Somogyi Hírlap, 2011. jamuár (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-27 / 22. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JANUÁR 27., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP HÍRSÁV Hatodik helyezettek a kaposvári táncosok hétvégén rendezték a Tíztánc Magyar Bajnoksá­got Mezőkövesden, ahol 16 pár sorakozott fel. A stan­dard és a latin táncok válto­gatásával a kaposvári tán­cos pár, Filotás Márk és Balatincz Dóri a döntőbe táncolta be magát, végül a 6. helyet szerezték meg fel­nőtt kategóriában, (me) Még tart a válság a kiskereskedelemben régiónkban tavaly két szá­zalékkal nőtt a kiskereske­delemmel foglalkozó cégek száma. A gazdasag.hu tájé­koztatása szerint 4140 cé­get tartottak nyilván az év végén, Somogybán 1233 vállalkozás működik, (hm) Kéménytűz keltett riadalmat Kaposváron kéménytűzhöz riasztották szerdán a tűzoltókat Ka­posváron. Az egyik Szent László utcai háznál égett a korom, de az ijedtségen kí­vül szerencsére nem tör­tént komolyabb baj. A tűz­oltók egy gépjárművel vo­nultak a helyszínre, (hm) Újabb eljárást indít az adóhatóság A KÖZBESZERZÉSHEZ kap­csolódó kifizetésekhez ál­talános együttes adóigazo­lás igénylése esetén - amennyiben az adózónak végrehajtható tartozása van - az adóhatóság köve­telés foglalást foganatosít. A moratórium - amely alapján a követelés fogla­lás csak a 2008. szeptem­ber 30-a előtt keletkezett tartozásra volt érvényesít­hető - lejárt. így januártól a fenti időpont után kelet­kezett tartozásokra is lehet követelés foglalás, (hm) Az együvé tartozás élményét ünnepelték KÖZÖS FELELŐSSÉGÜNK megismerésének áldott al­kalmát tartották Bárdud­varnokon. A katolikus templomban a hívek Per­pék Attila református lel­kész igehirdetését hallgat­ták az imaesten, (ga) Számok nélkül nehéz számolni vagánynyugdíjasok A szövetség és a szakértő szerint sem éri meg tömegeknek Menni vagy maradni? Három munkanappal a határidő lejárta előtt nem lehet nyugodt lelkiismerettel megmondani, hogy melyik a helyes döntés A megváltozott jogszabályi környezet mellett nehezen lehet nyugodt lelkiismeret­tel bárkinek azt mondani, hogy jó döntés maradni. Balassa Tamás Ez a sejtelem sokakban érlelődik, közeledvén a perdöntő hétfőhöz, de nem sokak mondták ezt a ma­gánnyugdíj-pénztári tagságról szóló döntésre szabott időszak célegyenesében, hanem az üzlet­ág arca. A pénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elnö­kének, Bába Juliannának a vallo­másában sok minden benne van, de summás véleménye a szöveg különféle árnyalatai nélkül is ka­rakán beszéd. Itt tartunk most, három mun­kanappal a határidő előtt. Or­szágosan a több mint 3 millió tag közül szerdáig mintegy 41 ezren tettek nyilatkozatot arról,' hogy nem kívánnak visszalépni az állami rendszerbe. A nyilat­kozók számának görbéje expo­nenciálisan emelkedik, az álta­lunk megkérdezett pénztárta­gok azonban óva intenek attól, hogy ezt valamiféle megvilágo­sodásnak tudjuk be a részükről. Csak valamiféle bizonyosságra vártak életük fontos döntésé­hez. Ilyen lehet a pénztártagsá­guk számlaegyenlege, amit a legnagyobb, 760 ezer tagot számláló OTP MNYP például egy hete kezdett postázni. Igaz, ezt a jogszabály az év közepéig teszi lehetővé, de hát ez nem egy áüagos év. A 19 pénztár kö­zül egyébként azok maradhat­nak, amelyek kétezer tagot fel tudnak mutatni, ami megtizede­li majd a szolgáltatókat. Hírek szerint vannak, akik szándéko­san maradnak „elmúlásra ítélt” pénztárakban, ezzel akár két hónappal is kitolva a közösbe való visszaérkezés időpontját. Mert úgy vélik, az idő pénz le­het, ha időközben történik vala­mi. Akár egy tavaszi Alkotmány- bírósági döntés. A strasbourgi bíróság döntése már nem lesz mérvadó, arra két-három évet is várni kell majd, amint a követke­ző választásra is, mondják el­mélkedő forrásaink. A kormányhivatal kaposvári nyugdíjbiztosítási igazgatósá­gán szerda délutánig 680-an tet­tek nyilatkozatot arról, hogy fenntartják a magánnyugdíj­pénztári tagságukat. Csapóné Tóth Margit, a szakigazgatási szerv vezetője azt mondta: a hét­fői határidő közeledtével meg­szaporodott az ez irányú ügyfél- forgalom. A hétfői nap volt a csúcs, ekkor a szokásos mintegy száz helyett 391-en kértek szá­mot az ügyfélhívón, s közülük 145-en a magánnyugdíj-pénztári nyilatkozattételhez. A múlt hét szerdájáig regisztrált három ma­gánpénztári nyilatkozatot visz- szavonó ügyfél után most szer­dáig újabb esettel gazdagodott az elbizonytalanodottak csoport­ja. Ketten kértek külső helyszíni nyilatkozati lehetőséget az előüt 21-iki határidőig. Hetente egy- kettőt fogadnak be az úgyneve­zett jogfenntartó nyilatkozatból, amit a Stabilitás Pénztárszövet­ség (SP) tett közzé előzetes egyeztetés nélkül. Ezek a mai rendszer jövőbeni visszaállításá­nak reményében igyekeznének kedvezőbb jogorvoslati helyzet­be juttatni a nyilatkozókat, ám a szakemberek szerint azok erre nem alkalmasak. Az igazgatóság ezeket nem is iktatja, de elteszi. Csapóné elmondta: a magán- pénztárakról szóló döntési lehe­tőség határidejének lezárulta­kor, hétfőn megerősített ügyfél- szolgálattal várják a várható csú­csot. Ezt követően visszaállnak a csaknem másfél hónappal ez­előtti normál nyitva tartáshoz, tudtuk meg. Adótanácsadó: jelentős jövedelem és korhatárhoz közeli állapot mellett érdemes magánnak maradni fejes zoltán siófoki adóta­nácsadó, kollégáihoz hasonló­an hangsúlyozza: személyes kalkuláció nélkül nem lehet általános érvényű tanácsot adni. Azt azért el lehet mon­dani, tette hozzá, hogy a ma­gánnyugdíj-pénztári tagság fenntartása csak az igen jó- módúaknak éri meg, átlag egymilliós jövedelemszint fö­lött. Emellett minél közelebb van valaki a korhatárhoz, annyival csökken a december­től kieső jogosultságszerző ideje, ekkor a már elért reál­hozam (lásd másik keretes írásunkat) nagysága lehet az első mérlegelendő szempont A tanácsadó a magánpénztár­történet elmúlt 13 évéről nincs jó véleménnyel, sem a kezdeti egyenlegértesítésekről, sem egyik-másik pénztár laza nyil­vántartásáról.- kétszer is volt visszaáram- lás az állami rendszerbe. Vannak tapasztalatok arról, hogy mennyit ér a magán- pénztári nyugdíj, ami a ko­rábbi rendelet szerint 75 szá­zalékban az élet során nettó­sított átlagbérből (40 év szol­gálati idővel ennek legfeljebb 80 százaléka) számított álla­mi rendszerből jár, és negyed­részt a 25 százalékos magán­kasszából. Ez a 25 százalék jóindulattal is csak 15 száza­lékra. Ez a számítás arra en­gedett következtetni, hogy a pénztárak felhalmozott össze­ge nincs meg. S ez a rendelet még szigorodott is. fejes zoltán szerint köznapi nyelven szólva gonoszság, ci- zelláltabban fogalmazva diszkriminatív volt a kötelező magánpénztári tagság ekkori bevezetése az állami rendszer­rel szemben. Aki ugyanis ma­gas jövedelemmel és befizető sekkel az életvitelének megfe­lelő értékű nyugdíjjogosultsá­got szerzett, az a 75 százalék­kal megelégedve kiveheti az egyösszegű, tulajdonképpen kiprivatizált összeget. A szak­értő optimista lévén nem hisz az állami nyugdíj kiüresedésé­ről szóló félelmekben, szerinte ha a nyugdíjrendszer össze­dőlne, de nem fog, azt a ma­gánpénztárak sem élnék túl. Összeg a tőkén túl AZ ÁLLAMI RENDSZERBE VÍSZ­szalépőnek rendelkeznie kell, hogy a tagi kifizetések összegét (a számla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján ki­számított hozamgarantált tőke feletti összeg, valamint a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés) egy összegben veszi fel, ön­kéntes pénztárba vagy a tár­sadalombiztosítási nyugdíj- rendszerben létrejövő egyéni számlájára utaltatja. Az egyösszegű felvétel nem adó­alapot képező kifizetés. Pályázatból a digitális világba gyakorló A csúcstechnika beépül a diákok mindennapjaiba Hatmilliárd a sertéstartóknak gazdaság A tenyésztők állatjóléti támogatást kérhetnek Nagyértékű informatikai infrast­ruktúrát fejlesztő projekt indult el a Kaposvári Egyetem (KE) Gya­korló Általános Iskola és Gimná­ziumban. A csúcstechnika be­épül a diákok és a tanárok min­dennapjaiba - röviden így foglal­ható össze az elképzelés célja. A kaposvári gyakorló iskolában szer­da délután tartották a projektindí­tó rendezvényt, ahol az intézmény munkatársai előtt felvázolták a kö­vetkező időszak kiemelt feladata­it. Bertalan Péter, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának dé­káni megbízottja a fenntartó kép­zőszerv képviselőjeként aláhúzta: a jelentős értékű fejesztésnek több hozadéka van. Az IKT-eszközök még inkább kinyitják a világot az általános iskolások és a gimnazis­ták előtt, s az iskolában gyakorla­tukat töltő leendő pedagógusok is a legújabb műszaki eszközöket használhatják.- Ez azt jelenti, hogy a főisko­lások is lehetőséget kapnak az IKT pedagógiai módszertaná­nak beható tanulmányozására, alkalmazására - utalt az infor­matikai infrasturktúra fejleszté­sekre Lakosné Makár Erika pro­jektmenedzser. Azt mondta: az intelligens iskolai modellt való­sítják meg. A TIOP 1.1/07-2008- 911 pedagógia, módszertani re­formot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztését vég­zik el. - A pályázaton 31 millió 829 740 forintot nyert el a pályá­zó Kaposvári Egyetem - folytat­ta. - Eszközbeszerzésre 28 mil­lió 732 500 forint fordítható. Örömteli változás vár a gya- korlós diákseregre. A 43 asztali számítógépen kívül 18 digitális táblát, egy szervert, s egy wifl eszközön kívül 6 SNI-csomagot szereznek be. Bejelentették: a pályázat 2010. október 15-től idén május 15-ig tart és már fo­lyamatban van az eszközök köz- beszerzése. A projekt az Európai Unió támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. wmm Közeleg a határidő: január végé­ig lehet igényelni az állatjóléti tá­mogatásokat. A sertéságazat - 2010 egészére - hatmilliárd fo­rintra tarthatott igényt. Az állattenyésztők ezúttal az utolsó negyedévre járó összeget kérhetik. Meglehetősen szigorú feltételekhez kötik az állatjóléti támogatást, ötéves kötelezettsé­get kell vállalniuk az állattar­tóknak, derült ki az agrárkama­ra összegzéséből. A tenyésztők­nek a többi közt az előírtnál mi­nimum tíz százalékkal nagyobb férőhelyet kell biztosítaniuk az állatoknak. Mészáros József, a területi kamara titkára úgy lát­ja: a sertéságazat hullámvölgy­ben van, évek óta tart az állat­A magas takarmányárak súlyos gondot jelentenek a tenyésztőknek tartók kínlódása. Kérdéses, hogy most mennyien élnek a felkínált lehetőséggel. - Megfo­gyatkozott a somogyi állatállo­mány - mondta.- Álig pár éve még csaknem 180 ezer darab sertést tartottak a gazdaságokban, manapság nagyjából 90 ezerről gondos­kodnak. A hullámzó felvásárlá­si árakon kívül a drága takar­mány és a magas járulékos költségekre vezethető vissza a legtöbb gond. A kamarai titkár szerint ha a piacon nem következik be érde­mi változás, úgy idén újabb je­lentős mennyiségű sertés „tűn­het el” a helyi vállalkozásokból. ■ Harsányi Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents