Somogyi Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-24 / 46. szám
4 8 MB$ MEGYEI KORKEP SOMOGYI HIRLAP - 2011. FEBRUAR 24., CSUTORTOK 5 PEECESINTEHJU I Szamoljak a munkaidot Recsegnek az alappillerek S tarsulasok Evek ota halmozodnak a tartozasok Bohonyenel is Az uj kozmunka program alapos fejtorest okoz Somogysamsonban is.- Mennyire tudjak beoszta- ni a munkaidot? - kerdez- tiik Fazekas Ede polgarmes- tert.- Ket terviink van: az egyik a nyolcoras foglalkoz- tatas maximalis ido kihasz- nalassal. A masik a negy- oras idotartamu, aminel a minimum ket honappal sza- molunk, l'gy oktober vegeig negy szakaszra bontjuk le, tobb embernek is munkat adva - reszletezte a polgar- mester.- Pontosan mennyinek?- A nyolcoras foglalkozta- tasba harom embert vesziink fel, ebbol egyet iranyitoi munkara. A negyorasnal ket- honapos valtassal hat-hat dolgozot foglalkoztatnank. Tulajdonkeppen napi nyolc- orat dolgoznanak: az egyik muszak harom fovel reggel kezd, a masik harom fos tar- sasag pedig folytatja delutan. Ebben az elkepzelesben husz-huszonot somogysam- sonit tudnank foglalkoztatni.- Mennyibol?- Papiron majdnem szaz ember van a faluban, akiket foglalkoztatni lehetne.- Mi alapjan valasztanak?- Mindig fogos kerdes, hogy ki legyen a szazbol az a huszonnegy, aki bekeriil a rendszerbe. Nehany feltetel segit, mivel vannak olyan eloirasok, hogy szocialisan raszorulo legyen, de a csa- lad, gyermek is sokat nyom a latban. ■ Vigmond Erika Fazekas Ede: is kerdeses, hogy lesz-e elegendo munka a faluban mmmr\vU Az orszag egyik legkorszerubb oktatasi-nevelesi kozpontja a bohonyei iskola. Itt a tarsulasi kintlevoseg meghaladja a kilencmillio forintot Mar inkasszora kenysze- riilt gesztorkent Bohonye onkormanyzata, hogy enyhitse a tarsulasok kozos kasszajanak hianyat. Vigmond Erika A kozoktatasi intezmenyt fenn- tarto, valamint a csaladsegito, gyermekjoleti es hazigondozasi tarsulas kozos kasszajanak hia- nya osszesen tobb mint tizenot- millio forintra rug. Tulajdonkeppen a tarsulasok 2006-os indulasa ota halmozo- dott fel ez a tartozas. A gesztor onkormanyzat, Bohonye polgar- mestere, es a tarsulasok elnoke- kent Szijarto Henrik arrol be- szelt: a tarsulasokba belepett te- lepulesek kozott termeszetesen vannak olyanok, akik, ha ne- hezsegek aran is, de teljesitik a vallalt terheket. Masik oldalon azonban van olyan is, ahol mar akkora merteket oltott a tartozas, hogy kenytelenek elni az inkasszozas lehetosegevel.- Gesztor onkormanyzatkent keptelenek vagyunk tizmillio fe- letti hitelezeseket folyamatosan biztositani - mondta Szijarto Henrik, a tarsulasok koltsegve- teset targyalo tiles utan. - Nem hagyhatom, hogy a fuggetlen SZUART6 HENRIK SZERINT ki lehetne koszoriilni a proble- mat es meg a harag is meg- szunne. Kotelezo feladatella- tasrol van szo, ezert amikor jovahagyja egy tarsulas a koltsegveteset, azt nyolc na- pon beltil el kell kiildeni a kincstarhoz, mely egyttenket- ted reszben folyamatosan vongazdalkodasu bohonyei onkormanyzat penzebol tegyiik bele azt, amit mas nem tesz oda - in- dokolta a polgarmester az inkasszozas bevezeteset. - Min- denki igyekszik fizetni, csak nem tud. Azonban ezzel nem vagyunk kisegitve: peldaul az orszag egyik legkorszerubb, tobb mint otszaz gyermeket ellato iskola koltsegvetesi hianya az alulhatna a kozos reszvallaldst. Peldaul tgy azt is meg lehetne elozni, hogy a kotelezo fel- adaiellatdsra forditando pen- zeket ne tudjak masra elkolte- ni az onkormanyzatok. Azt is abszurdnak tartja a polgar- mester, hogy egy integrdlt ok- tatasi intezmenyt, tovabbi in- tegralodasra kenyszeritenek. finanszirozottsag miatt 45 millio 552 ezer forint. Ezt kell nekiink a normativan feliil osszeadni: Bohonyere peldaul 26 millio 800 ezer forint jut es aki nem fizet, aheh'ett is mi nyulunk a zse- biinkbe. Az pedig moralis kerdes, ha onkent belepek egy tar- sulasba, ott nekem erkolcsi kote- lessegem helytallni: nem mond- hatjuk azt, hogy holnaptol be- zarjuk az iskolat, mert nines ra penz. A mostani koltsegvetesi targyalaskor egyertelmuen ki- jott, hogy ez a rendszer rossz - folytatta Szijarto Henrik. - Le- het, hogy a szandek jo volt, csak nem ismerik az embert es az er- dekviszonyokat. Jogszabaly- szerkesztoi otletnek elmegy, de nem eletszeru. A tarsulasok recsegnek, ropognak, fesziiltsegek huzzak szet. Csodalom hogy a kormanyzatnak nem jeleztek meg a gondot, vagy azt hittek, hogy onhiki mindent megold. Kincstari levonas jelenthetne megoldast Levedetnek a buzsaki hi'mzett tablokat ertekorzok Hagyomanyos dfszites dukal a kepekhez a telepiilesen Levedetnek a ballago altalanos is- kolasok tabloit Buzsakon. Az el- sore meghokkentonek tuno szandek oka, hogy a telepiilesen egye- diilallo es ertekes hagyomany el: minden evben a hires buzsaki himzesekkel kesziilnek a tablok. A tradicio megingathatatlan- nak latszik, az iskola falat osz- szesen immar harmincketto, au- tentikus motlvumokkal kesziilt tablo dlszlti. A kozsegben minden evben egy osztaly ballag, a hagyomany evtizedek ota toret- len. - 1967-es a legregebbi tablo, melyen meg festve vannak a mo- tlvumok, aztan a sziilok rovide- sen attertek a himzesre es a fa- ragasra - szamolt be Goz Mi- haly, iskolaigazgato. - Minden evben van a vegzosok sziilei kozott vagy az ismeretsegi korukben olyan helyi himzo, aki elke- szlti a fotokat ovezo vezas, bo- szorkanyos vagy ratetes diszi- test. Ez a harom, osi szimbolikat orzo tipusa letezik ugyanis a buzsaki himzeseknek, s ugyan- Igy az eredeti motlvumokat oro- kitettek meg a buzsaki faragas- sal kesziilt tablokon is. Ez utob- bibol van kevesebb, a vegzos osztalyok zome ligy himeztette a tablojat. Goz Mihaly szerint a kozseg korabbi kepviselo-testii- leteben meruit fel eloszor a gon- dolat, hogy valamifele vedettse- get kapjon a birtokukban levo ertek. Kiilonos hangsulyt fektet- nek a mult ertekeinek atoroki'te- sere. Nemcsak a fuggonyok ke- sziiltek buzsaki hlmzessel, ha- nem e motlvumokkal dlszltik az osztalynaplokat is.. ■ F. T. HIRDETfiS Az oltol az asztalig: bollerek Koroshegyen Csaladfenntarto iskolasok osztondu A megelhetest jelentheti, ha jol tanul a gyerek Az oltol az asztalig - e jelszo je- gyeben masodszor rendez nem- zetkozi bollerfesztivalt a koros- hegyi lotenyesztok egyesiilete, szombaton reggel nyolc oratol a faluhaznal.- Mi nem esupan egy adag hust adunk a verseny resztve- voinek, hanem valodi hagyo- manyorzokent a diszno leole- sevel kezdjuk a napot, s barki figyelemmel kiserheti, hogy hogyan lesz belole hurka, kol- basz, pecsenye - mondta Pass Tibor, az egyestilet elnoke. - Tobb mint tiz esapat nevezett, nemzetkozive a testvertelepii- lesiinkrol, az erdelyi Sovarad- rol erkezok teszik. Delutan ha- romra kell elkesziilni a siilt hurkaval, kolbasszal es pecse- nyevel. Erto zsuri figyel a higi- eniara es arra is, hogy melyik esapat orzi leghlvebben a ha- gyomanyokat. Este het orakor bollerbal ve- szi kezdetet a koroshegyi falu- hazban svedasztallal, ezen a mulatozason tul ki-ki megkos- tolhatja, milyen finomsagok siilnek ki a reggel leolt allatok- bol. Vass Tibor azt hangsu- lyozta: a bollerfesztival is azt bizonyitja, hogy a koroshegyi- ek kepesek osszefogni a jo cel erdekeben. Segltokent reszt vesz a rendezvenyen tobb helyi civil szervezet, a nyugdija- soktol a dalkoron at a polgar- orokig. (Folytatas az 1. oldalrol) A kormany ketmilliard forintot biztosltott a program megvalosi- tasara 2010-ben, es mivel felfuto rendszeru tamogatasrol van szo, az iden mar 3,44 milliard forintot biztoslt a Munkaeropiaci Alap e celra. Egyes somogyi tapasztala- tok szerint nem feleslegesen. Ha jol valasztjak meg idorol idore a hianyszakmakat - mondta el erdeklddesiinkre Horvath Miklos, a kaposvari Eotvos mu- szaki szakkozepiskola igazgato- ja -, akkor feltetleniil sikeres le- het a program. Most kezd elter- jedni a sziilok es tanulok kozott, hogy erdemes a megjelolt szak- mat valasztania es jol tanulni. Nem ritka, hogy toliink kernek tanacsot, mikent birhatnak ra gyerekiiket, hogy tenyleg az is- kolaba menjen. Tapasztaljuk, hogy a munka es tanulmanyi fe- gyelmet is pozitivan befolyasolja a rendszer. Nalunk 232 diak len- ne jogosult az osztondijra, kozii- liik 171-en kapnak. Akiknek nem jar a penz, az joreszt hiany- zas vagy rossz tanulmanyi ered- meny miatt nem kaphatja a jut- tatast. A gazdasag altal igenyelt szakmakban tavaly osszel mar 22 ezer tanulo vett reszt a prog- ramban orszagosan, koziiliik tobb mint huszezren osztondijat is kaptak. A tobbiek pedig felzar- koztato kepzesben vettek reszt. A legtobb osztondijas a del-alfoldi regioban, mig a legkevesebb a kozep-magyarorszagiban volt. A legnepszerubbnek a komuves szakkepesites bizonyult, mint- egy 4200 diak jogosult a tamo- gatasra. A gepiforgacsolo, vil- lanyszerelo, hegeszto, szakacs szakmak orszagosan szakman- kent mintegy ketezer tanulot vonzottak az osztondij reven. A kaposvari Eotvosben peldaul na- gyon jol teljesitett a hegeszto' es a gepiforgacsolo szakma. Agocs Attila igazgatotol meg- tudtuk: a kaposvari epitoipari szakkepzo iskola es kollegium 375 tanuloja koziil 146 a hiany- szakmat tanulo osztondijas. Ko- ziiliik tenylegesen 102-en kap- jak a havi juttatast. ■ Markus K. IN MEMORIAM DR. VARGA ERNO (1925-2011) Dr. Varga Erno 1925. szep- tember 3-an Budapesten sziiletett. Orvosi oklevelet 1951. augusztus 14-en a Bu- dapesti Orvosi Egyetemen szerezte meg, altalanos orvosi kepesltessel. Egyetemi eveit meg kellett szakitania, mivel 1944. de- cembereben a lakohelye- nek egesz fiatalsagat nyu- gatra vittek, es onnan csak 1946. januarjaban keriiltek vissza Magyarorszagra. Elso munkahelye a Kaposvari Korhaz, ahol segedor- voskent dolgozott. 1959. februar 17-tol lett Kaposfo Kisasszond es Kis- korpad kozsegek korzeti orvosa, egeszen nyugallo- manyba vonulasaig. A munkajat minosito veze- to a szakmai minositeset vegzo foorvos velemenye- vel egyezoen munkajat az alabbiak szerint ertekeltek: „Betegeivel a kapcsolata eti- kus. Szakmai mukodesevel, tevekenysegevel szakmai fe- lettesei es a lakossag is ele- gedett. A lakossag elott tisz- teletben all. Nagy betegfor- galma mellett, lelkiismere- tesen foglalkozik betegeivel. Figyelemmel kiseri allapo- tukat a teljes felgyogyula- sig. A betegek latogatasa rendszeres, e munkajat fa- radsagot.nem kimelve veg- zi. A tarskozsegekben a ren- deleseket pontosan betartja. A helyszlni kihivasoknak mindenkor, ellenvetes nel- kiil eleget tesz. A rendelese- ket addig nem fejezi be, amig beteg van, l'gy a ren- delesi ido utan is vegzi gyo- gyito munkajat. Gyogyito munkajat jol ellatja, betegei szeretik, es a korzet lakos- saga kiall mellette. Szakmai munkaja egyenletesen jo.” Korzeti orvosi munkajanak kezdeten tobb helyre is csak lovas kocsival tudtak a betegekhez szallltani, ke- sobb vasarolt kerekpart, motorkerekpart majd autot, hogy betegeit minel elobb elerhesse. A gyermekorvosi es a fogorvosi teendoket is jol ellatta korzeteben. Hivatasa mellett hobbija volt a fotozas, de nagyon igenyes volt a munkajara es a kiilonfele tovabbkep- zeseken kiviil is rendszere- sen kepezte magat, hogy gyogyito munkajat jol tud- ja vegezni. Az altala ella- tott korzetben jelenleg ket- to haziorvos dolgozik. A korzeti orvosi teendoket 1989-ig latta el, amikor nyugallomanyba vonult. Nyugdijas orvoskent is rendszeresen kerestek a „Doktor bacsit”, „Erno ba- csit” volt betegei. Kaposfo Kozseg Onkormanyzata Horvath Zoltan polgarmester vezetesevel 2003-ban Diszpolgari ci- met adomanyozott Dr. Varga Ernonek. Nyugalomba vonulasa utan, lakohelyen Kaposfon, felesegevel Eva nenivel eltek csendesen, nagy szeretetben. Kisasszond es Kaposfo kepviselo-testiiletei a kozsegek lakoinak neveben volt korzeti orvosuk emleket kegyelettel megorzik.
