Somogyi Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 7. szám
6 2011. FEBRUAR 13., VASARNAP MSmSM Inkubator helyett kenyelmes halozsak leginkabb halozsakhoz ha- sonli't az az uj d'pusu inkubator, amely megakadalyoz- za a csecsemok kihuleset. A babamelegito zsak koriil- beliil huszezer forintnak megfelelo osszegbe keriii, de egyelore csak Indiaban forgalmazzak. Az etelallergiasokat segvti az adatbank nehez betartani a taplalek- allergias dietat, de a tapla- lekallergia-adatbank segi't. A 2011-es lij listajuk a tejfe- herje-, laktoz-, gluten-, to- jas-, szdjamentes, foldimo- gyordtol, benzoesavtol es szarmazekaitdl, ken-dioxid- tol mentes termekekrol ad felvilagositast. (taplalekallergia.hu) Ujetkezesi divataz 50 kilometeres dieta a kevesebbet utazo termek kevesebb tartdsitoszert tar- talmaz, szallltasa kevesebb szen-dioxid-kibocsatassal jar - erre epiil az „50 kilometeres” dieta. Aki ezt va- lasztja, rendszeresen jar pi- acra, tobb friss zoldseget es gyiimdlcsot fogyaszt, es kevesebb hust eszik. A cel a teljes eletmddvaltas es a kornyezet vedelme. Meghules ellen kitund a mez KONNYEN FELSZfVODO CUkrok, asvanyi anyagok, nyomele- tvi mek, aminosavak es enzi- mek talalhatok a mezben, amely ezert gyorsan hato energiaforras. Megfazaskor egy pohar forro viz egy teas- kanal mezzel, egy darabka gyomberrel es citrommal Izesltve azonnal seglt. A mez valoban csodaszer Aszemal IRISZDIAGNOSZTIKA Az Az Iriszdiagnosztikat mar az okor- ban is ismerhettek, mert az egyip- tomi faraok slrjabol keriiltek elo a maihoz hasonlo l'riszterkepek. A modern diagnosztika azonban csak szaz ewel ezelott, a magyar Peczely Ignac felfedezesevel kezA pupilla zonai • Az elso, legbelso: a gyomor. • A masodik: a belrendszer. • A harmadik: a ver- es nyirok- keringes. • A negyedik: a belso es kiilso elvalasztasu mirigyek. • Az btodik: az izmok es csontvaz. • A hatodik: a bor es a kiva- lasztas szervei. n ELETMOD dieta Nem a jol bevalt hanem a sajat modszer segitett Ivonne Walter szeret enni, s ennek meg is lett az eredmenye. A fiatal egye- temista lany csaknem 15 kilogramm stilyfelesleggel kiizdott masfel ewel ezelott. A bevalt dietak tobb- segevel kudarcot vallott, sajat modszere hozta meg a varva vart eredmenyt. M. Fazekas Erzsebet „Viszonylag kulturaltan neztem ki az elhlzasom elotti 62-65 kilommal - emlekszik vissza Ivonne Walter az egyetemista evek elotti idore. - Ha azt a siijt sikeriilt tartanom, boldog voltam. Aztan jott az egyetem: egy nap ketszer ebedeltem, es gya- korlatilag semmit nem csi- naltam, csak iiltem, tanul- tam es ettem.” A bajt csak tetezte, hogy a gyengeje a mogyoro- krem. Ha meglatta, ennie kellett belole, meg akkor is, ha nem volt ehes. Ra- adasul otthon a szobaja elott volt az edesseges-cso- kisszekreny: elegvolt rapil- lantania, es elkapta az edesse- gek utani vagy. A kilok pedig csendben gyarapodtak. „Elkezd- tem utalni, ahogy kinezek, s vol- tak jelek, amelyek arra meztettek, baj van. Peldaul az aerobikedzesen mar a bemelegi- tes utan izzadtam, es hevesen vert a szivem. Aztan amikor 2009 decembereben raalltam a merlegre, 77,7 kilot mutatott. Tudtam, hogy nem varhatok to- vabb, rogton el kell kezdenem a fogyokurat.” Ivonne sajatos modszert va- lasztott: harom heten at reggel, delben, este csak glroszt evett, pita es krumpli nelkiil, eseten- kent pedig salataval zarta a na- pot. Ezzel a modszerrel sikeriilt 3 kilot fogynia, de karacsonytol ujevig felfuggesztette a dietat. Ennek ellenere tavaly januarra 72,5 kilogrammig fogyott. Ekkor valtoztatott a dietajan is. „Azt ettem, amit a tobbiek, csak a hizla- 16 koreteket hagytam el. Porkoltet salataval, szendvicset, hazi koro- zottet vaj nelkiil, es tovabbra is sok glroszt. Januar 20-ra 70 kilogramm lettem, s akkor egy idore Alig masfel ewel ezelott (jobbra) meg a nyolcvan kilohoz volt kozelebb Ivonne Walter. Ekkor lett elege a hizasbol, elegedetlen volt a testevel, ezert kezdett dietazni. Az eredmeny (fent) magaert beszel. Ivonne Walter etrendje Etkezes Alapanyagok Kaloria Reggeii _________puffasztott buzas szendvicsek________290 kcal__________ Re ggeii______ tejeskave edesitovel ____ 120 kcal__________ Eb ed/vacsora csirkehus es vegyes salata___________574 kcal Va csora tejeskave megallt a fogyas. Elkezdtem egy negyhetes kurat, amelyen felidonel konnyltenem kellett, mert szediiltem, es kodos volt a fejem. Vi- szont mar 67,5 kilonal tartottam.” Marciustol ismet a mozgase lett a fosze- rep. Rendszeresen jart konditerembe, hoi aerobikra, hoi a ge- pekre, emellett suly- zozott es a hasizmait is megdolgoztatta. „Megszerettem a fu- tast is. Aprilis kozepen a baratommal reszt vet- tiink egy 3,3 kilometeres versenyen. 26 perc alatt tettem meg a tavot.” Ekkor ujabb problema jelentkezett: mivel fozes helyett gyakran rendeltek zslregeto eteleket, a sok „muanyag” elintezte az emesztorendszeret. „Ki- probaltam a testkontrollt, de nem valt be. Fogytam tole, de vagy szenhidratot ebedeltem, es akkor este nem voltam ehes (egy hetig nem ettem hust), vagy ha megcsereltem, akkor az esti szen- hidrattol voltam rosszul ejszaka. A sok mozgasnak es az ezutan bevezetett esszerubb taplalkozas- nak koszonhetoen aprilis vegen megis 62 kilot mutatott a merleg. 120 kcal Megszerettem az egeszseges, di- etas eteleket, ha lehet, azota is mindig azt eszem, es egyre kevesebbet. Az adagok csokkentese bevalt, ugy fogytam, hogy kozben eszre se vettem a valtozast.” A dieta vegere 17 kilot sike- riilt leadni. A pizzafutarkent is dolgozo egyetemista lany maga- biztosabb lett, tudja magarol, hogy ismet szep. Ehhez persze fejben is meg kellett valtoznia, de az eredmenyert megerte. „01- csobban vasarolok a boltokban, ingyen fogyasztok a szorakozo- helyeken, es lehet, hogy a rend- or is csak negyedannyira biin- tetne meg. Fogynom kellett ah- hoz, hogy jol erezzem magam a boromben.” Az eredmenyt viszont orizni kellene. A modszer egyszeru: cu- kor es liszt nelkiili etrend, amit betartani annal nehezebb. A ba- ratok es a sziildk azonban segi- tenek. „Apu nelkiil nehez lett volna. Megvett mindent, amit kertem, peldaul a zoldsegeket december kozepen. A legjobban azzal hatraltattak, ha jajongtak, hogy mennyit fogytam. Ilyenkor elengedtem magam: minek fo- gyozzak, ha mar l'gy is latszik az eredmeny? De meg nem hagy- hatom abba. A tervem szerint meg hatravan 3 kilo. Addig nem nyugszom, amig azt le nem do- bom!” Egyre tobb europai no hal meg tiidorak miatt Emelkedik a tiidorakos halalo- zas a nok koreben az europai or- szagokban - derult ki egy nem- zetkozi kutatasbol. A kutatok az Egeszsegiigyi Vilagszervezet (WHO) 1970 es 2007 kdzotti da- ganatos halalozasi adatait ele- meztek, hogy megjosoljak az idei rakos halandosagi mutato- kat. Becsleseik szerint 2011-ben Europa 1,3 millio lakosa veszti eletet daganatos betegsegben, ez 6 szazalekos csokkenest jelenta nok es 7 szazalekos apadast a ferfiak eseteben. Az elorejelzesek szerint csok- ken a rakos halalozas olyan tu- morfelesegek kovetkezteben, mint a gyomor-, mehnyak- es prosztatarak vagy a leukemia. Ugyanakkor Europa-szerte emelkedik majd a nok tiidorakos ha- lalozasa, kiveveNagy-Britanniat, ahol tobbeves novekedes utan „szinten tartas” varhato, bar az Egyesiilt Kiralysagban, akarcsak Lengyelorszagban, tobb no lesz a tiidorak aldozata, mint az emlo- daganatoke. A kutatok szerint a tiidorakos halalozas novekedeset az europai nok koreben reszben kultu- ralis tenyezok magyarazzak. „A nok nehezebben hagyjak abba a dohanyzast, mert ahogy lemon- danak a cigarettarol, azonnal 3-4 kilogrammal ndvekszik a testsulyuk, tehat esetiikben in- kabb pszichologiai fuggdsegrol van szo” - mondta a kutatast ira- nylto Carlo La Vecchia, a milanoi Mario Negri Gyogyszerkutato Intezet epidemiologiai kozpont- janak vezetoje, hozzateve, hogy Europaban a nok az 1960-1970- es evekben kezdtek el tomege- sen dohanyozni, s ennek kovet- kezteben emelkedik most a rakos halalozasok szama. ■ Vedett ferfiak? A KUTATAS ADATAI Szerint OZ europai ferfiak koreben fo- lyamatosan csokkent a tiido- rakos halalozas az elmult evekben, s varhatoan idea is marad ez a tendencia. Az europai trendek egyebkent nagyon hasonli'tanak az egyesiilt allamokbeli folya- matokhoz, ahol - miutan Jecsengett” a ferfiak „tiid& rakjarvanya” - emelkedni kezdett a tiidorakos halalo- zas a nok koreben. elek es az egeszseg tiikre eljarast egy magyar felfedezesnek koszonhetjuk A sepruvenak a tavasz elott eltiintethetok dodott, aki eszrevette, hogy egy fogsagaban tartott, torott labu ba- goly szemeben megjelent egy fe- kete vonal, amely a madar gyogy- ulasakor fokozatosan kifehere- dett. A magyar orvos megfigyelte, hogy ugyanaz a kor ugyanott A szemek vlzsgalata mindent elarul hagy jelet a betegek szivarvany- hartyajan. Az irisz, vagyis a szem szivarvanyhartyajan lathato elte- resek es egyes szervek miikddese kozt osszefugges tetelezheto fel. A szemrol keszitett terkep tehat lehetove teszi, hogy az elteresek meg a rejtozkodd betegsegekrol is alapjan a betegsegeket akar meg kifejlddesiik elott felfedezzek. A diagnosztika celja az, hogy felhiv- ja a figyelmet arra, mit kell kivizs- galni, mire kell odafigyelni, illet- ve hogyan kell elkeriilni azokat a betegsegeket, amelyekre geneti- kailag vagy hibas eletmodunk ko- vetkezteben hajlamosak va- gyunk. A szem diagnosztizalasa csupan jelzi a problemat, a kivizs- galas nem a feladata. Erre meg- vannak a jol bevalt hagyomanyos orvosi modszerek. Egy-egy problema hattereben azonban szamos, kiilonbozd teriiletekre tartozo el- valtozas allhat. Vagyis egy tiinet- csoport teljes kivizsgalasahoz sok orvos kozos munkajara, tudasara van sziikseg. ■ Ha jon a tavasz, elokeriilnek a rovid szoknyak, mindenki sze- retne a legjobb formajat hozni. Csak ne lennenek ott azok a ke- kes-voroses erek a labakon! Meg nines keso. Keres- siink fel egy specia- listat, hogy idoben tegye meg a megfele- 16 lepeseket. Ma mar nem kell egyiitt elni a bort csiifito erekkel. A nagyobb foltokat a venaba in- jekeiozott sorvasztoszerrel ke- zelik. Ha csak egy-ket errol, ki- sebb feliiletekrol van szo, azokat lezerrel kezelik. Mindket el- jarasnak ugyanaz az eredmenye: a vena fala beesik, a test leepiti azt, eltunnek a lathato sepruvenak a labrol. Mint minden eljarasnak, ennek is van kockazata. A sepruve- na a kotoszovet gyengesege miatt alakul ki, ezert nem lehet tudni, hogy kesobb nem keletke- zik-e ujabb. Tovabbi hatrany, hogy a keze- les utan sziirkes fol- tok maradhatnak a boron, de ezek ne- hany nap vagy het alatt nyomta- lanul felszivodnak. Az egestol ugyanakkor nem kell tartani: a lezer csak a kek es a piros ereken megy vegig. Kiterjedtebb esetek- nel legalabb 3-4 alkalom sziikse- ges a sikeres kezeleshez. ■ ■ A lezeres be- avatkozas a ki- sebb erek, a sorvasztas a nagyobb feliiletek kezelesere jo. I I i i Legvoztem az edesseget!
