Somogyi Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-18 / 41. szám
6 GAZDASAG 2011. FEBRUAR 18.. PENTEK adosok Keves az iigyfelek penze, ezert nem elnek a lehetoseggel Hiaba van erre tavaly november ota lehetoseg, kevesen akarjak dijmen- tesen elotorleszteni a la- kas- es jelzaloghiteleiket - ez deriil ki a bankok beszamoloibol. Herman Bernadett Sem az Erstenel, sem a Budapest Banknal nem tapasztaltak, hogy azota jobban igyekeznenek a kli- ensek szabadulni az adossagaik- tol, es a Raiffeisennel is csak mi- nimalis mertekben emelkedett a lakas- es jelzaloghiteles eldtdr- lesztok szama. Ennek - mond- jak a Budapest Bank szakertoi - az lehet az oka, hogy az ingyenes elotorlesztes lehetosege megle- hetosen korlatozott, l'gy nagyon keves iigyfelre ervenyesitheto. Az Erstenel ugy velik, az elotor- lesztesi hajlandosag nem attol fiigg, mennyi a dija, hanem attol, van-e erre penze az iigyfelnek. Ha l'gy van, akkor sem blztos, hogy megeri a hltel visszafizete- sere elkolteni, a dontes elott nem art merlegelni. A forintalapu kol- csdnoknel viszonylag egyszeru a helyzet. Akinek alacsonyabb hitelkoltsegu (THM) a kolcsone, mint amilyen kamatot az alacsonyabb kockazatu befekteteseire (peldaul bankbetet, rovid lejara- tu allampaplr) kaphat, annak nem erdemes idejekoran kiszall- ni az adossagbol. Ilyen szeren- cses helyzetben viszont valoszi- nuleg csak azok vannak, akik- nek sikeriilt allamilag tamoga- tott lakashitelhez jutniuk, az 6 kdlcsoneik hitelkoltsege akar 6 szazalek alatt is lehet. Ennel bonyolultabb a helyzet a devizahiteleseknel. A kiilfoldi fi- zetoeszkozben eladosodott lakas- es szabad felhasznalasu jelzalog- hitelesek tobb mint fele svaj- cifrank-alapu hitelt torleszt. Az al- pesi fizetdeszkoz alapkamata ugyan alacsonyabb a forintenal, de a magyar devizaadosok ezt mar aligha tudjak kihasznalni. A frankalapu lakashitelek atlagos kamata ugyanis tavaly ev vegen a Magyar Nemzeti Bank adatai sze- rint 5,95 szazalek volt, a szabad felhasznalasu jelzalogkolcsdndke pedig 7,22 szazalekon allt, ilyen magas kamatot pedig a betetekre csak elvetve fizemek a bankok. A devizaalapu hiteleknel viszont az arfolyam is kulcskerA svajci frank a szakerto szerint tulertekelt, megsem lehet a gyengiilesere szamltani, mivel az orszag gazdasaga a tul eros devizat nem smylette meg des, nem mindegy ugyanis, mi- lyen aron vasarolja meg az iigy- fel a svajci frankot a kolcson tor- lesztesehez. Jelenleg 208-210 forint koriil van az alpesi valuta ara, es a szakemberek szerint nagyon nehez megjosolni, ho- gyan alakul a jovoben. „A svajci frank tulertekelt, megsem lehet az esesere szami- tani” - mondja lapunknak peldaul Szalma Csaba, az OTP Alap- kezelo befektetesi igazgatoja. A svajci jegybank tavaly majusban hagyott fel vegleg a frank gyen- gltesevel, es valoszlnuleg nem is fog hozza - az egyebkent kilatas- talannak tuno - kiizdelemhez egyhamar, mivel az orszag gazA svajci frank ara (forint) VG-GRAFIKA Forris: Bloomberg dasaga nem slnylette meg kiilo- nosebben az eros frankot. Tovabb erosltheti a svajci valu- tat, hogy a valsag elott Europa- szerte sokan adosodtak el ebben a penznemben, es az adosok most a hiteleik visszafizetesehez frankot vasarolnak, ez felhajtja az arfolyamot. Szinten erositi az alpesi valutat, hogy a befektetok biztonsagos menedekkent tekin- tenek ra, igy ha panik van a pi- acon, azonnal venni kezdik. Ennek ellenere nem kizart, hogy a kovetkezo honapokban latunk meg alacsonyabb frank/forint kurzust - mondja Szalma. A szakember szerint erdemes lehet megvarni, amig 190-200 foLakashitelek allomanya (milliard forint) 2009. jaa-2010. dec. VfrGRAFIKA Forris: MNB rint koze siillyed az arfolyam, es akkor fizetni vissza a hitelt. Ugyanezt tanacsolja Szanto Andras, az Equilor devizatizlet- aganak igazgatoja. A szakember ugy velekedik, az iden gyengiil- het egy keveset a svajci frank, es a forint is erosodhet, ha a kor- manyzat tervezett intezkedesei megvaldsulnak, es a gazdasagi novekedes felgyorsul. Ennek ha- tasara a forint az euroval szem- ben a 265-os, a frankkal szem- ben a 190-195 forintos szintig erosodhet a nyarra. Ennel na- gyobb csodara, peldaul 150-160 forintos svajci frankra viszont nem erdemes varniuk az eldtor- lesztest halogatoknak. Lakashitelek megoszlasa (szAzalek, 2010. dec.) svajci frank egydb 6--------------1 35 Vf rGRAPIKA Forris: MNB Ki torleszthet ingyen? nem kell fizetni a lakashitelek elotorleszteseert, ha a szerzodes legaldbb 24 honap- ja fennall, es az elotorlesztett osszeg nem haladja meg a szerzodott osszeg 50 szazalekdt. Akkor sem szamthatnak fel dijat a bankok, ha a kolcson biztositekakent kotott szerzodes alapjan tortenik az elotorlesztes, es akkor sem, ha annak osszege nem haladja meg az egymillio forin- tot, es az utolso 12 honapban nem volt tobb elotorlesztese a kliensnek. Ez utobbiaknal a nem lakdscelra felvett jeta- logkolcsonoknel is ingyenes az elotorlesztes. A FENNMARADO ESETEKBEN a szabad felhasznalasu. jelza- loghitelnel 2, lakashitelnel 1 szdzalekban hatarozta meg a torveny a limltet, a jelzalogle- vel-forrdsu kolcsonoknel fel- fel szazalekponttal lehet ma- gasabb a maximalis dlj, ha az elotoriesztesre a kamatpe- ridduson beliil keriil sor. Egyre nagyobb szoritasban a benzinkutasok toltoallomasok Kevesebb iizemanyagot adnak el - Oten mar bedobtak az iden a toriilkozot Tavaly jelentosen nott a felsza- molasok szama a benzinkutas- szakmaban. Az Opten adatai szerint az agazatban meglepoen szoros osszefuggest mutat a fel- szamolasok es az uj cegalapita- sok trendje. Tavaly ev vegen 1114, foteve- kenysegkent iizemanyag-kiske- reskedelemmel foglalkozo vallal- kozast tartott nyilvan az Opten ceginformacios szolgaltato adat- bazisa. Ez annak ellenere is 39- cel tobb a 2009 veginel, hogy a rendkivtil magas iizemanyag- arak a csokkeno lakossagi vasar- loerovel parosulva sok haztar- tast kenyszeritettek az auto lete- telere. Ennek eredmenyekent az asvanyolaj-szovetseg adatai szerint tavaly 9,5 szazalekkal kevesebb iizemanyag fogyott ideha- za, mint egy ewel korabban. A benzinkut-iizemeltetok ko- reben az uj alapitasu cegek es a felszamolasok szama kozott szoros osszefugges figyelheto meg. Egy iizemelteto ceg bedolese ugyanis nem vonja maga utan a kut megszuneset, azt a halozatot iizemeltetd nagykereskedo mas cegnek adja ki, amelyet sokszor eppen ezzel a cellal alapitanak meg a tulajdonosok. Az eladott iizemanyag meny- nyisegenek drasztikus csokke- nese mar most erzodik. Februar kozepeig 5 kiskereskedelmi ceg dobta be a toriilkozot, es ez a sze- zonalis kiigazitassal egyiitt naPiactisztulasrol is beszel a szakerto gyon magas erteknek latszik, tavaly az elso ket honapban ossze- sen harom ceg dolt be. Megero- siti mindezt Szolas Nandor, az Avia - jellemzden kis kutakat osszefogo - franchise-halozat egyik vezetoje. Szerinte Del-Du- nantulon mar ma is szamos el- hagyott kutat lehet latni, es a je- lenseg hamarosan orszagszerte tapasztalhato lesz. Szolas Nandor szerint egy kutat nagyjabol egymillio liter eves forgalom-mellett erdemes iize- mehetni, es sok olyan toltoallo- mas van orszagszerte, amely ket eve meg elerte ezt a meretet, most azonban a bedoles szelen tancol. Az Avia kepviseldje maga is 50-60 elado kutrol tud. ■ Van itt mas is a hatterben EGYRE TOBB BENZINKUT marad gazda nelkiil, es ez nemcsak a visszaeso forgalommal magya- razhato, hanem a vizbdzis ve- delmerol szolo szigoru rendel- kezeseknek is. Annak idejen sok kisebb ceg szerzett hataro- zott ideju uzemeltetesi enge- dellyel felmentest ezalol, dm az engedelyek mostanaban lejar- nak, korszerusitesre pedig nem futja. Igy az iizemeltetok folad- jak a kuzdelmet. „A koncentra- cio es a regi kutak bezarasa rafer a piacra, mert sehol a vi- lagon nines annyi benzinkut egy autosra vetitve, mint nalunk - veli Szolas Nandor.
