegy 26 millió pár érkezik az EU-n kívülről, jellemzően Ázsiából. 5-6 millió az EU-n belüli, főleg olasz, osztrák és német import, míg a magyargyártók mindössze egymilliót értékesítenek a hazai piacon. A 33 millió párból egyébként mintegy 20 millió bőr felsőrészes szág, Olaszország és Portugália) a vámok fenntartása mellett kardoskodtak, addig Nagy-Britan- nia és a skandináv országok az eltörlésük mellett tették le vok- sukat. Utóbbi álláspontot képviselte az EFA is, amely már 2009 végén jelezte: nem látja szükségét a védővámnak. Szerinte az nem kedvez az uniós fogyasztóknak és az iparágnak sem, mivel felfelé nyomja az árakat. ■ WB lábbelire vonatkozik a védővám. Uniós szinten évente több száz millió euró értékű, Ázsiából származó árut érint az intézkedés, amelynek hatályon kívül helyezése olyan nagy nemzetközi vállalatoknak is kedvez, mint például az Adidas vagy a Puma. Utóbbiaknak ugyanis az említett távol-keleti országokban is vannak gyártóegységeik. Itthon ötből négy cipő ázsiai A \ > \ i
