Somogyi Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-16 / 62. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2011. MÁRCIUS 16., SZERDA MEGYEI KORKÉP 5 médiatörténet A húsz éve alakult kaposvári Zöm Rádió munkatársai saját örömükre készítették műsoraikat, de elindítottak egy folyamatot, melyet nem lehetett megállítani RENDSZERT IS VÁLTOTTAK A KALÓZOK Éppen húsz esztendeje, hogy két kaposvári diák, Mike Gábor és Cserjés András merészet gondolván rádiót alapított. A Zöm Rádió Magyarország első kalózrádiója volt, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal 1991 januárjától 1992 júniusáig működött. Kun Zoltán A műszaki érdeklődésű közép- iskolások egy születésnapi bulin határozták el, hogy saját rádióadót eszkábálnak össze. A szó szoros értelmében. A kísérletező kedvű diákok elsőként „lehallgató eszközöket” gyártottak, majd egyre gyarapodó technikai tudásuk lehetővé tette igazi rádióadó építését. A Zöm nevet egyik tanáruk kedvenc mondásából kölcsönözték, miután adásaikkal a többséghez kívántak szólni. Akkor persze még nem tudták, hogy tettükkel médiatörténelmet írnak. Magyarország első kalózrádiója Kaposváron és tizennégy kilométeres körzetében volt fogható a 87,75 MHz-es ultrarövid hullámon, mégpedig sztereóban és kiváló minőségben. A kalózrádió kifejezést hallva legtöbben mégis a fővárosi Tilos Rádióra emlékeznek, hiszen budapestiek lévén már akkor sokkal komolyabb publicitást kaptak, mint a kaposváriak. Az első Zöm Rádiós adás 1991. január 7-én volt fogható, majd kisebb-nagyobb rendszerességgel 1992 júniusáig volt műsor. A rendszerváltás utáni időszakban - megfelelő törvényi háttér híján - még illegális tevékenységnek számított a rádiós műsorsugárzás. Az úgynevezett frekvenciamoratórium szabályozta, hogy amíg nem születik meg a médiatörvény, nem alakulhatnak helyi rádióadók. Ezt persze nem akarta kivárni a két kaposvári fiatalember, akik az első kísérletinek mondható „műsorok” után többet szerettek volna elérni. Stábot toboroztak és szerkesztett műsorokkal jelentkeztek. Ez az előbb hat, később már nyolc tagból álló közösség készítette a kétórás adásokat a hét két napján. A programban a zene mellett ekkor már több minden helyet kapott. A szerkesztett híreken és helyi információkon kívül volt stúdióbeszélgetés (elsősorban a fiatalokat érintő témákban), irodalmi- és sportösszeállítás is. Utóbbi a visszajelzések alapján a legnépszerűbb műsor volt. Az idő telt, a törvényi háttér azonban nem változott. Miután valamennyi résztvevő hobbiként rádiózott, minden költséget saját zsebből fizettek. A reménybeli támogatók valamennyien visz- szakoztak, így június végén be kellett fejezniük az adásukat. Az ezt követő „holt időben” jelentkezett a budapesti székhelyű Akció Kft., amely anyagilag is segítette a rádiót. Ebből a pénzből a stúdiótechnikát fejlesztették a fiúk, akik 1992. január 20- tól heti két alkalommal ismét je,AZ ORSZÁG ELSŐ kalÓZbalrol): Mike Gábor. Kun Zoltán, Kristóf Zoltán es Tóth Éva Szakmai kihívás és vagányság rádióját tehát szakmai L kihívásból, némiképp I vagányságból alapítot- 1 ta két 18 éves kaposvári fiatal. Rövidesen rá kellett jönniük, hogy egy sor igényt is kielégíte- I nek, amelyre az akkori állami rádió nem volt képes. Igényes köny- I! nyűzenét sugároztak, W amit a közrádió nem Állandó volt a zsúfoltság a kis stúdióban, ahol a Zöm Rádió műsorai készültek Szép emlékeket őriznek- FÉNYKÉPEKET, VIDEÓKAT, korabeli cikkek szkennelt másolatait őrzöm erről az időszakról, amúgy minden műszaki dolgot kiszórtam, szétszedtem, felhasználtam - árulta el Mike Gábor. - Nem bánom, hogy nem lett „igazi” rádiónk. Az utolsó időszak végére ambivalens érzéseim voltak. Vártam a csodára, hátha sikerül megteremteni a „sugárzó" jövőt, de láttam, hogy a csapat szép lassan szerteszétszéled. Örülök, hogy a rádió valamennyi berendezését meg tudtam tervezni, építeni Sokat tanultam az üzemeltetés során is. Azért sem bánom, mert így szép emlék lett, nem pedig valami rossz történet, ami - esetleg - a „biznisz” miatt esik szét. Mérnöknek, tanárnak tanultam, mérnök és tanár lettem. A Kapós Rádió műszaki vezetőjeként, a TIT Alapítványi Középiskola és Szakiskola tanáraként dolgozom.- KELLEMES EMLÉKEKET Őrzök- mondta Cserjés András - Nagyon jó társaság, igazi értelemben vett csapat gyűlt össze annak idején a Zöm Rádióban. A továbbtanulásnál meg határozó volt az ott szerzett tapasztalat. Elsőként kommunikáció szakon mentem tovább, hiszen a rádiózás és az újságírás érdekelt Később a számítástechnika átvette a vezető szerepet, ezen a vonalon képeztem magam. Tizennégy éve ezen a területen dolgozom. Budapesten élek, egy rendszer- üzemeltető cég informatikusa vagyok. Ma is kicsit másképp figyelem a tv, rádió, az újság információit mint az átlagolvasó. Néha hiányzik a szerkesztőség hangulata, vagy az, hogy információáradat középpontjában legyek. Máskor jó, hogy „nyugisabb" a szakmám, mint a médiában dolgozóké. Bár néha a gépek önállósítják magukat... túl jó minőségben, szűk idősávban, ritkán játszott. A helyi hírek mellett sportközvetítést adtak, amellyel megelőzték az összes hazai független rádiót. körvonalazták a magyar helyi kereskedelmi rádiók struktúráját. Amikor erre lehetőség volt, szakszerű tervekkel stúdióalapítási engedélyért folyamodtak és ezzel is hozzájárultak a törvény kikényszerítéséhez. A szabad rádiózás eszményét testesítették meg a médiaháború időszakában. Ugyanakkor felmérték, hogy a rádió politikai és gazdasági támogatás nélkül nem működhet. A politikai támogatást nem, a gazdaságit megkapták. A Zöm Rádió az alternatív vagy rétegrádiózás helyett inkább a helyi kereskedelmi rádió alapjait tette le, a neve alapján a többséghez és nem valamelyik kisebb közösséghez kívánt szólni. ” Részlet Faragó László adjunktus (Kaposvári Egyetem - Pedagógiai Kar Kommunikáció és Médiatudomány Tanszék) Rendszerváltó kalózok című 2006. április 26-i előadásából. lentkeztek műsorukkal. A rádióban ekkor Faragó László, a Magyar Rádió helyi tudósítója is készített interjúkat, akit azonban hamar „leállítottak” felettesei. Akkoriban még luxusnak számított a CD-lejátszó, a csapatnak ráadásul csak néhány darab ilyen hanghordozója volt. A zenei szerkesztésnél ügyelni kellett arra, hogy két, bakelitlemezen található felvétel ne következzen egymás után, hiszen a korongokat ki kellett cserélni, így a keverés nehézségbe ütközött. A műsorokhoz már szignálok is készültek. Egy alkalommal a Bajcsy-Zsilinszky utcai óvodába kéretőzött be a stáb, hogy az esti meséhez - melyet akkoriban Csák Teodóra olvasott fel élőben - szignált készítsenek. A rádiósok az egyik csoportban megkérték a gyerekeket, hogy kórusban zengjék: „Anyúúúú, hallgassuk a Zöm Rádiót!” Ez lett az egyik legsikeresebb spot a rádió műsorában. Akkoriban nemhogy internet, de még mobiltelefon sem volt, így a rádiósok a külső tudósításokat jobb híján az események közelében található utcai telefonfülkékből adták le. Egy esetben hirtelen megszakadt a bejelentkezés, a miértre roppant egyszerű volt a válasz a tudósítótól: - Nem volt több húszasom... A szerkesztőség életében 1992 áprilisa volt a legkiemelkedőbb időszak, amikor 14 munkatárs dolgozott a műsorokon. Az úttörőnek (sicc!) számító Zöm Rádió után számos városban alakultak hasonló adók, közösségek. A már említett budapesti Tilos Rádió mellett megkezdte működését a pécsi Szubjektív Rádió, a gyömrői Sirius Rádió, valamint a balassagyarmati Rádió 19 is. A frekvenciagazdálkodási intézet munkatársai persze nem tétlenkedtek. Igyekeztek sorra bemérni az illegálisan működő adókat. Ez a kaposváriaknál sikerült legkorábban, miután a Zöm adója nem mobil alkotás volt. A többség ugyanis autóból üzemeltette az adóját, hogy gyorsan helyet tudjon változtatni és minél nehezebb legyen a bemérése. A kaposváriak szándéka más volt, ők idővel mindenképpen legálisan szerettek volna sugározni (be is adták a kérvényeket), így Mikéék családi házában, a padláson helyezték el az adót. Némi furfang azért volt a dologban. A stúdió - ahol a műsort készítették - az udvari műhely egyik helyiségében lelt otthonra. így amikor megérkeztek az FGI (Frekvenciagazdálkodási Intézet) munkatársai - házkutatási engedélyük nem lévén - az adót sem tudták lepecsételni. Miközben a házban kitöltötték az - érvényben lévő 1968-as (!!!) törvény alapján kiállított bírságról szóló - okmányokat, kénytelenek voltak hallgatni, amint az élő műsorban bemondják, hogy épp a helyszínen vannak... A szabálysértés, ahogy ma mondani szokás 3400 forintba fájt a rádió üzemeltetőjének. A véget persze nem csak ez, hanem inkább a stáb több tagját közvetlenül érintő érettségi miatti más irányú elfoglaltság jelentette.
