Somogyi Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-04 / 29. szám

6 INTERJU 2011. FEBRUAR 4., PENTEK szocska miklos A gazdasagi-klinikai integracioban van tartalek. Nem jar vagyon- vesztessel, ha az onkormanyzatibol allami tulajdonba keriil at egy korhaz. HA KELL, JON AZ ALLAN Szocska Miklos: Az iden rendezzuk a haziorvosok praxisjogat, es 4 milliard forint friss penz erkezik a rendszerbe Az untos forrasokbol finanszirozott integracios beruhazasokra a palyazatokat augusztus-szeptemberben irjuk ki. Jovo januartol felallhat az uj intezmenyrendszer. Nem lesz kotelezo allamo- sitas az egeszsegiigyben, de a romintezmenyek nem szamithatnak szaz- millios kozponti tamoga- tasokra. Jovo januarra fel­allhat az uj intezmeny­rendszer - mondja Szocs­ka Miklos allamtitkar. Nogradi Toth Erzsebet- Felidejehez erkezik az on or- szagjarasa, amelyben a Sem- melweis-vitairatrol targyal a korhazak vezetoivel es a tulaj- donos onkormanyzatokkal...- Van mirol vitatkozni, hiszen nem direktivat kaptak az erin- tettek, hanem hozzatehetik szakmai velemenyiiket a vita- irathoz. Erosen kirajzolodnak a toresvonalak a nagy es kicsi, a magan- es kozintezmenyek ko- zott, latjuk a varosokon beliili konfliktusokat. Vannak olyan megyek, ahol az intezmenyveze- tok onalloan elebe mentek a ter- vezett valtoztatasoknak. Pelda- ul az egyik kis korhaz masok szamara is kovetendo energia- beszerzesi modszert alkalmaz.- Melyik ez az intezmeny?- Szandekosan nem nevezek meg sem jo, sem rossz peldat. Az emlitett kis korhaz menedzs- mentje az elmult ket evben fele- re csokkentette az energiakolt- segeit. Az ehhez hasonlo jo pel- dakat felhasznaljuk majd az in- tegralt nagytersegi intezmenyi egyiittmukodesekben. 1-1,5 mil- lio lakosonkent, a progresszivi- tasi szinteknek megfeleloen epiil fel az uj gyogyltostruktura, amelyben meghatarozzak a be- tegek „mozgatasat” az alapella- tastol a klinikakig.- Hogyan fogadjak ont az on- kormanyzatok?- Altalaban kedvezoen, el- mondjak, vegre egyeztetnek ve- liik is az egeszsegpolitikarol. Vannak, akik szivesen allitanak at uj feladatokra a korhazukat, mig masok megszabadulnanak azoktol. Egyesek mindenaron romintezmenyeket akarnak szazmillios befektetesekkel egyensulyba hozni, holott egy korszerubb ellatasi modellt al- kalmazva mashogy is gondos- kodhatnanak a lakossagrol. Nem azert hal meg peldaul sok no emlotumorban es mehnyakrak- ban, mert nines a telepulesiikon korhaz, hanem mert nem szurik ki oket idoben. Az atszurtseg minden megyeben alacsonyabb a sziiksegesnel. A helyieknek lenne meg boven teendojiik.- Az atalakitasok tobbletfor- rast igenyelnek.- Az intezmenyek gazdasagi- klinikai integraciojaval penz ta- karithato meg. Peldaul a kozos energia- es gyogyszerbeszerzes- sel. Az infrastrukturara szant unios forrasokat is felretessziik a integracio kezdeti beruhaza- saira. A palyazatokat augusz­tus-szeptemberben irjuk ki, s varhatoan jovo januartol felall­hat az uj egeszsegtigyi rendszer.- Mi lesz az intezmenyek 47 milliardos adossagalloma- nyaval?- Bizonyara segitett a korha- zakon az ev vege elott szarnuk- ra atutalt 27,5 milliard forin- tos konszolidacios osszeg. Az adossag felet het nagy intez­meny halmozta fel, a masik fe­let pedig a tobbi 133. A het kor- hazat kiilon kell kezelni. Igy, ha az adossag masik felet nez- ziik es szamba vesszuk a gaz­dasagi-klinikai integraciobol ■es az egyeb tartalekok feltara- sabol varhato penzt, akkor 11- 12 milliardos adossagot kell kezelni.