Somogyi Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 11. szám
4 2011. MÁRCIUS 13., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA hungarikum A hazai termelők nem örülnek, ha a magyar áruk vásárlására buzdító kampányokat átitatja a politika. Divat lett „magyarkodni”, de a valódi problémákkal kevesen foglalkoznak. TUDATOS MAGYAR VÁSÁRLÓ KERESTETIK Hiába a jó minőség, támogatás híján a hazai termelők képtelenek felvenni a versenyt a multik áraival. A megoldás a hazai piac hatékony védelme lenne. Addig csak a csoda segíthet: a tudatos vásárló, aki keresi a magyar termékeket. Árvay N. T. - Fábos E. Lesz hungarikumtörvény, csak nem tudni, mikor. A Prémium Hungaricum Egyesület mindenesetre bízik abban, hogy idén napirendre kerül az ügy. Ennek híján - a magyar árukat védő szabályok nélkül - ugyanis keresztet vethetünk a valaha világhírű magyár élelmiszerekre. „Egyesületünk 2004-ben alakult, hogy visszaszerezzük a magyar termékek hírnevét - mondja Kádár Imre elnök. - A világhírű hazai élelmiszer-termelés ugyanis háttérbe szorult, szinte eltűnt a rendszerváltozás óta. Szeretnénk megmenteni az árukat és a gyártókat.” 2008 óta védjegyük is van. A jelölést csak a szigorú ellenőrzésen átesett termékek kaphatják meg. Évente csak egy bírálat van, ahol a pályázó termékeket gasztronómiai szakértő, néprajzos és minőségbiztosítási szakember is zsűrizi. „Földrajzi vagy gyártási tradíció, kiemelkedő innováció, minőségi, élvezeti érték, nyomon- követhetőség, valamint megjelenés és csomagolás” - sorolja az elnök a kritériumokat, amelyek nélkül nem érdemes próbálkozni a védjegy megszerzésére. Ha a készülő hungarikumtörvény ugyanezt kérné számon a mulük által forgalmazott termékeknél, jó részük lekerülne a polcokról - de erről egyelőre nincs szó. Ma ugyanis magyar termékként lehet forgalmazni azt az itthon feldolgozott német vagy osztrák darált húst, amely néhány órával korábban fél disznóként lépte át a határt hűtőkamionokban. „A német áruházláncok magyarországi terjeszkedése hazafias cselekedet a részükről - mondja Megyesi Zoltán, a Koppány Hús Hungaricum Kft. tulajdonosa. - Felvásárolják a német és osztrák termelőktől az árut, aztán elhozzák Magyarországra, és eladják nekünk. Azt sem mondhatjuk, hogy rossz minőségű termékekről van szó, csakhogy közben a magyar termelő tönkremegy. És a multik polcain ott sorakoznak a silány minőségű, olcsó élelmiszerek is, amelyekkel nem tudunk versenyezni.” Megyesi úr ezerjószágos szür- kemarha-állománya adja a Koppány Hús termékeinek alapanyagát Saját bolthálózatot Is üzemeltettek, de januárban lehúzták a rolót. Most egy mozgó bolt szolgálja ki a vevőket Budapesten, s bár ez kényszermegoldás, Megyesi Zoltán elképzelhetőnek tartja, hogy ez a jövő. A belváros milliós bérleti díjait ugyanis képtelenség szalámikból és stifóde- rekből kigazdálkodni. „Elképesztő, hogy miközben itthon nem tudjuk eladni a termékeinket, addig az egyik legnagyobb bébiételMagyar élelmiszerek a Prémium Hungaricum Egyesület tagjainak egyik üzletében. Lehet, hogy többe kerülnek, de ellenőrzött termékek, minőségükért a hazai termelők kezeskednek. gyártó tőlem vásárolja meg potom áron a húst. Tudják, hogy minőséget produkálunk. A végén a feldolgozott termék visszakerül a magyar üzletekbe is, a haszon meg náluk landol. Szívem szerint minden multi elé leállítanék egyet a mozgó boltjaimból, mert aki egyszer megkóstolja, hogy milyen az »igazi« szalámi, többet nem vesz a tartósítottból.” Azért a magyar termék sem szent. A Hungaricum Egyesület utasított vissza védjegykérelmet csomagolási hiányosság, sőt, gyenge minőség miatt is. De a védjegy láttán a vásárló nyugodt szívvel rakhatja tele a kosarát. Legalábbis ha meg tudja fizetni a magyarkodást. A legtöbb hazai áru ugyanis drága a hipermarketek kínálatában szereplő hasonló termékhez képest „Drágább, de jobb - mondja Megyesi Zoltán. - Az én húskészítményeim nem mérgekkel, ízfokozókkal, színezőanyagokkal és tartósítószerekkel készülnek, hanem ősi recept alapján, valódi fűszerekkel. A gyomor- és bélrendszeri daganatok száma pedig vélhetően nem a természetes alapanyagok számlájára írható.” A nemzeti szalag és a pulikutya sem teszi magyarrá a külföldi árut És itt is van olcsó párizsi szürkemarhából, tartósítószer nélkül - teszi hozzá Megyesi Zoltán. Vagy ami még kézenfekvőbb: lehet kicsit kevesebbet enni, de minőségi, egészséges termékekből. A hungarikumtörvény érkezéséig még sincs más választás, mint bízni a magyar vásárlók döntésében. „Attól még nem kell valakit nacionalistának kikiáltani, mert magyar terméket részesít előnyben - mondja Megyesi Zoltán. - A német vagy az olasz vásárló hasonló helyzetben a hazait vásárolja. Tudja, hogy ezzel az ottani termelőnek ad munkát. Persze az sem mellékes, hogy ott sosem lesz olyan bolthálózata a CBA-nak, mint amennyi Lidi, Aldi, Tesco, Spar vagy Cora nálunk működik. A helyi szabályok nem teszik ezt lehetővé, ezzel védik az ottani termelőket.” Nyugat-Európában hódítana a hungarikumokkal a CBA üzletlánc A MAGYAR üzletlánc - amelynek egyébként nincs statisztikája arról, hogy mekkora a magyar áruk aránya a boltjaiban - mindenből igyekszik az itthonit árulni, s állandó beszállítókkal dolgozni. Mindent támogatnak, ami a magyar agrári- um erősödését segítheti. fodor attila, a CBA kommuni- kációs igazgatója szerint a magyar agrárium akkor lehet versenyképes, ha megveti a lábát a külföldi piacokon. Ezért állított ki a párizsi nemzetközi mezőgazdasági szakkiállításon az üzlethálózat. A Magyar Turizmus Zrt. és az Agrár Marketing Centrum is támogatta a részvételt. Standjuk sikere mutatja, hogy a külpiacon van igény a kiváló minőségű magyar élelmiszerekre. A CBA éppen ezért még az idén hungarikum delikát üzletek nyitását tervezi Párizsban, Berlinben, Brüsszelben és Londonban. látszatdrágaság „aki megvesz nálam egy minőségi alapanyagokból készített szendvicset, jobban lakik vele, mint két ballasztanyagokkal dúsított »hagyományos« zsömlével - mondja Mészáros Gábor, a Prémium Hungaricum bio- és reformélelmiszer-bolt tulajdonosa. -Azár tehát a látszat ellenére nem magasabb. De erről csak a saját tapasztalat győzheti meg az embereket, a reklámnál hatékonyabbak a tudatos gondolkodáson alapuló tettek. Ml EGY ÉVE NYITOTTUNK, S egyre többen döntenek az ízletesebb és egészséges táplálkozás mellett a segítségünkkel. A magyar alapanyagok minősége kifogástalan, kitűnő ételek készíthetők belőlük. Ráadásul a reformkonyha a fogyókúrázóknak is segít: ahelyett, hogy koplalnának, egyszerűen új alapélelmiszereket kell választani. Egy év alatt 15 kilogrammot dobtam le azzal, hogy elhagytam a hús 80-85 százalékát. Helyette gabonából készítünk fasírtot, hagyományos fűszerezéssel. A végeredmény? Ugyanaz az íz és élvezet, s ebéd után ugyanolyan elégedetten dőlök hátra, mint korábban, ahelyett, hogy nyers répán vagy céklán tengődnék. ” Hús és hús: nem mind arany, ami fénylik Mozgó boltból árulja termékeit a Koppány Hús. Itt „igazi'' húst kínálnak. a bioélelmiszerek hívei szerint a húskészítmények között zongorázni lehet a különbséget, ha nagyüzemből vagy hagyó- mányos tartásból származik a termék. A vágásra „termelt” állatok húsát ugyanis nem a természetes takarmány, a napfény és a mozgás „érleli”, hanem az üzleti érdek. A nagyüzemben a takarmány többek között gabonaipari melléktermékekből, húslisztből áll, amelyhez antibiotikumot adagolnak, hogy a „gyorskaján” felnövő jószágok ne betegedjenek bele a minőségen aluli kosztba. Ráadásul a hústömeg fokozására hozamnövelő szerekkel dúsítják a takarmányt, amely csökkenti a vágósúly elérésének időtartamát. Végül egy önmagában méregnek számító enzimet kapnak az állatok, hogy ha a leölésük rosz- szul sikerülne, a szervezetükben termelődő hormonok miatt nem menjen tönkre a húsuk a feldolgozás előtt. A kereskedő nem hibás „A DÁN sertéshúsból magyar húsüzemben készült húsvéti sonka magyar termék?" - teszi fel a kérdést Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke. - Magyar. Pedig egy sonkánál nyilvánvalóan az lenne a mérvadó, hogy az alapanyag hazai-e. Vagy kigondolja a Boci csokiról, hogy cseh édesipari termék? Senki. Tehát nem elég, hogy nem jól szabályozott, megtévesztő is a jelenlegi jogi helyzet. ” a nagy vitát kiváltott kínai bab, amelyet Magyarországon porcióztak, s töltöttek a drága csomagolóanyagba, tényleg magyar - legalábbis jogi értelemben. „A média és a vásárlók a kereskedőt okolják a megtévesztésért, holott a gyártó és feldolgozó a felelős - mondja Vámos György. - Régi problémát orvosolhat a Vidékfejlesztési Minisztérium, ha hiteles minősítést vezet be arra vonatkozóan, hogy mi a magyar áru. Más kérdés, hogy a magyar vásárló árérzékeny. A tapasztalatok szerint tízszázalékos árkülönbségig a magyar árut részesítik előnyben, nagyobb differenciánál a külföldit veszik. ” HITELES BECSLÉSEK Szerint 25-30 százalék a külföldi áru a magyar élelmiszerboltokban - mutat rá Vámos György, majd hozzáteszi: a mostani jogi szabályozás szerint. „A multinacionális vállalatok nemcsak magyar alapanyagokból és nemcsak Magyarországra termelnek. Amennyiben bevezetnék a szigorúbb előírásokat, a termékeknek már csak alig a fele lenne hazai. ”
