Somogyi Hírlap, 2011. jamuár (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-24 / 19. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JANUÁR 24., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 5 A költő háromezer kötetnyi gazdagsága Díszpolgár! cím Szirmay Endre a háború idején került Magyarországra, ma már Kaposvár az otthona Több ezer pedagógusje­löltet tanított, miközben élete minden perce az irodalom vonzásában te­lik a mai napig. Az idén Szirmay Endre költő, műfordító, tanár lett Ka­posvár díszpolgára. Márkus Kata- Az utcán már ritkán látni. A Berzsenyi társaság rendez­vényeit azonban manapság sem hagyja ki.- Hűségjutalmat is kaptam tőlük.- Mi vonzza a társasághoz?- Takáts Gyulát jól ismer­tem, visszajárt oda Fodor And­rás és a Kossuth-díjas Bertók László is. Tehát azok vonzásá­ban éltem az életemet a peda­gógus pályán kívül, akik mű­velték az irodalmat. Én pedig szeretem az irodalmat, publi­káltam, tankönyvet írtam, ver­sesköteteim jelentek meg, ver­seket fordítottam.- Közben pedig szerény szá­mítások szerint is sok ezer hallgatót tanított a tanítókép­zőben, akik ma már nagy­részt nyugdíjasok.- S akikkel nagyon jó kap­csolatom van a mai napig. En nem csak oktattam, neveltem is. Az volt az eljárásom, hogy amikor egy csoporttal először találkoztam, röviden elmond­tam nekik alapéletelveimet.- Éspedig?- Tisztességesen, erkölcsileg becsületesen és őszintén, szor­galommal, a magyar társada­lom következő generációját ne­velve, becsülettel kell dolgozni. S ehhez mindig ragaszkodom. Azt mondtam: őszinte ember vagyok, mindig az is leszek, és Önöktől is ezt kérem. Szabad volt tehát a hallgatóimnak be­leszólni a dolgokba, aggályai­kat előadni. S ezzel együtt megértettük és becsültük egy­mást. A régiekkel a mai napig esténként eszmét cserélünk. Tavaly, amikor 90 éves lettem, egyik csoportvezető tanítvá­nyom Fonyódról értesített, hogy szeretnének felköszönte- ni. Tizennégyen voltak itt, mind asszonyok, és úgy a nya­Szirmay Endre: tisztességesen, erkölcsileg becsületesen és őszintén, a magyar társadalom következő generációját nevelve, becsülettel kell dolgozni Szirmay Endre: Tudom Vakok a sötét szobában is maguk elé tartják kezüket, hogy fölfogják a kemény valóság ütközéseit. Én is így járok a világban. Eltartom magamtól a mosolyok és a cselvetések késszúrásait s ahogy szívem és arcom mellett elzizegnek a suhanó kések - a hőkölések és kerülők után - sötétben is tudom merre kell mennem. kamba borultak, mintha a sa­ját gyerekeim lettek volna.- Tizenkét kötete, több mint ötszáz verse jelent meg, és 170 verset fordított le hét ide­gen nyelvből. Termékeny évek állnak Ön mögött.- Valamennyi szláv nyelvet beszélem, egy Kassa melletti faluban a tót emberektől tanul­tam meg szlovákul. Ebből is adódik, hogy az iskolában a professzor mindig szidott: ha a szabályt kérdezte, azt nem tud­tam, de ha bármit le kellett for­dítani, azt hibátlanul megcsi­náltam. Fordítottam lengyelből, csehből, oroszból és bulgárból, de magyar, olasz, orosz szakos vagyok, bölcsészettudományi doktorátusom van.- S a félezer verset ki, mi ins­pirálta?- Négyen voltunk testvérek. S miután a Csehszlovák Köz­társaságban apám nem kapott állást, mert magyar volt, tali- gásként próbált dolgozni a vá­rosban. így aztán este volt együtt a család, és édesanyám vacsora után mindig mesélt, énekelt vagy történeteket mon­dott. Az Ő rendkívüli ritmusér­zéke inspirált, másrészt a kas­sai magyar gimnáziumban az irodalmat úgy tanították, hogy próbáltak élményt adni vele. Az ottani tanároktól egyébként az anyaországiak tanulhattak volna egy-két dolgot. Például, hogy a vallással ott soha sem­miféle probléma nem volt. Az osztálytársaim közt volt min­denféle vallású, s mindegyi­künk tisztelte a másik meg­győződését. Nem bántottuk egymást, és tilos volt egymást gyalázni.- Kedvenc verse, stílusirány­zata?- A nyugatosok voltak a pártfogóim. Az Ő világukat, költői eljárásukat tartottam igazán költészetnek. Tóth Ár­pád volt a kedvencem, amit a feleségem rosszallott, mert Tóth Árpád meglehetősen pesszimista volt. Ám Kosztolá­nyit, Adyt, Babitsot is szeret­tem, s mindegyikőjüket ismer­tem is.- Felesége, Bayer Erzsébet festőművész arc poeticája volt: azért szeretek festeni, hogy öröme teljék benne a szemnek, a szívnek és az ér­telemnek. Ön miért szeret ír­ni?- Az emberi gondolatokat, az emberi erkölcsi magatar­tást, és az emberi elképzelése­ket, érzelmeket ritmikusan megfogalmazva szerettem kife­jezni. Mostanában azonban két-három hónap is elmúlik úgy, hogy nem írok verset. Pe­dig van két füzetnyi töredé­kem, vázlatok, amiket fel kelle­ne dolgoznom. Szirmay Endre 1920-BAN született Hernádzsadányban a mostani Szlovákiában. 24 ÉVIG BÁRCÁN ÉLT, S Kassán járt elemibe, majd nyolcosztályos gim­náziumba. 1941-47 KÖZÖTT dZ ELTE magyar-olasz szakán ta­nult. 1948-59-iG igazgató he­lyettes volt a dombóvári középfokú tanítóképző­ben. 1959-TŐL a nyolcvanas évekig a kaposvári tanító­képzőben tanított. felesége Bayer Erzsébet festőművész volt, két fiuk és egy kislányuk született.- Bizonyára érdemes volna, mert Tudom című verse az interneten, a fiatalok körében nagyon népszerű. Úgy fest, a mai generáció magáénak érzi üzenetét.- Mert a gondolkodásmód­jukkal, erkölcsi magatartásuk­kal találkoznak azok a gondo­latok, amiket megfogalmaztam ebben a versben.- Pedig az Ön által felvázolt értékrend aligha áll közel a mai kor emberének az életel­veihez.- Valóban. Jó példa erre a következő: kora gyermekko­romtól kénytelen vagyok szem­üveget viselni, a fél szememre sajnos vak vagyok. Elhatároz­tam hát, hogy megműttetem a rossz szememet. Mégpedig azért, mert ha nem sikerül a műtét, rosszabb akkor sem lesz a látásom. Az előre egyeztetett időpontban a kórházban vi­szont közölték velem, hogy pénzhiány miatt minden műté­tet halasztani kell. Szóval ma­napság az emberek egészségé­nél többet ér a pénz? Szomorú, hogy az emberek nagy részé­nek sajnos manapság a pénz a mindene. Nekem van három­ezer kötet könyvem. Ami va- gyonom ezen kívül volt, azt már elajándékoztam. Úgy érez­tem, nincs rá szükségem. Any- nyi mindig volt, amennyit be­csületes munkával meg tudtam keresni, több pénz és a vagyon pedig soha nem érdekelt. Kaposvár a megújuló város, amely a jövőt hordozza magában ünnepi közgyűlés A város jó hírnevének öregbítéséért járt az elismerés a kitüntetetteknek odaadó munkájukért Kaposvár közgyűlésének kitüntetéseit, díjait kapták a város napján (Folytatás az 1. oldalról) Szita Károly polgármester a köz­gyűlésen emlékeztetett: Kaposvá­ron az előrehozott beruházások­nak köszönhetően a gazdasági válság közepén sem roppant ösz- sze a gazdaság. Itt nőtt legkisebb mértékben a munkanélküliek száma, itt lehetett alacsonyan tar­tani a közszolgáltatások díjait. A kitüntetések átadása után Szir­may Endre, a város új díszpolgá­ra kért szót a díjazottak nevében. - Hamar ráeszméltem arra, hogy a magyarság élete akkor lesz eredményes - mondta Szirmay Endre -, ha munkásai, dolgozói, tudósai tisztességgel helytállnak, ha a felnövekvő generációk szor­galmasan dolgoznak és egymást segítik. - Már 14 éves koromban elhatároztam, pedagógus leszek, és munkámmal példát mutatok. S mikor bölcsészettudományi dok­tori vizsgámon becsülettel helyt­álltam, a szívem átmelegedett. Tudtam, dolgoznom kell minden erőmmel, és személyes példamu­tatással helyt kell állnom. A közgyűlésen Heintz Tamás, Kaposvár országgyűlési képvi­selője a színházfelújításról szólt, s Juhász Tibor, aki húsz évig volt Kaposvár képviselője, három cikluson át alpolgármes­tere, kormánymegbízotti kine­vezése okán köszönt el meg­bízatásaitól, de nem a kaposvá­riaktól. ■ Márkus Kata Szita Károly: köszönet a munkáért Kaposvár díszpolgára Szir­may Endre költő, műfordító, nyugalmazott főiskolai tanár lett Kaposvár városért kitün­tetést kapott Kamarell Márta, a Csiky Gergely Színház művésze­ti titkára, Rosta István, a Ka­posvári Egyetem professzora, Varga Róbert, a Megyei és Váro­si Könyvtár igazgatója és a Li­get Időskorúak Otthona mun­kaközössége. A KAPOSVÁR VÁ­ROS szolgálatáért kitüntetést kapta Agócsné Horváth Andre- a, a Kisfaludy iskola tanára, Bertók István, a Noszlopy köz­gazdasági szakközépiskola nyu­galmazott tanára, Bogáthy Gá­bor, a Nagyboldogasszony kato­likus iskola tanára, Bödő Sándomé, a szociális és gyer­mekvédelmi iroda főmunkatár­sa, Geiger András, a Geiger Út­építő Kft ügyvezető igazgatója, Géllé József, az Eötvös műszaki szakközépiskola nyugalmazott mérnöktanára, Gschwindt András mívesmester, Mogyoró­siné Futó Kinga, a városháza nemzetközi referense, Pavlavics György gyermek-háziorvos, Pus­kás Béla, a Somogy Megyei Te­metkezési Kft igazgatója, Sán­dor Ildikó, a Gyöngyfa Napközi­otthon vezetője, Schleining End­re, a Közutasok Teke Klub edző­je, Szabó Józsefné, a polgármes­teri hivatal címzetes főmunka­társa, Tamás László fazekas­mester és Witz István, a Don- neri Sport Klub alelnöke. az Év sportolója 2010-ben Gyenesei Leila, az Építők Atlétikai Club kettős igazolású versenyzője, Borsos Dávid, a Kaposvári Ne­hézatlétikai Sportegyesület ver­senyzője, és a Kaposvári Röp­labda SE férfi csapata.

Next

/
Thumbnails
Contents