Somogyi Hírlap, 2011. jamuár (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-24 / 19. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JANUÁR 24., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Tiszteletdíjból oltóanyag: megéri annak Segesden, aki tanul Tiszteletdíját ajánlotta fel a jó ta­nuló, ám hátrányos helyzetű di­ákok megsegítésére Péntek László, segesdi polgármester. Elmondta: a Segesdért Alapít­ványon keresztül adják az ösz­töndíjat, először decemberben, a karácsonyi ünnepséghez kap­csolódva kapták meg a gyere­kek.- November 1-jétől 26 gyerek (23 általános- és három közép- iskolás) kap havi három-ötezer forintot - mondta Péntek Lász­ló. A szándék az, hogy esélyt adjanak azoknak a hátrányos helyzetű diákoknak, akik szor­galmuknál, tehetségüknél fog­va megérdemlik a juttatást. Az érintettek névsorát félévente fe­lülvizsgálják. Mindemellett el­indítottak egy másik programot is: a 14-18 éves lányok méh­nyakrák elleni védőoltást kap­nak, először az 1996-os születé­sűeket keresték meg, 13 kis­lányt oltanak. Az oltás egyéb­ként személyenként 90 ezer fo­rint, ezt állják a tiszteletdíjból. A polgármester tervei szerint az önkormányzati ciklus végére e korosztály minden tagja be lesz oltva. ■ Varga Andrea A természet képekben a barcsi iskolában „Csodálatos természet” címmel nyílt fotókiállítás a barcsi Dráva Völgye Középiskola központi au­lájában, Somogy természeti érté­keiről. A csodás képeket a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. munkatársai és családtagjaik készítették. A barcsi bemutatót követően Kaposvár általános is­kolái adnak otthont a kiállítási anyagnak júniusig. ■ J. G. A hátsó szélvédőn repült ki a sofőr Kaposfürednél Egy Dacia letért az útról, megper­dült, majd felborult Kaposmérő- nél. A sofőr a hátsó ablakon re­pült ki az autóból, súlyos sérü­lésekkel kórházba szállították. Elfogyott a magyar méz méh észbánat Jó ára volna az édes nedűnek, ha lenne (Folytatás az 1. oldalról) Ahogy Petrus Lajos, a kaposvári méhész egyesület elnöke fogal­mazott: vegyes érzelmekkel érke­zett a többszáz termelő a szomba­ti méhésztalálkozóra.- A felvásárlási ár rekordot dönt, ám az is példa nélküli, hogy milyen rossz volt a tavalyi termés - mondta. - Ugyanakkor tapasztaljuk a klímaváltozás ha­tásait, jó hír, hogy van egy jól működő nemzeti programunk. A kettősséget erősítette meg Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke is: a mézexport jól mutatja, hogy mi­lyen katasztrofális éve volt a ma­gyar méhészeknek.- Az új termést júliustól ex­portálják a cégek - jelentette ki -, s öt hónap alatt mindössze öt­ezer tonna méz ment ki az or­szágból. Ez a fele az elmúlt tíz év átlagának. Jó hír, hogy egyre több mézet esznek a magyarok, az országban már el lehet adni hat-hétezer tonna mézet évente. Az unió átlagától még így is el­maradunk: az unióban évente személyenként 80 deka mézet fogyasztanak, hazánkban 15-20 százalékkal kevesebbet. Az el­múlt húsz évben azonban nőtt a mézfogyasztás Magyarországon. Hazánkban tizenötezren tar­tanak méheket, a méhészeti egyesületnek tízezer tagja van. Ez a tízezer méhész állítja elő az éves méztermés 99 százalékát, ötezren hobbiszinten tartanak méheket. A méhészek száma fo­lyamatosan csökken, ám a méh­családok száma nő, már megkö­zelíti az egymilliót. Ez négyzet- kilométerre vetítve tíz méhcsalá­Rendkívüli érdeklődés. Sokan töltötték a hétvégét a mézescsuproknál dót jelent, s ezzel az unió terüle­tén hazánkban a legmagasabb a méhsűrűség. Egy átlagos évben a magyar méhészek 20-25 ezer tonna mézet állítanak elő.- 2011-ben 1,2 milliárd forint részben uniós, részben hazai fi­nanszírozás áll a méhészek rendelkezésére - hangoztatta a méhésztalálkozón Bögréné Bod­rogi Gabriella, a szakminisztéri­um főosztályvezetője. - Újdon­ság az idén, hogy három évre hirdettük meg a programot, te­hát a folyamatosság szándéka itt is jól látható, rendeletet sem fogunk változtatni ez idő alatt. Ennek az összegnek a 80 száza­lékát a méhészek közvetlenül, egyedi elképzeléseik alapján használhatják föl a program­nak megfelelően. Az idén is az elmúlt évek megszokott támo­gatásaihoz juthatnak hozzá a méhészek esetleg bizonyos megemelt összegekkel. Ebben a támogatásban az ismeretanyag bővítése, eszközbeszerzés és a Varroa atka elleni védekezés­nek a segítése is megtalálható. Tizenöt közvetlen intézkedést juttatunk el a gazdákhoz. Az el­múlt héten nyílt meg a lehető­ség, hogy a méhészek beadhat­ják kérelmeiket. A főosztályvezető szerint Ma­gyarországnak nem a külföldi mézet kell kiszorítania, hanem a saját pozícióit kell megerősí­tenie. - Hazánk az unió belső mézkereskedelmének több mint a felét adja - mondta. - Ez megfelelő rang, amit itthon is el kell fogadtatni, bár a fogyasztók már egyre tudatosabban a ma­gyar mézet keresik a boltokban. ■ Márkus K. Ezerhatszáznál több diák felvételizett hétvégi számadás A fiatalok kreativitását is felmérték a feladatokban Tizennégy somogyi középiskolá­ban csaknem 1700 középfokú oktatási intézménybe jelentke­ző diák tett írásbeli felvételi vizs­gát a hétvégén. A 2011. január 1- jétől a Somogy Megyei Kor­mányhivatalba oktatási főosz­tályként integrálódott Oktatási Hivatal a korábbi rend szerint szervezte az idén is a középisko­lai írásbeli felvételi eljárást. En­nek keretében az elmúlt héten az oktatási főosztályon a régió­ból 40 intézmény vezetője vett át 4922 tanuló számára feladat­lapokat. Somogy megye tekinte­tében ez 14 intézményt és 1660 tanulót érint. Az egységes írásbeli vizsgán matematikából és magyar nyelvből adtak számot tudá­sukról a gyerekek. A vizsga célja elsősorban az eredmé­nyes középiskolai tanuláshoz szükséges alapvető készségek és képességek, kompetenciák felmérése, ezért egyik feladat­lap sem hagyományos tantár­gyi teszt. A konkrét ismeretek, a tanulási folyamatban megis­mert, begyakorolt eljárások al­kalmazása mellett egyes fel­adatok újszerű összefüggések­ben, szokatlan módon is teret nyitnak a tanultak mozgósítá­sának, az ötletes alkalmazás képességének, illetve a kreati­vitásnak. Országosan 69 ezer 500 ta­nuló jelezte szándékát tavaly december 10-ig, hogy középis­kolai központi írásbeli feladat­lapot szeretne kitölteni. ■ Márkus Kata JEGYZET Grubertől Havelig ELKEZDETT KIMOZDULNI a helyéből a siófoki Sió-zsi­lip. A hajózó kaput már ki se lehet nyitni, az angolna­csapdát már ki se lehet he­lyezni. Sürgős intézkedés kell. Gruber Attila szavai hallatán ki az, akinek a lel­ki szemei előtt ne egy ka­tasztrófa képe jelent volna meg? A siófoki országgyű­lési képviselő nyilvánosan, a Balaton Fejlesztési Ta­nács ülésén kérte az illeté­kesek segítségét. Nincs baj, a zsilip monstre beton mű­tárgyként valóban mozog, de nem egy irányban és csak millimétereket. Mér­jük, figyeljük - jött a vá­lasz az illetékes vízügyi ki- rendeltségtől. A hajózó ka­pu nyitószerkezete romlott el, azt kell cserélni, nem tudunk a zsilip kimozdulá­sáról - így a hajósok. Az angolnacsapdát nem is akartuk kihelyezni, hiszen télen nem lehet halászni - érkezett a cáfolat a halá­szoktól. ÚJABB KIS MAGYAR ABSZURD? Egyszer tán majd fény de­rül rá, mi áll a háttérben. A BFT-ülés másik fontos mondata, hogy csekély ösz- szeg áll rendelkezésre tu­rizmusra uniós forrásból, el is sikkadt mögötte. AMI KIMOZDULNI LÁTSZIK, az inkább az ország hajója, húsz évnyi lomhaság után. Még nem tudjuk pontosan, mi az új irány, kell-e segít­ségért kiáltozni vagy sem, de máris akkorát fordult, hogy az amúgy Somogy bán élő, de Oxfordban tanító Ró­na Péter közgazdász (az előző kormányokat is kriti­zálta feszt) elkoppányoso- dásról ír, kormányosunkkal Strasbourgban kiabálnak és ő viszont, sőt, már Vaclav Havel is hajónk for­dulása ellen ír alá. Róná­nak persze könnyű, vörös Dany és az uniós baloldali­ak meg csak üvöltözzenek, de azért Havelre figyeljünk! Bércsata: birkóznak a somogyi munkaadók a dolgozóikkal gazdaság A vasútnál aláírták a bérmegállapodást, más cégeknél heteket várnak még a megegyezésre (Folytatás az 1. oldalról)- Azért nem írta alá a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezet a (VDSzSz) a bérmegállapodást, mert ez csak bérkompenzáció - mondta Mercz Attila, a VDSzSz kaposvári alapszervezeti ügyvi­vője. - Pedig szükség lenne bér­emelésre: ha nem lenne műszak- pótlék, nagyon sokan minimál­bér körüli összegért dolgozhatná­nak. A 350 ezer forintos béren kí­vüli juttatást viszont elfogadha­tónak tartom. A Volán-társaságoknál sztrájk­ra készek: a jobb bér reményé­ben akár egynapos munkabe­szüntetéstől sem riadnának visz- sza. Napokon belül tárgyalóasz­talhoz ülnek a felek. A gazdasági év február 28-ig tart a Magyar Cukor Zrt.-nél, s ez kihat a bértárgyalások menetére. Hájos László vezérigazgató-he­lyettes elmondta: hamarosan megkezdődnek az egyeztetések.- Biztos, hogy a munkáltató ja­vaslatától eltér az érdekvédelemé - hangsúlyozta Kovács József, az Élelmiszeripari Dolgozók Szak- szervezetének helyi elnöke. - Kedden találkozik a szakszerve­zeti bizottság, s ekkor alakítjuk ki a közös álláspontunkat. Korát)- ban sok mindent figyelembe vet- _ tünk: a válságot, a munkahelyek i megőrzésének fontosságát, de | már ott tartunk, hogy a cég nye- í reségesen működik. A cafeteria S dolgozónként 450 ezer forint volt, A vasútas szakszervezetek többsége megállapodott a cég vezetésével GYORSSZflVAZAS ■ Ön milyen béremelést tartana elfogadhatónak? Szavazzon hírportálunkon . /* ma 16 óráig: SONLINE.hu ^ A szavazás eredményét keddi számunkban közöljük. az idén hatszázalékos emelést szeretnénk. A Kométa ’99 ZRt. 2011-ben is arra törekszik, hogy továbbra is stabil munkahelyet biztosítson. Ezt mindazok ellenére teszi, hogy a céget is számos megszorító in­tézkedés sújtja.- Az idei évben legtöbb kollé­gának januártól megemeltük a cafeteria keretét - tájékoztatott Hollósy Tibor ügyvezető igazgató- helyettes. - A bérfejlesztésről szó­ló tárgyalások a következő hónap­ban kezdődnek. A megváltozott adózás miatt minden segítséget meg akarunk adni a kollégáink­nak, hogy az lehetőleg senkit se érintsen negatívan. Minimális mértékben emel­kednek a bérek, közölte Palócz Tamás, a kaposvári Kaposplast igazgatója. A fizikai dolgozóknak csaknem 70 százaléka a korábbi 423 forint helyett 449 forintos órabért kap, a vállalati átlagbér 110 ezer forint. A válság kirobba­nása után megszűnt a cafeteria, egyelőre nincs lehetőség a vissza­állítására. ■ Harsányi Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents