Somogyi Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 9. szám
2011. FEBRUAR 27., VASARNAP 7 INTERJU nogradi gyorgy Eszak-Afrika forradalmi tiize eppcsak fellangolt, s maris futotuzkent terjed a tersegben. A folyamat vegkifejlete megjosolhatatlan a biztonsagpolitikai szakerto szerint. ATALAKUL A VILAGREND A fegyveres beavatkozas kerdese Libiaban nem aktualis - mondja Nogradi Gyorgy biztonsagpolitikai szakerto Otszdzezer fekete-afrikai el Libiaban, ok Kadhafi bdzisa, zsoldosok. Vajon ha Kadhafi bukik, visszamennek nyomorogni Afrikaba vagy Europaban menedekjogot kernek? Libiaban Kadhafi veres megtorlasa sem kepes meg- allltani a lazadokat. A terseg forradalmai azonban messzebbre mutatnak Eszak-Afrikanal. A valtoza- sok mindenkit varatlanul ertek. 2027-re Kina lehet a vilag ura. Arvay N. Tivadar- Inognak az arab vilag dikta- turai. Szamitottak erre a politi- kai elemzok?- Nem. A valsag elott egy nap- pal meg a vilag legjobb elemzdi sem tudtak, hogy mi kesziilodik. A belso hasznalatra szant iratok is tudatlansagrol tanuskodtak.- Pedig jellemzden az ehezes szamlajara irjak a lazadast, s nem volt titok, hogy Egyiptom- ban milliok elnek melysze- genysegben. Az ok ezek szerint mashol keresendo?- Az esemenyek hattereben mas is all. Az ifjusag szama roha- mosan emelkedik, de nines jdvo- kepiik, nines politikai kepvisele- tiik. A tersegben elkepeszto me- reteket dltott a korrupcio, es a munkanelkiiliseg. Emellett a leg- tobb allamban az dreg vezetok probaljak atadni a hatalmukat a fiaiknak. Ez ellen kezdtek tilta- kozni az emberek.- Ujabb felkelesek varhatok?- Marcius 11-re meghirdettek a harag napjat Szaud-Arabia- ban. Mi lesz ott? Hiaba van 400 milliard dollar valutatartalekuk, s hiaba koltdttek 35 milliardot az elelmiszerarak letoresere, a fizetesek emelesere, ha politikai reformokrol szo sem esik. Ra- adasul a szaudi olajmezdkon nem a szunnitak elnek, hanem a kisebbsegi siitak. Az iszlam e ket iranyzata kdzotti gyuldletrdl nem beszeliink, pedig atoleli az egesz terseget.- A huntingtoni tan, amely szerint a civilizaciok osszeesa- pasanak oka a kereszteny nyu- gat es az arab vilag vallasi es kulturalis kiilonbsege lesz, va- lojaban az arab vilagon beliili hareban meriilhet ki?- Igy van. Ha megnezem a legjobb politoldgiai konyveket - Henry Kissingert, Huntingtont, Paul Kennedyt -, latszijc, hogy az ott leirtak 1945-ig tamadhatada- nok. Amit '45-tol napjainkig pa- pirra vetettek, az zsurnalisztika, de abbol, amit a jdvdrdl gondol- tak, egy kukk nem jott be. Mar- pedig ha ok nem talalnak el sem- mit a jdvdbdl, akkor komoly prob- lema van. Olyan vilagban eliink, ahol a politikai gyakorlat messze megeldzte az elmeletet.- Hogyan alakul at a vilag?- A brutto GDP tekinteteben 2027-re Kina lesz a vilagelso, mi- kozben az USA celja lesz, hogy ezt megakadalyozza. Az Europai Unio fo kereskedelmi partnere mar most is Kina. A vilagpolitika tengelye attevodott az Atlanti- oceanrol a Csendes-ocean terse- gere. Ezeket a folyamatokat sen- ki nem elemezte eddig. Az eszak- aMkai esemenyek vege is kerde- ses. A folyamat Marokkotol mar Irakig terjedt, pedig az Egyesiilt Allamok szerint ez az orszag a demokracia fo kozpontja a tersegben. Irak azonban biztosan nem tolti be sokaig ezt a tortenelmi szerepet, ezert az USA fo szovet- segese a demokratikusnak egyal- talan nem nevezheto Szaud-Ara- bia. Raadasul a terseg vezetoi nyolcvan ev folotti, haldoklo ven- emberek. A szaudi kiralyt „kipo- foztak”, de 86 eves. Az irani vallasi vezeto 82 eves. Mubaraknak- ha nem tortenik semmi - talan egy eve lett volna hatra.- Ez ok az elegedetlensegre?- Persze, erdekes megnezni, hogy hoi miert dolt a domino. Egyiptomban azert lazadt fol a hadsereg, mert Mubarak fia el akarta venni a tabornokoktol a gazdasagi tarsasagok vezeteset, vagyis a penzbeveteleiket. Ebben ok nem voltak partnerek.- Mubarak megbuktatasa nem is az USA erdeme?- Az USA az utolso percig ta- mogatta az egyiptomi elnokot. A NATO legfontosabb vezetoi mondtak ki, hogy ket rossz koziil kell valasztani: az egyik leheto- seg, hogy marad a hozzank hu, de antidemokratikus szovetse- ges, vagy olyat tamogatunk, akit demokratikusan valasztottak, de elleniink van. A kisebb rosszat valasztottuk.- Libia eseteben mas a helyzet. Kadhafi loveti a tiintetoket.- Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa kedden 15-0 aranyban elitelte Kadhafit. En azt mondtam Buda- pestrol, hogy vegre van egy jo BT- hatarozat. Aztan szembesiiltem az arab al-Dzsazira televizio hire- vel, hogy a BT het napot vart, mire a dontes megsziiletett. Mire vartak het napot? Az esemenyek- be, ahol lehet, kiviilrol be kell avatkozni, mert ha vakuum kelet- kezik, valaki azonnal beteszi a la- bat. Volt al-Kaida Libiaban? Nem lehetett, mert a legkisebb ellenze- ket is megsemmisitettek. Van-e ma? Kell, hogy legyen, a politika alapszabalyai szerint.- De milyen beavatkozas kep- zelheto el a szavakon tul?- Katonai beavatkozas akkor lehetseges, ha azt az ENSZ legiti- malja. Ez „ket perc” alatt megtor- tenhet. De most nem lenne cel- szeru, mert a Nyugat Irakban le- jaratta magat. Az ottani beavatkozas mindket oka - az al-Kaida es a tomegpusztito fegyverek - ha- zugsag volt.- Az emberiseg elleni buntett vadja nem allna meg a helyet?- A hadsereg egysegei folya- matosan allnak at a felkelok olda- lara, a lazadokat nem lehet meg- allitani. Az igazsagiigy-miniszte- re is Kadhafi ellen fordult, es fel- vette a kapcsolatot a torzsi veze- tokkel. Ha megallapodnak, akkor Kadhafinak vege. De ezt azzal is elerhetik, hogy befagyasztjak a penzeit. Ove a FIAT 2, a Unicredit Bank 7 szazaleka, benne van a Juventus focicsapataban, 8 mil- lio euroert vett a fianak egy hazat Miinchenben, 23,5 milliard euro- ja van brit, 32 milliard dollarja amerikai es felmilliard euroja svajei bankokban. Ha ezt elve- szik, egy senki lesz.- Kadhafi meghal vagy elme- nekiil Libiabol?- Eleg ostoba ahhoz, hogy ne menekuljon el. A nemet allamfo fogalmazott helyesen, amikor azt mondta, hogy egy pszichopata- val allunk szemben. Ha valaki azt mondja, hogy a nepfelkelest az al-Kaida, az USA es a Nyugat szervezi ellene, az a vilagpolitika alapveto dsszefiiggeseit sem erti. Erdekes informacio, hogy a pa- lesztinok bejelentettek, nem fo- gadnak el tobb tamogatast Kad- hafitol. Ez a Hamaszt jelenti, es ott van mogotte az irani nyomas.- Izrael lete veszelybe keriil?- Uj helyzet van, de hogy ez Izrael letet veszelyezteti-e, arra ma nem lehet valaszolni.- Semmi nem lehetetlen?- Egon Bahrral, a gazdasagpo- litika atyjaval gyakran van sze- rencsem konzultalni. Bahr azt mondja: a biztonsag a multban abszolut, a jelenben relativ, a jo- voben kiszamithatatlan. Igaza van. Izraelnek negy szomszedja van: a ket eszakival - Sziriaval es Libanonnal - rendkiviil fesziilt a viszonya. A jordanokkal beket kotottek, de az ottani tiintetesek a jordan kiralysag letet veszelyez- tetik, mikozben a helyiek kethar- mada palesztin. Egyiptommal is el a bekeszerzodes, de ha ott ki- tor a nepfelkeles, a Hamasz fegyveresei atlephetik a hatart, es fegyvereket vihetnek a Gazai-ove- zetbe. A helyzet tehat Egyip- tomon mulik. Mubarakot leval- tottak, de a politikaban nines igazi valtozas.- Lehetseges az arab orszagok- ban a tomegek akaratan nyug- •vo demokratikus atrendezodes?- Japanban sosem volt demokracia, a masodik vilaghaboru utan megis megteremtodott. A rosszul mukodo Weimari Koztar- sasagtol eltekintve Nemetorszag- ban sem volt ilyen, s ma ez a vilag egyik legdemokratikusabb al- lama. Hogy ugyanezt az arab vilagban meg lehet-e csinalni? Ezt senki nem tudja. A nemet kul- iigyminiszter szerint penzt kell juttatni a tersegbe, hogy legye- nek beruhazasok, biztonsag, s ne induljanak meg a menekiiltek.