- Elkesztilt mar az egeszseg- iigyi eletpalyamodell?- Az iden rendezzuk a hazior­vosok praxisjogat, a teljesit- menyfinanszirozassal es az esz- koztamogatassal pedig negymil- liard forint friss penz erkezik a rendszerbe.- Mi a velemenye a reziden- sek zoldkeresztes mozgalma- rol, amelynek resze, hogy 200 ezer forint kezdo ber feje- ben az orvosok mondjanak le a halapenzrdl?- Ez nem kezelheto a tobbi eletpalyacsoporttol fiiggetlenul. Meglepett a meghirdetett moz- galom hatasara kibontakozott vita, amely elvezethet majd egy konstruktiv megoldashoz.- Mi lesz a fovarosi korha- zakkal?- Budapesten het kiilonbozo fenntarto kezeben vannak az in­tezmenyek. Egyszerusiteni kell az allami honvedsegi, allami egyetemi, orszagos intezeti, fova­rosi, keriileti onkormanyzati, egy- hazi es megyei intezmenyrend- szert. A kettozott es egymassal versengo strukturak nem tartha- tok fenn. Felmeriiltek vagyon- vesztessel kapcsolatos riogata- sok, de az nem vagyonvesztes, ha az allami tulajdon egyik formaja- bol egy masikba keriil a korhaz. Inkabb vagyonvesztes tortenik a nem osszehangolt fejlesztesnel, a nem integralt betegutszervezes- nel. Pedig itt koncentralodik az ellatorendszer 40 szazaleka es az orszagos centrumok tobbsege, s megsem kap megfelelo eOatast a fovarosi polgar.- Onkentes lesz az allamo- sitas?- Dogmatikus allamositasban nem gondolkodunk. Tarlos Ist- van fopolgarmester egyertelmu- en kiallt amellett, hogy a buda- pesti korhazakat allami gondo- zas ala vegyek. Ez egybeesik a mi elkepzelestinkkel is. A szak­mai egyeztetesek folytatodnak, amelyek kapesan a reszletek ki- szivarogtatasa es az alaprend- szer elbizonytalanitasaval valo fenyegetes azonban esak azok- nak lehet fontos, akik tovabbra is az elmult husz ev zavaros er- dekviszonyainak fenntartasa- ban erdekeltek.- Mi lesz az orvostudomanyi egyetemek szerepe?- Az egyetemek, az orszagos intezetek a nagytersegi ellato­rendszer esuesan allnak, orsza­gos ellatasi feladatkoriik van.- Flarommilliard forinttal ki- sebb a biztosito gyogyszer- kasszaja a tavalyinal. Hogyan lehet ezt betartani?- Nem az a kerdes, hogyan le­het tartani a 297 milliardot, ha­nem az, hogy az egeszsegiigyi ellatorendszer fenntarthatosaga erdekeben tartani kell. Ugyanis a gyogyszerkassza tartasahoz kotott az Egeszsegbiztositasi Alap 15 milliardos tartaleka, amelyre nagy sztiksege lesz a jarobeteg- es a korhazi ellatas­nak. A lakossagi terhek novele­se nem szerepel a felhasznalha- to elsodleges eszkozok kozott.- Hogyan velekedik arrol, hogy a gazdasagi miniszter 100 milliarddal megkurtitana a gyogyszerkasszat?- Meg kell nezni, hogy az Egeszsegbiztositasi Alap teljes spektrumaban hoi vannak tar­talekok. Az en munkahipotezi- sem az, hogy a visegradi negyek atlagatol messze elmarad a koz- finanszirozas merteke a hazai egeszsegiigyben. Ezert a tartale- kokat vissza kell forgatni a mu- kodokepesseg megorzesebe.- Maris elfogyott a tb altal ta- mogatott, olcso influenza elle- ni vakeina. Miert nem kap ta- mogatast mas oltoanyag?- Mert mas ceg nem kerte ol- toanyaganak tb-listara keriileset. De nem ijedtiink meg, hiszen kello mennyisegu teritesmentes vakeina all meg rendelkezesre.- Mi a velemenye a Thaifol- don tortentekrol, ahol egy har- minefos orvoscsoport egyik tagja a szalloda uszodajaban lelte halalat? Miert utazhattak a Tavol-Keletre?- Az egeszsegiigy beszallitoi kezukben tartjak az informalis penzmozgasokat, akar egy intez- menyrol, akar az egyes egesz- segtigyi szereplokrol van szo. A tragi kus thaifoldi esemeny - anelkiil, hogy kegyeletsertok lennenk - szamunkra into jel. De ovatosan kell eljarnunk, mert ha az informalis penzmozgaso­kat egyik naprol a masikra ki- vesszuk a rendszerbol, az ko- moly mukodesi zavarokat okoz- hat. Atlathato osztonzokkel kell helyettesiteni ezeket a penzeket. Valoszinu, hogy a thaifoldi ren- dezveny nem elsosorban a tudo- manyos fejlodest szolgalta.- Parszor felroppent az on ta- vozasanak hire az allamtitkar- sag elerol.- Hirlapi kaesaknak bizonyul- tak a hirek. Ugy erzem, a mosta- ni egeszsegpolitikanak egyseges erotere van. A gazdasagi bajok ellenere targyalasok folynak or- szagszerte. Az, hogy a modsze- res munka egy egyseges egesz- segpolitikai filozofia menten ve- gigmenjen, nem szemelyfiiggo. Amig itt vagyok, addig azt en csi- nalom. Newjegy SZOCSKA MIKLOS (51) 1989-ben orvosi diplomat szerzett a Semmelweis Orvos- tudomanyi Egyetemen. Egyik kezdemenyezoje az Egeszseg­iigyi Menedzserkepzo Koz- pont megalapttdsdnak. 1998-ban Master of Public Administration fokozatot sze- rez a Harvardon. Vezetosegi tagja az Europai Egeszseg­iigyi Menedzsment Szdvetseg nek es az European Health Property Networknek. angolnyelv-tudasa mester- foku, nemet- es orosznyelv- vizsgaja is van. nos, harom altaldnos isko- las gyermek edesapja. ft BUX index 2011. februar3-an 23 400 Nyitoertek: j Valtozas: -0,67% j 23300-l2-3-155 I-' ........ ] Z aroertek: 232004 tr-....... 22945 23 10o\/>V • I..... 23 000 V........... 22900 Elozonapi.................® f...... 22 800 “r“en^'k: 15.30, a NearYoikfi 1 ZJU99 tozsde nyitasa f\ port/ 09.00 U.OF 13.00 15.00 16.30 ' FORRAS: B6T NYERTESEK 2011.02.03. CIG Pannonla 777 0,64 19 JFHB 1005 0.50 15 Emasz 21 600 0,18_______0_ AN Y 740 0,13 _ 2 OTP 5 800 0,08 10 539 VESZTESEK forkas, bF:t MS** «*»*«) HnIl Mol 22 100 -1,77 2 124 RFV 9 050 -1,24 21 Econet_______88 -1,12______32 Ra ba 834 -0J1______15 Richter 42 200 -0,70 374 fl BUX index az elimilt napokban 23300 23245 23200 ..... cr \ 23099 23 100 23 149 Y 23086jP*~^0 23000 Y f 22900 Y / 22 *0° IttmSzJ 22 700................................................. 22 709 22 600,________________________ po ntjV 01.26 01.27 01.28 01.31 02.01 02.02 ^ P FORRAS:Bft BET-aruszekcio (forinl/tonna, 02.03.) EUROBUZA 2011. augusztus_________56000 MALMIBUZA 2011. marcius_________ 76500 TA KARMANYBUZA 2011. marcius__________67 700 TA KARMANYKUKORICA 2011. marcius___ 58300 __ OL AJNAPRAFORGO 2011. marcius_________132 500 MNB-arfolyamok Hivatalos devizaarfolyam 2011. februar 3-an 1 € 1 $ 1CHF ft* 269,90 Ft 195,88 Ft 207,68 Ft +0,56 Ft +1,02 Ft -0,77 Ft Forintbeteti1 kamatok (%) Allianz Bank________4,25 4,25 Ba nco Popolare 3,48 3,51 Budapest Bank______2,75 2,75 Er ste Bank 2,50 2,50 Erste Bank*____________ 7,50 FH B 7,00* 6,50 MKB Bank _ 3,95 4.04 OTP Bank ________1,25 1,25 OT P Bank* 5,00 Raiffeisen Bank' 4.50 4,50 1 ALAPTERMffiKEK 1 MILUO FORINTRA 2 BCNUSZ I. FORINT BETfiT 3 FHB AKTlV BET^T AKCl6 4 AKCI6S AKTfV BET^T * FHB AKTfV BETfiT 6 H0NAPOS AKClO Euro-valutaarfolyamok (forint/euro, 02.03.) Allianz Bank 261,93 275,36 Budapest Bank 260,80 276,93 CIB Bank 257,88 279,38 Citibank_________257,58 279,04 Er ste Bank 261,29 276,35 K&H Bank 261.34 276,40 MKB Bank 262,03 "275.47 OTP Bank 262,76 276,24 Raiffeisen Bank 263,91 275,79

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents