Somogyi Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-21 / 43. szám
SOMOGYI HIRLAP - 2011 FEBRUAR 21, HETFO MEGYEI KORKEP 3 JEGYZET szemetugy A bohonyei polgarmester szerint allami feladatkent kellene kezelni FONAI IMRE Nemet hungarikum az Allamtitkar a mienk, ezt legalabb bizton tudhat- juk, mar ha az az allamtitkar tortenetesen siofoki es mi magunk is azok va- gyunk, vagy ha nem, akkor legalabb gazdak. S ha azt az allamtitkart eppen Angyan Jozsefnek hivjak, akinek a felmenoirol mar a jobbagy- idokbol fennmaradt kereszt- levelek is azt tanusitjak, hogy siofokiak voltak. A gazdak meg ugye a 2005-os dembnstracion fogadtak be maguk koze az agrarpro- fesszort. Ez idaig rendben van, de ahogy Angyan la- punknak fogalmazott, azt mar senki sem tudhatja, mit etetnek meg veliink hungarikum cimszoval. merthogy a pickszalaminal keves magyarabb termek letezik, aztan most megis kideriilt, hogy olcso nemet alapanyagbol allitjak eld. Eleve nehezen folfoghato, hogy a nemet hus meg szallitassal egyiitt is ol- csobb, mint a hazai termelo hazai sertese, de ebbol a peldabol kiindulva vajon mennyire hitelesek az „en csak magyar arut veszek, en csak magyar paradicso- mot eszek”, s a hasonlo ku- rucos jelszavak? Elegendo piros-feher-zold pantlikaval atkotni az amugy feltunoen narancssarga, esetleg vala- hol Afrikaban termett para- dicsomot? a mult heten egyik sms- ezo olvasonk azt irta, hogy nem (v)eszi a jordan papri- kat meg a spanyol almat, csak a magyart. Nyilvan csak a nyar elejen: ha most cserepbe veti a magot, ad- digra teremhet. A kertben sem lesz sokkal elobb, ha addigra el nem viszi a sok eso vagy az aszaly. EUEN A MAGYAR NARANCS! Amugy meg addig jo a magyar gazdasagnak, amig a nemetek is ki nem talaljak, hogy ezen tul csak nemet arut vesznek. Marcali volt az egyetlen a megyeben, ahol a kommunalis ado reszekent fi- zettek a lakosok a hulla- dekszallltas dijat. Most a varos is feladta. Vigmond Erika Marcaliban a lakossagi szemet- szallitas dija a kommunalis add resze volt. Egy evre ennek az adonak a maximalis merteket 12 ezer forintban allapitottak meg. A szemetszallitasi dij aranyat a lakossagszam atlagos fogyaszta- sa alapjan szamoltak ki minden evben. Tavaly az onkormanyzat havonta hatmillid 200 ezer forin- tot fizetett a szolgaltatonak: ez tobb volt, mint ami az addbol be- erkezett. A kiildnbdzetet az 6n- kormanyzat potolta ki. Ennek vetett veget a kepvise- lo-testulet a koltsegtakarekos- sag miatt, illetve torvenyessegi okokbol. A szemetszallitas dijat ezentul a marcaliak a szolgalta- tonak fizetik. Ez radikalis valto- zas a rendszerben es a dijak- ban. A feltetelekrdl es a szaba- lyozasrol akar hetekig tarthat- nak az egyezteto targyalasok. A sarkalatos pontok koze tartozik: a csaladi hazas ovezetekben csokken a szallitas gyakorisaga heti egy alkalomra. A tarsasha- zaknal marad a ketszeri szallitas. Majustol szeptember vege- ig kethetente viszi el a szolgal- tato az altala adott ingyenes zsakokban a biohulladekot teri- tes nelkiil. A hulladekgyujtok melle kirakott haztartasi sze- metet pedig csak akkor szallit- jak el, ha azt a szolgaltatdtdl va- sarolt zsakba teszik a marcaliak. Megmarad a lomtalanitasi akcio is, azzal a valtoztatassal, hogy idopontot kell egyeztetni a szallitasra.- A lakossagi forumokon er- dekes felvetesek sziilettek, amelyeket erdemes megfontol- ni, illetve beepiteni a rendszer- be - mondta Siito Ldszlo, Marcali polgarmestere. - Ilyen pel- daul az, hogy uj dijkalkulacio kell a tarsashazi ovezetben. Ennek az a lenyege, hogy a szol- galtato nem a tarsashazzal, ha- nem lakasonkent kotne szerzo- dest. Ott ahol ketten laknak, a 60 literes kuka arat kalkulalna be, ahol tobben, ott a 110 literes- sel szamolna a fogyasztast. ErRadikalis valtozasok a lakossagi szemetszallitas rendszereben Marcaliban. Eddig a kommunalis add reszekent fizettek a marcaliak a szolgaltatasert A bohonyei polgarmester szerint legyen allami feladat a szemetszallitas, veget vetne a szemethaborunak bohonyen is az onkormanyzat fizeti a kommunalis szemet el- szalUtdsdnak dijat, bar Szijar- td Henrik polgarmester szerint allami feladatkent kellene kezelni a kerdest.- orszagosan automatizmus alapjan ingyen lehetne elszdl- litani a kommunalis szemetet- mondta Szijarto Henrik - Ennek az anyagi forrasdt olyan hatterintezkedesekkel lehetne megteremteni, ami igazsagosan haritja at a fodekes felvetes volt, az ugyneve- zett keszenleti dij bevezetese, hogy ne fordulhasson eld: vala- ki egyaltalan nem fizet szemet- dijat, mert nem kot szerzodest, vagy nem vesz zsakot. Szegerdon is koltsegtakare- kossagbol mar csak a szemetszallitasi dij felet tudja fizetni az onkormanyzat. Horvath Janosne polgarmester arrol be- szelt: a Kis-Balaton vlzgyujto tegyasztora a kdltsegeket. Igy is kenytelen fizetni nap mint nap a kornyezetvedelmi dijak- ban, melynek teteleit, peldaul a csomagolasoknal meghata- rozza az allam. ebbe A rendszerbe kellene beepiteni a tobbletkoltsege- ket, mert ki mennyit vasarol, annyi a szemete. Ezert az el- szallitast, az elhelyezest, a feldolgozdst miert ne lehetne kozpontilag bevallalni? Arrol nem is beszelve, hogy allamiriileten vedett korzetben fek- szik a telepiiles. Az, hogy az er- doben, az utszelere lerakott szemet mennyiseget megsziintes- sek, korabban teljes egeszeben atvallalta a dijfizetest az onkor- manyzat. Azota nem is volt gond a szemeteles.- Most megis arra kenysze- riiltunk, hogy a felet raterhel- jiik a lakokra. Oly modon, hogy- ha az elso ket negyedevet a lako lag konnyebb alkupozicioba keriilni az oriasi unios penze- ket felemeszto, magantokeju lerakotelepekkel, mert ha nem sikeriil megegyezni, akkor az allam mondhatja azt: majd epitiink sajdtot, te meg kezdj a tieddel, amit akarsz. oriasi problemak szunnenek meg, vege lenne a szemethd- boruknak, nem lenne illegalis hull/fdeklerakds, mivel min- denkitol ingyen elviszik. A masik oldalon pedig jogszabefizeti, akkor a masodik ket negyedevet az onkormanyzat vallalja. Haztartasonkent jelen- leg 30 ezer forint az eves sze- metszallitasi dij Szegerdon. Korabban 38 ezer forint volt. A csokkentes abbol adodott, hogy nagyon eroteljesen nepsze- rusitettek a szelektiv gyujtoede- nyek hasznalatat, s igy keve- sebb lett a kommunalis hulla- dek mennyisege. balyt kellene hozni, hogy aki megis illegalisan lerakja a szemetet, az tudatos, szande- kos kornyezetszennyezest kovet el, es letoltendo harom evtol kezdodne a biintetese. AZT MEG HOZZATENNEM, hogy mindenhol azt hallani, hogy a gazdasagi valsag hatasara visszaesett a fogyasztas. Arrol viszont senki nem beszel, hogy emiatt a szemet mennyisege is kevesebb lett - magyarazta a polgarmester. A falvakban azonban meg gyakori, hogy az onkormany- zatok fizetik a lakosok helyett a szemetszallitas dijat. Kozejuk tartozik peldaul Nemeskisfalud is, ahol annyi a kikotes: a lakok- nak a kozponti egykobmeteres gyujtoedenybe kell elvinniuk a szemetet, amit hetente egyszer szallittat el az onkormanyzat. Eddig ez a falunak evi 300 ezer forintjaba keriilt. Marcali mar nem fizeti a szemetet Balatonendredig er a siofoki buz, pedig csatomara varnak szENNYViZTisrriTo A varos onkormanyzata kitelepitene, a szolgaltato DRV helyben bovitene a jelenlegi telepet (Folytatas az 1. oldalrol) Kesmarki Tibor polgarmester hozzatette, hogy az endrediek joggal kerdik: Somban, Sagvaron most kesziilt el a csa- torna, nalunk miert nem epiil- het? A jelenlegi siofoki telep ujabb telepiiles szennyvizet mar nem fogadja, a bovftese vagy az atkoltoztetese pedig kesik. A Balaton Fejlesztesi Tanacs egisze alatt kistelepiileseknek most ki- l'rt palyazaton sem vehetiink reszt, hiszen ki vannak zarva be- lole azok a telepiilesek, amelyek a Balaton vfzgyujtojehez tartoz- nak. A sagvari, somihoz hason- 16 onallo tisztito epitese sem mu- kodhet nalunk, ugyancsak azert, mert a vfzgyujto'hoz tartozunk, az Endred-patak a Balatonba fo- lyik. Elkeserito ez a kilatastalan- sag, mi mar holnap nekilatnank a csatornazasnak, de onhiban- kon kivul nem tehetjiik es nem latjuk, hogy barki is segiteni tud- na, akarna ezen a gondon. A siofoki szennyviztisztito ma mar nem felel meg a kornyezetvedelmi eloirasoknak, a lakoha- zakhoz tulsagosan kozel iize- mel. A varos onkormanyzata mar evek ota nem jarul hozza ujabb telepiilesek szennyvize- nek a befogadasahoz, es a lete- sitmeny kitelepiteset szorgal- mazza Siofok es Balatonszabadi koze. Az allami szervek ezzel el- lentetben a jelenlegi telep fejleszteset szorgalmazzak. A DRV Zrt. ragaszkodik ahhoz, hogy sa- jat beruhazasaban tortenjen a korszerusites, csakhogy tervek, szamitasok ugyan kesziilnek, de penz nines ra.- Nem ragaszkodunk az on- kormanyzati tulajdonba vetel- hez, sot, ahhoz sem, hogy mindenaron koltozzon el a tisztitote- lep - mondta lapunknak Balazs Arpad siofoki polgarmester. - A jelenleginek a bovitesere azonban meg nem lattunk olyan ter- vet, ami eleget tett volna a kornyezetvedelmi kovetelmenyek- nek. Ha latunk ilyet, akkor ke- szek lesziink modositani a ren- dezesi tervet, amely ma nem te- szi lehetove a bovitest. Egy ko- rabbi gazdasagossagi szamitas szerint egyebkent a kitelepites meg olesobb is volna. A varos fel- ajanlotta, hogy megpalyazza az uj letesitmeny epiteset es on- reszt is biztosit hozza, am ezt a DRV nem fogadta el. Itt tartunk ma, tobb evnyi huzavona utan. ■ Fonai Imre
