Somogyi Hírlap, 2011. jamuár (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-21 / 17. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JANUÁR 21, PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 3 Félmilliárdos somogyi belvízkár mezőgazdaság Annyira átázott a föld, hogy hónapok múlva sem művelhető meg Kilátástalan helyzetben van számos somogyi gazda. Elképzelhető, hogy sok helyütt nem tudják elvetni a tavaszi növényeket sem BELVÍZZEL ELÖNTÖTT TERÜLET Rugalmas segítséget a gazdáknak ^2* TERSÉGEKBEN (Folytatás az 1. oldalról)- Somogyacsa közelében olyan területeket láttam, amelyek any- nyira átitatódtak vízzel, hogy még traktorral vagy terepjáróval sem lehet ráhajtani - jegyezte meg Vörös Bálint, a megyei agrárkamara vezető szaktanács- adója. - Nem jobb a helyzet a Rinya mentén: Nagyatádtól Babócsáig számos gazdálkodót sújt a belvíz. Egyes számítások szerint hektáronként 200-250 ezer forint körül lehet a veszteség mértéke. Dél-Somogyban sem új-kele- tű probléma a víz. Somogy-ud- varhely, Berzence és Gyékényes közelében jelentős belvízkárt mutattak ki. A csurgói körzetben, a Drávához közeli részen a gazdálkodók a tervezett őszi vetések - repce, őszi kalászosok - közel 30 százalékát nem tudták elvégezni a belvíz s miatt. Ráadásul az elvetett növényi kultúrák egy része a vízborítás nyomán nem kelt ki vagy kipusztult. Ez utóbbi terület nagysága - óvatos becslések szerint - elérheti a 200-300 hektárt, de könnyen előfordulhat, hogy ennél is nagyobb szántót ért károsodás. A tartós vízborítás tömörítette a talajt, kilúgozta, szerkezete romlott, a talajélet nullára csökkent, s ha tavasszal vissza is húzódik a víz, ott újra kell végezni a talajművelést, pótolni a tápanyagellátást. Vagyis ilyen földbe nem lehet azonnal vetni, ha mégis, nem lehet tőle nagy termést várni, összegzett a kamara. Vörös Bálinttól tudjuk: immár egészen bizonyos, hogy a belvizes területek nem száradnak ki a tavaszi munkálatok megkezdéséig. így borsót és zabot nem lehet vetni a belvízzel érintett területeken, sőt, jó néhány gazdaságban még a napraforgó vetése is erősen kétséges. ■ Harsányi Miklós rugalmas, a gazdálkodók gondjaira gyorsan reagáló intézkedéssorozatot vár az agrárkamara. Vörös Bálint kifejtette: azokon a területeken is kapjanak területalapú támogatást a termelők, ahol a belvíz miatt nem tudtak növényt termeszteni. azt is kérik, hogy az Agrár- környezetgazdálkodási Programban érintett gazdálkodóknál oldják meg a vetésváltás szakmai kérdéseit. Marcali: 90 hektár Csurgó: 300 hektár Nagybajom: 200 hektár í Tab: 150 hektár | Bálatonlelle: 60 hektár 3 Nagyatád: 750 hektár § Kaposvár: 110 hektár ' Barcs: 180 hektár | Szántód: 120 hektár Méhésztalálkozó a Kaposvári Egyetemen A Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesülete immár a tizenharmadik dunántúli regionális méhésztalálkozót rendezi meg szombaton a Kaposvári Egyetem konferenciatermében. Reggel 9 órától várják az érdeklődőket legfrissebb termékeikkel a méhészek. A szakmai fórumon a főhatóságoktól, illetve kiváló szakemberektől kapnak tájékoztatót a méhészetek anyagi, piaci, technológiai kérdéseiről, illetve szó lesz az egészségügyi problémák kezeléséről is. Farsangi karikatúrák. Tóth Barnabás munkáiból nyílt kiállítás csütörtökön a kaposvári Toldi lakótelepi általános Iskola galériájában JEGYZET Európai lőre BÁR NEM MONDHATOM magam borivónak, mégis büszke vagyok a borvidékünkre. A bogiári a legfiatalabb a hazai történelmi borvidékek között, csak a 20. század második felében tört be a nemes társaságba. Azzal a tudással tehette ezt, amely három-négy évtizede meghatározója volt a hazai borászatnak. Gyanítom, hogy ma is sok szakembert találunk Egerben, Tokajban, Budafokon, akik itt szerezték meg azt a szakmai tudást és tartást, amely nemcsak számukra, hanem a hazai bornak is sikert hozott. Persze mehetünk messzebbre is, Brazíliában a bogiári borászok vetették meg a modern szőlészet-borászat alapjait. ELKESEREDHETTÜNK volna, amikor a BB csaknem megszűnt létezni Balatonbog- láron, de nem volt rá okunk, legalábbis a jelen ezt bizonyítja: a korábbi tudás bázisán alakultak sorra a családi pincészetek, amelyek továbbviszik a hagyományokat. Sikeresek az európai piacokon és borászaikat a legkiválóbbak között találjuk idehaza. NEM LENNE SEMMI Okunk aggódni a vidék boraiért, de miért pont ezen a téren mennének természetesen a dolgok? Hiába védi a leilei, györöki, bogiári borász terméke eredetét, ha olcsó hamisított itókák lepik el a hazai piacot. Akkor is hamisak ezek, ha csak a sajátos EU jogszabály-értelmezés révén jut a magyar címkéjű palackba olasz vagy ki tudja hol szüretelt szőlő leve. A hamisítás kisebb költség, az olcsóbbat többen veszik, míg a borvidék pincéiben tele a hordó. A kapzsiság kontinensnyi méretekben is kifizetődőbb mint a verejték, ami a jó bor velejárója. egyelőre beérjük az európai lőrével. Magyarítják a külföldi bort, oda a védett minőség szőlő Előkerültek a metszőollók a bogiári borvidéken, a szakértők bíznak a jó termésben A szőlők húsz százalékát már megmetszették Porcelánba égették Lakócsa nevezetességeit Lakócsát ábrázoló süteményes tányérból ehetnek, illetve csészéből ihatnak a helybeliek. Pálos Gábor tatabányai porcelánfestő-művész járt a településen, s mint kiderült, különös hatással volt rá a Dráva menti falu. A törékeny darabokra kézzel festette a motívumokat. Lakócsa hat nevezetességét is megörökítette, így többek között a katolikus templomot, a horvát nemzetiségi tájházat is láthatjuk az általa készített kerámiákon. A lakócsaiak számára oly kedves motívumokat több mint 570 Celsius-fokon égették bele a porcelánba. ■ Gamos Adrienn (Folytatás az 1. oldalról) Harminc százalékkal kevesebb szőlő termett tavaly a borvidéken, ebből következően a bor is kevesebb. Az értékesítést azonban elsősorban nem is ez zavarja a bogiári hegybíró szerint, hanem hogy továbbra is elárasztják a piacot az olcsó, gyenge minőségű külföldi borok.- Ezeknek egy részét ráadásul úgy hozzák be, hogy idehaza „valakik” elegyítik és végül magyar borként kerül forgalomba - teszi hozzá Pálfi László hegybíró. - Folyton azt a magyarázatot kapjuk, hogy uniós tagok vagyunk, nem tudunk ellene tenni semmit, pedig például Ausztriában amíg a tavaszt idéző januárt kihasználva húsz százalékát megmetszették már a szőlőnek a balatonboglári borvidéken. Pálfi László bogiári hegybíró szerint azonban sietségre semmi ok és egyébként is, a kutya a hazai forgalmazóknak van, addig nem engedik be az import bort. Az olasz termelő nyilván a nagyobb fokú gépesítés, a kevesebb élő erő miatt olcsóbban tudja előállítani a bort, mennyiségi korlátozása sincsen, szabadon a nyakunkra hozhatja. Ezzel mi még nem ette meg a telet Eddig a fagykárok elkerültek bennünket, de még csak január közepét írjuk; egyelőre bizakodunk, hogy idén elfelejthetjük a tavalyi évet, mert annál csak jobb jöhet -igya hegybíró. nem tudunk versenyezni, holott terem annyi szőlő a határainkon belül, hogy ki tudnánk szolgálni a hazai igényeket Lassan viszont oda jutunk, hogy több lesz a bor, mint a szőlő és megdől az a tétel, hogy egy küó szőlőből csak hétnyolc deci bort lehet előállítani... aainiifl ■ Ön venne olyan bort, ami nem magyar szőlőből készült? Szavazzon hírportálunkon m / ma 16 óráig: . SiNLINE.hu W A szavazás eredményét szombati számunkban közöljük. Pálfi szerint tudomásul kell venni, hogy egyre kevesebb az emberek pénze és sokaknak ezért nem számít a minőség, az a lényeg, hogy minél olcsóbban borhoz jussanak. Ezt használják ki az importőrök és azok, akik „magyarítják” a külföldi borokat.- Egyszer egy politikus azt mondta nekem, hogy politikai akarat is kellene egy, a hazai gazdaságokat előnyben részesítő szabályozáshoz - tette hozzá a hegybíró. - Tudomásul vettem, hogy nem elsősorban a szakma mondja meg, mi a kívánatos. Nem tudom, most van-e erre politikai akarat. Jó volna ha lenne, hiszen bár a nagyok a nehéz piaci körülmények között is fennmaradnak, ám közben egyre több kisebb termelő dobja be a törülközőt. Azok például, akiknek családi gazdasága van és a nem kellően szabályozott körülmények között nem tudnak megélni a szőlőből, a borból. ■ Fónai Imre
