Somogyi Hírlap, 2011. jamuár (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-06 / 4. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HlRLAP - 2011. JANUÁR 6., CSÜTÖRTÖK Egészségturizmus: kínai gyógyszálló a szentesi szovjet tábor helyén? Mesekönyvek megelevenedő hősei aki nem hiszi... Óriási a hazai mesekincs, melyet vétek elzárni a gyermekek elől Gyógyvizes szállodát építhetnek a kínaiak Balatonszemesen, a hajdani szovjet tábor területén - ha más befektető nem előzi meg a kínai partnert.- Aki előbb viszi a területet, azé - mondta lapunknak Takács József szemesi polgármester. - Való igaz, hogy kínai barátainknak is felajánlottuk az egykori orosz tábor 2,5 hektáros területét, ahol ötcsillagos gyógyszálló épülne, hasznosítva végre a település határában talált gyógyhatású termálvizet. Az ingatlan előtt közvetlenül vízparti terület van, ahol további fejlesztések lehetségesek. Balatonszemes Dongying városával vette fel a kapcsolatot, a kínai delegáció az ősszel járt a balatoni községben, s akkor vetődött fel az is: jöjjön létre testvér-települési együttműködés a két fél között.- Dongying kőolaj-kitermeléssel foglalkozó város, szívesen fektetne be Európában - így a szemesi polgármester. - Kínai léptékkel hozzánk hasonló kis település, a „mindössze” két és félmillió lakosával. Érdekli őkét a gyógyszállóépítés, a többi már a további tárgyalások függvénye. Takács József arról is beszámolt: egy angol beruházó cég magánkórházat építene az egykori Bagódomb kemping területén. Ez nem helyi betegekre létesülne, hanem az egészségturizmus keretében szállítanák, csábítanák Balatonszemesre a gyógyulni vágyókat. ■ Fónai I. Az ajtó nyitva: a felragyogó hit mutat utat Az ajtó nyitva áll címmel Otamo- Csizmadia Heli, a Hetednapi Adventista Egyház lelkésze tartott előadást a barcsi művelődési központban. A hit felragyogtatá- sával naponként jézusi értékrendet közvetít a résztvevőknek. A lélek építésére szolgáló két hétben többek közt a Szeretve és megbocsátva, A fény felé témák az együvétartozás boldogító élményével gazdagítják a hallgatóságot, miközben Krisztus ereje, illetve szeretete formálja a személyiségüket. ■ Gamos A. Való világ. A megyei múzeum természettudományi osztályvezetője, Juhász Magdolna a való világot a mesékben képviselő állatokkal rendezte be a kiállítást A magyar mesevilágra, a meseolvasás fontosságára hívja fel a megyei múzeum kiállítása a figyelmet. A szakember szerint a gyerek szocializációjához hozzátartozik, hogy a szülő' felolvasson neki. Vas András „Életünknek nincs olyan mozzanata, amelynek ne volna mesebeli párja. A mesékben megtalálhatjuk mindazokat az örömteli eseményeket és konfliktusokat, amelyek az embert végigkísérik életútján - a bölcsőtől a koporsóig. Csodálatos történetek szólnak a születésről és a halálról, a felnövés közben bennünket veszélyeztető és segítő erőkről, az újabb megpróbáltatásokról és persze a boldogságról, amelyet a mese végén majdnem minden hős megtalál. Nagyon fontos körülmény, hogy ezt a boldogságot soha nem adják ingyen: meg kell szenvedni, meg kell küzdeni érte, s ha a hős túljutott a sűrű erdőn, a sárkányokon és boszorkányokon, még akkor sem lehet biztos benne, hogy az övé lesz a világszép királyleány” - írja Boldizsár Ildikó mesepszichológus. Emiatt is vallják a szakemberek, minden korosztály megtalálja a mesében a neki szóló tanulságot: a megyei múzeumban pénteken megnyíló Aki nem hiszi, járjon utána című pécsi vendégkiállítás a felnőttek számára is rengeteg érdekességet nyújt, a mesék világának alakjai, tárgyai, eszközei szó szerint kézzelfogható közelségbe kerülnek.- Az ország hat bábszínházából érkeztek a bábok - mutatja Dénes Andrea, a Baranya megyei múzeum munkatársa. - Részben a meseolvasásra, ezen belül is a magyar eredetűek olvasására szeretnénk felhívni a ügyeimet, emellett szeretnénk a gyerekeket is megismertetni a mesékben szereplő tárgyakkal, állatokkal, növényekkel. A mai gyerekek ugyanis sokkal kevesebbet olvasnak, mint a korábbi korosztályok, az olvasott mesét gyakran helyettesíti a me- seülm, ami azonban nem pótolja a szülő-gyerek együttlétét, a könyvből olvasást, s nem segíti úgy a gyerek tesü és lelki fejlődését, képzelőerejét, mint egy igazi olvasott mese.- Mely jobbára elvesztette már tradicionális szerepét - magyarázza Komáromi Gabriella irodalomtörténész -, hiszen eredendően nem a gyerekeknek, hanem a „ház népének” szólt, s amellett, hogy szórakoztatott, élményt adott, rengeteg tanulsággal, megoldással szolgált. Ez a hihetetlen tudás- és információ- anyag tartotta tulajdonképpen életben, emiatt alkalmas ma már többek között gyógyításra is, s ezért nem fog megszűnni. Magyarország meseirodalmi öröksége óriási, alig akad olyan nagy író vagy költő, aki ne alkotott volna a műfajban, köztük olyanok is, mint Babits, Tóth Árpád vagy Ady Endre, akikről sokan nem is gondolnák.- Lázár Ervinnel óriási magasságokba emelkedett a hazai meseirodalom - folytatja Komáromi Gabriella -, s a rendszer- váltás után is, noha sok minden hatott ellene, divatos műfaj maradt a mese, akad olyan antológia, melyben a kortárs írók kizárólag mesékkel szerepelnek. És megint nemcsak gyerekeknek szólnak, a legjobb példa rá Harry Potter vagy A gyűrűk ura, melyek megint az egész „ház népének” szóló fantazyk.- Sokakat rávettek az olvasásra - állítja Komáromi Gabriella -, ugyanis az elmúlt évtizedekben megtörtént a szabadidő újrafelosztása, s kevesebb idő jutott a könyvekre. A gyerekek olvasása pedig a felnőttekétől függ, ugyanis a szokások mintakövetésen alapulnak és sajnos ma már egyáltalán nem presztízskérdés az olvasottság. Marad a televízió, s bár a köz- szolgálati csatornán még láthatóak a hazai klasszikusok, mint a Magyar népmesék, vagy Bálint Ágnes meséi, a kereskedelmi televíziók az amerikai és a japán rajzfilmekkel keresik a legfiatalabb korosztály kegyeit.- És a válságban, hiszterizált körülmények között élő gyerekek fogékonyak ezekre a pörgős mesékre, melyek az idősebbek számára sokszor követhetetlenek - teszi hozzá az irodalom- történész. - Pedig elsősorban a távol-keleti mangakultúra veszély az európaira, sokkal érzéketlenebb, kegyetlenebb: a művészet torpedója, hogy nem mutat érzelmeket. A megfelelő közegben szocializálódott gyerek viszont megérti, ha valami neki szól, ezért is nagy a szülők és az iskola felelőssége, amikor irányítják, mit olvasson, nézzen. Ez a célja a kaposvári kiállításnak is, ahol a gyerekek találkoznak a mesék valós elemeivel, valamint olyan régi, népi használati tárgyakkal - rosta, motolla, rokka, teknő, guzsaly -, melyeket ma már sokszor a szülők sem ismernek, s a valós világot képviseli a mesék állatvilága is. Ám a gyerekeknek talán a legfontosabb, hogy a kiállítás meseösvényén végighaladva tündérekkel, ördögökkel, óriásokkal, vízitündérekkel találkozhatnak, és bemerészkedhetnek egy félelmetes, sötét barlangba Is. Emellett múzeumpedagógiai foglalkozásokon is játszótérben kerülhetnek még közelebbi kapcsolatba a mesék csodálatos világával.- Mely amerikai pedagógusok szerint a gyerekek gondjainak felét megoldaná - mondja Komáromi Gabriella -, persze, csak ha rendszeresen mesélnének nekik. Ezért is vallom, rengeteget vét a gyereke ellen, aki nem mesél neki... Béren kívüli „kedélyjavttót” idén is nyújtanak a cégek juttatás Leggyakrabban étkezési jegyet, önkéntes magánnyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulást adnak A jövőben a természetbeni juttatás helyett béren kívüli juttatásokról és a béren kívülinek nem minősülő, egyes, meghatározott juttatásokról beszélhetünk. Az ezekhez kapcsolódó adófizetési kötelezettség a munkáltatót terheli, és alapja a juttatások értékének 1,19-szerese, mértéke tizenhat százalék. A béren kívüli juttatások - kisebb eltérésekkel - az eddigi cafetéria juttatásokat foglalják magukba. így a munkáltató változatlan formában adhat üdülési csekket, kedvezményes üdültetést, iskolakezdési támogatást, helyi utazási bérletet, valamint továbbra is nyújthat önkéntes nyugdíjpénztári, önkéntes egészségpénztári, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi hozzájárulást, szövetkezeti közösségi alapból adott juttatást és az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költségét. Ebbe a körbe tartozik a meleg étkeztetés, vagy a fogyasztásra kész étel értéke, havi 18 ezer forintig, a munkáltató által finanszírozott internethasználat, havi ötezer forintig és a Széchenyi-pi- henőkártyára utalt összeg évente háromszázezer forintig. A különböző cégek válogathatnak a béren kívüli juttatások közül. A leggyakrabban étkezési jegyet, önkéntes magánnyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulást kapnak a dolgozók. A somoAmíg futja az étkezési jegyből, van ebéd is. Utána marad a szendvics gyi átlag - havonta, személyenként - 14 ezer forint körül alakul, de van ahol ennél többet, csaknem 20 ezer forintot is adnak. Kedélyjavító változás - sok dolgozó ezt gondolja a havi fix mellé adott anyagi segítségről. De van olyan ágazat, ahol nem, vagy elvétve fizetnek béren kívüli juttatást megyénkben. A Magyar Cukor Zrt.-nél február 18-án lesz vége az évnek, így a dolgozók addig a tavalyi béren kívüli juttatásokat kapják.- Üdülési csekket, iskolakezdési támogatást, étkezési jegyet, önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulást kapnak dolgozóink béren kívül - mondta Molnáráé Bereknyei Rózsa humánpolitikai vezető -, vélhetően ez márciustól sem változik, de egyelőre még a szakszervezettel folytatandó tárgyalások előtt vagyunk, így a konkrét juttatásokról nem beszélhetünk. A Tömegközlekedési Zrt. dolgozói sem remélhetik, hogy az eddiginél több béren kívüli juttatást kapnak a jövőben.- Meleg étkezési utalvány, magánnyugdíj- és egészség- pénztári hozzájárulás, amit béren kívül biztosítunk - mondta Csapó József, a Zrt vezérigazgatója. - Arra nem látok esélyt, hogy ez növekedjen, de reményeink szerint nem is csökken. ■ F. Sz.Á