- A penz megalhthatja a mene- kiiltaradatot?- Nem, de lassithatja. Tavaly 200 ezernel tobb menekiilt jott Europaba.- Befogadjuk oket, vagy ott kell kezelni a problemat?- Helyben kellene megoldani, de mit tehetunk, ha nem marad- nak ott? Libia egyik nagy „erde- me” volt, hogy nem engedte ki a menekiilteket. De 500 ezer fekete-afrikai el Libiaban, ok Kadhafi bazisa, zsoldosok. Vajon ha Kadhafi bukik, visszamennek nyomorogni Afrikaba vagy Euro- paban menedekjogot kernek?- Kadhafi mellett kelet-europai zsoldosok is felbukkanhattak?- Szerintem ez kitalacio, bar ahogy a kelet-europai viszonyo- kat elnezem, ma ott barmire kap- hatok embert penzert.- Vannak meg a vilagban kriti- kus tersegek?- Ott a del-amerikai terseg, de a volt szocialista orszagok hely- zete is kritikus. Vagy az eurozona. Az, hogy a gordgoknek folkinal- tak a lehetoseget, hogy hagyjak az eurot es vezessek vissza a drach- mat, csod. Ha figyelembe vessziik, hogy heteken beliil bedolhet Irorszag, Portugalia, eggyel kesobb Spanyolorszag es Olasz- orszag, akkor az euro vegerol be- szeliink, bar ezt kimondani bun.- Kina? Ott is ketyeg a bomba?- Nem. A kinai hadsereg azonnal szetverne mindent. En va- gyok felelos Magyarorszagon a kinai felsovezetes kepzeseert. Evente egyszer vegigjarom az or- szagukat, es ilyenkor reggeltol es- tig politizalnak velem. Kinaban harom „szentseg” van. Tibet sta- tusanak a megkerdojelezese, mert ott van a kinai edesvizkesz- let egyharmada, Tajvan helyzete- nek a megkerdojelezese es vegiil a kinai atomprogram. Minden mast lehet szidni. De a centralis hatalom annyira eros, hogy bar- mikor rendet tehet. A Nyugat er- deke persze az, hogy ezt gyengit- se, de hogy ennek lesz-e eredme- nye, azt nem lehet tudni.- A kinai kapcsolatai alapjan tigy tunik, a biztonsagpolitikai szakertok sok dologgal foglal- koznak. Mibol elnek? Az allamok megveszik a tanaesaikat?- Tanacsado vagyok az osztrak kormany mellett, evente 20-30 felsoszintu kinai delegaciot foga- dok, dolgozom kiilonfele cegek- ben, s van egy tanszekvezetoi fi- zetesem, tehat elegedett vagyok.- Igaz, hogy nyaron harom ho- napig Horvatofszagbaiipihen?- A hir ligy igaz, hogy elsos egyetemistakent elvegeztem az idegenvezetoi iskolat, s jarhattam dolgozni az Adriara. Ezt a jugo- szlav haboruig csinaltam. Ezutan egy szallodat bereltiink az egyik magyar egyetem neveben, de eb- bol negy ewel ezelott kiszalltam, mert a hotelt megvettek ukranok es oroszok, akikkel nem talalkoz- tak a koncepcioink. A hirre visz- szaterve. Mindig azt mondtam, ha egy idegenvezetonek napi egy oranal tobb munkaja van, akkor valamit rosszul csinal. Azt a napi egy orat jol kell csinalni, hogy a maradek 23-ban nyaralhasson. En jol csinaltam, de ez a korszak veget ert.- Nem is nyaral?- Dehogynem. Tavaly a felese- gemmel ket-ket hetet toltottiink Kubaban, Torokorszagban es Go- rogorszagban.- A kapcsolatai olyankor is ta- jekoztatjak az esemenyekrol?- Aki foglalkozik valamivel, annak nyilvan vannak kapcsolatai. De a forrasokat normalis eset- ben sosem adhatjak ki. Maskepp fogalmazok. A CIA mindig el- mondja, hogy az informacioinak 90 szazaleka legalis forrasbol szarmazik. En, mielott reggel be- megyek Valamelyik tevebe, ra- dioba, masfel oraval korabban fel- kelek, es lehivom a kiilonbozo adok teletexein az ejszaka torte- neseit. Ez mind legalis. A magyar sajto megis mindenre kesobb reagal, mint barmelyik elerheto nyugati hiresatorna. Persze teny, hogy nemzetkozi szakon vegez- tem, es a volt csoporttarsaim es barataim egy resze kiilonbozo miniszteriutnokban dolgozik. De azt mindig pontosan kell merle- gelni, hogy melyik az az informa- cio, amely felhasznalhato, es mi az, ami nem. t i i
