Somogyi Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-17 / 63. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. MÁRCIUS 17., CSÜTÖRTÖK 11 KÖRKÉP Visszavárják Segesdre a ferences atyákat barátok Lokálpatrióta nyugdíjas könyvtáros és lelkes helytörténész gyűjti a dokumentumokat A ferences rendi szerzetesek barna kapucnis csuháján lévő kötélen három csomó van. Ezek a három fogada­lom - a tisztaság, az engedelmesség és a szegénység - betartására emlékeztetik a barátokat Két évszázad imáiról, könnyekről, mosolyról mesélhetnének a segesdi ferences kolostor falai. Az egykori atyák emlékét szoba őrzi. Varga Andrea Zarándokok kelnek útra a kör­nyékről és az ország távolabbi szegleteiből, hogy Nagyboldo­gasszony és Kisboldogasszony ünnepén (augusztus 15. és szep­tember 8.) a segesdi Szűz Máriá­nál leljenek gyógyírt bajaikra, vagy kérjenek áldást családjuk számára. A Fájdalmas Szűz so­mogyi búcsújáróhelyén régen öt búcsút tartottak. Akkoriban gya­logosan érkeztek „keresztaljak­ban” a hívők. A búcsúi ünnepi ételt cserépedényben készítették; húsos káposztát, húslevest, segesdi kiflit és bábos kalácsot A zarándokok szentképeket, gyer­tyákat és kegytárgyakat vásárol­tak, melyeket szentmise kereté­ben megáldott a szerzetes. Ma autóval, autóbusszal jön­nek a hívek, az Alsó- és Felső- Segesd határán (a két falurész 1950-ben egyesült), a forrás fö­lötti domboldalon álló kápolná­hoz igyekeznek. A legenda sze­rint a török idők előtt megjelent a pataknál Szűz Mária, és egy pásztorfiút kigyógyított súlyos betegségéből. Ettől fogva csoda­tévő erőt tulajdonítanak a víz­nek. Saját gyógyulását követően gróf Széchenyi Antal tábornok kápolnát építtetett fölé. Itt látha­tó a faragott rokokó kegyoltár, a Fájdalmas Anya 18. századból való festett, faragott kegyszobra. A 2800 lelkes Segesd jelentős történelmi múltat mondhat ma­gáénak: a középkorban a ma­gyar királynéi udvar központja­ként működött, 1242-től 1246-ig hazánk fővárosa volt. IV. Béla in­nen irányította az ország újjáépí­tését; lánya, Árpád-házi Szent Margit is élt itt. Á ferences rend 1209. évi megalapítását követő­en 1225-ben megjelentek a test­vérek Magyarországon, 1295- ben templomuk és kolostoruk - Somogy első ferences kolostora - is volt Segesden. A török a fel­szabadító hadjáratok során le­rombolta a települést, elpusztult a mecsetté átalakított templom is. A ferencesek 1687-ben tele­pültek vissza a községbe, a plé­bániát 1734-ben szervezték újjá. A ma is álló templom alapkövét 1755. augusztus 24-én rakták le - Szent László és Szent Katalin ereklyével együtt - és a kolostor­ral 1778-ban szentelték fel. 1945 Nagypéntekén a visszavonuló német csapatok felrobbantották a templomtornyot Az újjáépítés után a szerzeteseket 1950. júni­us 10-én hurcolták el, nagy űr maradt utánuk. 1989-ben visz- szatérhettek, miséztek, ápolták a lelkeket 2004-ig. Akkor a rend átadta a Kaposvári Egyházme­gyének a lelkipásztori szolgála­tot, a ferencesek hajléka ismét üres maradt. Ám a lokálpatrióta nyugdíjas könyvtáros és helytörténész, Ivelics Jánosné és a fáradhatat­lan Borza Miklós plébános ezt nem hagyták annyiban. Úgy érezték, méltó emléket kell állí­taniuk, összegyűjteni a még fel­Flatalok a közös Imádságon. Sok erőt meríthettek a találkozókon Évszázadok. Értékes kötet a fe­rences szoba gyűjteményében lelhető tárgyi dokumentumokat. Segítséget kértek és kaptak szá­mos helyről. A gyűjtés nem volt könnyű, hiszen sérült a kolostor a német robbantásban, a könyv­tár és a levéltár megsemmisült, értékeit széthordták. Tavaly ok­tóberre minden együtt volt ah­hoz, hogy felavathassák a feren­ces emlékszobát, novemberben, a Márai emléknapon, a ferences könyvtárat. Szent Ferenc követő­inek szelleme újra beköltözött a falak közé: megsárgult fényké­pek, házioltár, imafüzér, feren­ces öltözet, imádságoskönyvek, misekönyvek, 1878-ból kézzel írt könyv, a régi segesdi könyv­tárból való 17. és 18. századi kö­tetek. A bibliotéka egyedülálló, nincs hasonló Magyarországon: olyan plébániakönyvtár, amely gyülekezeti, szerzetesi, és hely- történeti témájú gyűjtőkörrel, nyilvánosan működik.- A középkor utolsó száz évé­ből 46 magyar nyelvű kódex ma­radt ránk, ennek egyike, a Guary kódex írója Següsdi Lu­kács e helyről származik - mondta Violáné Bakonyi Ibolya csurgói könyvtáros. A kódexet a Magyar Tűdományos Akadémi­án őrzik, de 1944-ben megjelent szövegkiadásának egy példánya már Segesden is olvasható. A cél ml más lehetne, ahogy azt Borza Miklós és Ivelics Jánosné megfogalmazta: mind­ezt gyarapítani és még többek elé tárni. A templom és kolostor sajnos rossz állapotban van - pályázati pénztől várnak orvos­lást -, főként az a helyiség, ahol a megye első patikája működött. 1769-ben nyitották meg, Simon testvér lett Somogyvármegye el­ső egyetemet végzett gyógysze­része. A patika freskóján az ir­galmas szamaritánus látható, amint lehajol az elesett ember­hez, nem nézve, hogy kicsoda.- Az atyák az irgalmas szere­tet jegyében gyógyítottak - je­gyezte meg Borza Miklós. Példa volt életük és munkás­ságuk, szellemiségük a mai kor emberének is irányadó. Seges­den őrzik az emléküket és titkon remélik, hogy egyszer még visz- szaköltöznek e falak közé a bar­na ruhás barátok. Különdíjat kapott két éve az atya honlapja, rendi társa találta meg Márai Sándor író házasságlevelét A ferencesek kiálltak a magyarok törekvéseiért P. HORVÁTH JÁNOS ÉS P HOR­VÁTH imre albin voltak az utol­só ferences szerzetesek Segesden. Albin atya 81 éves és idén lesz aranymisés márci­us 19-én. Neki köszönhetjük, hogy Márai Sándor író házas­ságlevele megkerült A helytör­ténet iránt is érdeklődő pap ugyanis segesdi tartózkodása alatt sorra áttanulmányozta a régi anyakönyveket, plébániai dokumentumokat Ekkor buk­kant rá a Grosschmid Sándor névre, amely mellé az volt írva: író, és itt fogadott örök hűséget 1936. november 24-én a kassai születésű Matzner Ilonának. az atya nem tudta, melyik író rejtőzik a név mögött, ám Ive- lics Jánosnéval megfejtették. Az anyakönyvet böngészve az is ki­derült, hogy ezekben az eszten­dőkben több, Kassáról szárma­zó pár is itt rendezte a házassá­gát; köztük több zsidó szárma­zású. Az akkor itt szolgáló szer­zeteseknek így sokan tartoznak hálával emberségükért A FERENCES SZOBÁBAN látható Albin atya aranymisére készül az az elismerés, amit 2009- ben kapott az Év honlapja kü­löndíjasaként P. Dr. Kovács Lajos Bánk ex minister gene­rális. Az atya a Szűz Máriáról Elnevezett Ferences Szerzetes Rend volt tartományfőnöke, felsősegesdi születésű. • IV. Béla segítőiként szolgál­ták az újjáépítést, a török megszállás idején a nép kö­rében segítettek. • A török elleni küzdelmek­ben jeleskedő Kapisztrán Szent János Szent Ferenc követője volt • A ferencesek gyógyszertára­kat üzemeltettek a szegé­nyek javára, és ápolták a pestises betegeket. • Az első felelős magyar kor­mány miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost a fe­rencesek temették el pesti rendházukban, a tiltás elle­nére. • A reformkor és a szabad­ságharc idején kiálltak a magyar nép törekvései mel­lett. • A legrégebbi magyar köny­vünk, a XV. századi Jókai- kódex Assisi Szent Ferenc életéről szól. • Kazinczy Ferenc a Ferenci­ek terére járt szentmisére. • Liszt Ferenc világi ferences „confrater” volt. Szidják Ötvöskónyiban a peronoszpórát borverseny Egyre kevesebben foglalkoznak borkészítéssel Dél-Somogyban Munkában a zsűri. Tavaly jobb borokat is kóstoltak a ítészek A borok átlagos minősége nem érte el a tavalyit, ez leginkább a vörösborokra jellemző - össze­geztek az ötvöskónyl 12. borver­senyen a résztvevők.- A 2010-eshez képest 32 szá­zalékkal kevesebb bor verseny­zett és 27 százalékkal kevesebb borosgazda - mondta Kiskó La­jos, az Ötvöskónyi Borbarátok Klub tagja. Vidékieknek is van hegye Ötvöskónyiban, legtöbben 1000-1200 négyzetméteres terü­leten gazdálkodnak. Jellemzően a régi ültetvények kiöregedtek, ezeket a tulajdonosok olyannyi­ra megújították, hogy a zsűri szinte hiányolja a direkttermő borokat. Utóbbi a borok húsz százalékát sem éri el.- 2009-ben kétszer elverte a jég a szőlőt, ezért legyengült - mondta Kiskó Lajos. így köny- nyebben fertőződött tavaly, leg­inkább a peronoszpóra támadta, már a virágzás idején. A termés átlagosan fele lett, ezen belül volt akinek csak ötödannyi sző­lője termett. Rossz alapanyagból pedig nehéz jó bort készíteni. Volt olyan gazda, aki inkább nem is hozta el a borát, de 84-en úgy döntöttek, hogy megméretik magukat. A szőlőtermesztés egyébként Ötvöskónyiban, ahogy másutt is Dél-Somogyban, elfelejtődött. Málna, kukorica van a régi sző­lők helyén, vagy már az sem. Aki viszont műveli a szőlőjét, va­lóban gondosan teszi, igaz 99 százalékban csupán hobbi borá­szatról van szó. A versenyen 19 aranyérem, 23 ezüst és 24 bronz talált gaz­dára. Az év fehérbora Bokor Já­nosé lett, Az év vörösbora Albertus Józsefé, az év borászá­nak Ádám Zoltánt választották. A polgármester különdíjasa csak helyi lehet, ezúttal Maróti János. ■ Varga A. Nem vándorolnak többet a szappanok. Kétezer darab szappan negyven or­szágból. A vörsi Farkas Ildikó szappangyűjteménye ezúttal a csurgói Csoko­nai közösségi házban látható, s talán most utoljára vándorol a kiállítás, hi­szen nehéz már mozgatni. Vörsön a világhírű betlehemmel egyidőben azonban minden évben állandó kiállításon nézhetik meg az érdeklődők. i í t t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents