Somogyi Hírlap, 2011. jamuár (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 3. szám
4 2011. JANUÁR 16., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA nyilatkozatháború Az aggályok ellenére lezárja a nyugdíjrendszer átalakításának első fordulóját január 31-én a kormány. A magánpillér szolgáltatói ellennyilatkozatra buzdítják tagjaikat. A január végi nyilatkozattételi határidő közeledtével élesedik a nyugdíjreform körüli vita. A magánpénztárak jogorvoslatot követelnek, a kormány kitart eredeti terve mellett, az emberek tanácstalanok. Pedig aki nem nyilatkozik, megy vissza az állami rendszerbe. Árvay N. Tivadar- Fábos Erika Péntekig csaknem 17 ezren tettek nyilatkozatot a magán-nyugdíjpénztári tagságuk megtartása mellett az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) irodáiban. A magánpillér szolgáltatóit tömörítő Stabilitás Pénztár- szövetség szerint azonban ez az adat nem sokat árul el arról, hogy hogyan rendeződnek át az erőviszonyok a hónap végére, amikor lejár a kormány által szabott nyilatkozattételi határidő. „A pénztáraknak nincs közvetlen információjuk a maradók számáról, mert minden nyilatkozatot a nyugdíj- biztosítási szervek igazgatóságain kell leadni. Mi is azokkal az adatokkal dolgozunk, amelyeket ők nyilvánossá tesznek” - mondja Juhász Istvánná, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke. A szám akár lehet magasabb is, de egyelőre senki nem kérdőjelezte meg az adatok hitelességét. A pénztárak azt sem tudják, hogy melyik magánbiztosítónál maradnak a legtöbben. Erre vonatkozó részadatai egyébként az ONYF-nek sincsenek - mondta el kérdésünkre Szőke Lovas Zsuzsa, a szervezet sajtótitkára, aki pontosította a nyilatkozók számát is. „12 362 fő nyilatkozott országosan az idei évben, tavaly pedig 4558-an töltötték ki a nyilatkozatot." „A baj az, hogy információ híján a pénztári tagok és a pénztárak vezetői is teljes sötétségben vannak a szervezetüket illetően - mondja Juhász Istvánná. - Kértük, de nem minden tagunk küldte el a nyilatkozatát hozzánk is.” A Stabilitásnál arra számítanak, hogy a nyilatkozók száma a következő két hétben, leginkább a január 31-i határidő előtti napokban látványosan emelkedik majd. A döntést könnyítené, ha a hónap vége előtt az Alkotmánybíróság állást foglalna a kérdésben, de erre sem a pénztárak, sem a nyugdíjszakértők nem számítanak. A törvény vitatott pontjainak megváltoztatása - például a mostantól hátralévő szolgálati időre járó állami nyugdíj elvesztése a magánpénztárban maradóknak - ugyanakkor tömeges nyilatkozattételi hullámot indíthatna el, s néhány nap alatt kellene akár milliós ügyfélforgalmat lebonyolítania az ONYF 38 kijelölt irodájának. A főigazgatóság sajtótitkára azonban nem számít megemelkedett ügyfélforgalomra, az irodák a következő napokban is a szokásos nyitva tartási rend szerint működnek. A szervezet magabiztossága arra utal, hogy a kormány alaposan átgondolta a január 31-i határidőben „rejlő” kockázatokat, vagyis nem feltételezik, hogy ez idő alatt olyan bírósági határozat születik, amely a polgárokat eltántoríthatná az automatikus visz- szalépéstől. „A nálunk érdeklődők száma jelzi, hogy rengetegen vannak, akik még nem döntöttek - mondja Juhász Istvánná. - Sokan azzal kezdik a mondandójukat, hogy szeretnének maradni a magán- pénztárban, de vannak kérdéseik. Ezért azt gondolom, hogy sokan tesznek majd nyilatkozatot a következő napokban.” A bizonytalankodóknak segíthet a Stabilitás kalkulátora, amely a tajekozodjon.com címen érhető el, s rögtön három eredményt ad: egyet az állami, egyet a vegyes, egyet pedig a tisztán magánpénztári nyugdíjakról. A pár perces számtanóra végén - néhány kivételtől eltekintve - a vegyes rendszer adja a legjobb eredményt. A bökkenő csak az, hogy éppen ez szűnik meg A legfrissebb adatok szerint 2010-et infláció feletti hozammal zárták a magánnyugdíjpénztárak. A kormány szerint még sincs jó helyen náluk az emberek pénze. A magánpillér rövid időn belül súlytalanná válhat. a kormány döntése értelmében. „A kalkulátor mellett egyéb, a mérlegelést segítő szempontokat is kínál a weboldal - mondja Juhász Istvánná, aki szerint itt nem egyszerű matematikai feladatról, hanem egy hosszú távra vonatkozó, az öngondoskodásról szóló értékválasztásról van szó. - Azért tettük bele a kalkulátoNyugellátásokra fordított összeg* Jogosultság 2010 2011** 1 Öregségi 1881,3 2009,4 Korhatár alatt*** 311,3 279,0 Korhatár felett* * * 344,5 380,5 Hozzátartozói járadék 350,9 359,4 Rehab. járadék 14,1 25,6 Gyed utáni jár. 21,6 22,5 Bányászok korengedményes nyugd. 7,3 7,6 Politikai rehab. és más nyugd. kiég. 21,3 19,7 ‘milliárd forint, *‘előirányzat, **‘rokkantsági, baleseti rokkantsági ellátások FORRÁS: VG Nyugdíjasok száma* Korhatár felettiek 1849,8 Korhatár alatt, öregségi 250,4 Korhatár alatt, rokkant 348,2 Hozzátartozói 127,2 Árvaellátás 88,3 Rehabilitációs járadék 22,2 Összesen' •EZER FŐ 2686,1 FORRÁS: ONYF runkba a vegyes rendszer adatait, mert az is fontos ahhoz, hogy megmutassuk, nem csaptuk be az embereket, s láthatják, hogy a régi szabályok szerint milyen nyugdíjra számíthatnának. Egyben megmutatjuk, hogy mi lesz a helyzet, ha egy bírósági döntés figyelembe veszi az általunk alkotmány- és törvényellenesnek tartott területeket, s például az állami nyugdíjra való jogosultságot mégsem veszítenék el azok, akik magán-nyugdíjpénztári tagok maradnak.” Az emberek közben nyilatkozattételi kényszerben vannak: választaniuk kell, még mielőtt megismerhetnék valamelyik jogorvoslati szerv álláspontját a nyugdíjtörvénnyel kapcsolatban. A Stabilitás a saját eszközeivel igyekszik oldani a helyzetet, arra buzdítja a pénztártagokat, hogy töltsék ki a weboldalukról letölthető „jogfenntartó nyilatkozatukat”. Ezzel a papirossal arról nyilatkoz- hatnak tagjaik, hogy azért hagyják magukat visszaléptetni az állami rendszerbe, mert ha ezt nem tennék meg, hátrányos helyzetbe kerülnének. Az irat arra is kitér, hogy a most visszalépők egy későbbi, a nyugdíjtörvényt részben vagy egészében megsemmisítő bírósági ítélet esetén a magán-nyugdíjpénztári tagságuk visszaállítását kérik. Az ONYF-nél a héten egyre többen jelentkeztek ezzel a nyilatkozattal, hiába. Az ügyfélszolgálatok nem fogadják be az „illegális” papirost, ezért Juhász Istvánná azt javasolja, hogy a tagok ajánlott küldeményként juttassák el azokat az ONYF-hez. Kolláth György alkotmányjogász szerint érdemes kitölteni a nyilatkozatot, „mert ha jogi kihatása nem is lesz, mindenképpen egy morális kinyilatkoztatás, amelynek, jelzésértéke van”. Az ONYF álláspontja szerint a jogfenntartó nyilatkozat „nem alkalmas a magán-nyugdíjpénztári tagság jövőbeni helyreállítására”, ezért azt át sem veszik azoktól, akik visszakerülnek az állami rendszerbe. A magán-nyugdíjpénztári tagságukat fenntartók esetében befogadják a nyilatkozatokat, de felhívják a pénztártagok figyelmét arra, hogy az a „társadalombiztosítási jogszabályok szerint későbbi igényt, követelést, illetőleg a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépést nem alapozhatja meg”. A nyugdíjforradalom tombol, részeredményre néhány hét múlva számíthatunk, a végeredményre akár évekig várhatunk. A magánnyugdíjpénztárak működése azonban kérdésessé vált. Szakértők szerint azok maradhatnak talpon, amelyeknek legalább kétezer ügyfelet sikerül megtartaniuk. Ezek veszik majd át a kiesők tagjait is. A többségnek nem éri meg a magánpillérben maradni - Kevés az esély a törvény megsemmisítésére „az interneten elérhető nyugdíjkalkulátorok nagy segítséget jelenthetnek azoknak, akik még nem döntöttek, visszalépnek az állami rendszerbe vagy maradnak a magánnyugdíjpénztáraknál - mondja Matyóka Zoltán, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének elnökségi tagja. - A valorizációs számítások (a pénz értékének változása miatt romló nyugdíj-biztosítási összegek jogszabályon alapuló utólagos felértékelése - a szerk.) nélkül ugyanis lehetetlen kiszámítani, hogy mennyi lesz a várható nyugdíj. Egy halandó polgár nem valószínű, hogy papírt, ceruzát ragadva helyes eredményt kap. ” aki tehát kíváncsi a várható nyugdíjára, valamelyik kalkulátort hívhatja segítségül. A számításhoz néhány adatra szükség lesz: rákérdeznek a szolgálati időre (munkában töltött évek), az éves jövedelmekre (itt csak az 1988 óta járulékalapot képező keresetekre van szükség, a korábbi éveket nem veszik figyelembe a nyugdíj kiszámításakor), valamint a magánnyugdíjpénztári megtakarításokra - beleértve a nyugdíjazás időpontjáig hátralévő időre vetített összeget is. A végeredmény csak becsült érték lesz, de. a jelenlegi jogi környezetből kiindulva viszonylag valós értéket adnak a kalkulátorok. „gazdaságilag keveseknek kifizetődő, ha maradnak a magánnyugdíj pillérben - teszi hozzá a nyugdíjszakértő. - Ez legfeljebb azoknak éri meg, akik kimagasló keresettel rendelkeznek, s csak néhány évük van hátra a nyugdíjazásukig. Az átlagjövedelműeknek mindenképpen a visszalépés a kifizetődő, mert a nyugdíjig hátralévő évtizedek alatt sem múlhatja fölül az állami nyugdíjat a magánkasszákba befizetett 10 százalékos járulék, illetve annak hozamai. ” A szakemberek szerint egyébként sem az Alkotmánybíróság, sem az Európai Unió nem tudja megakadályozni az állami nyugdíjkasszába való visszalépéseket. Hasonlóan vélekedik Matyóka Zoltán is, noha a szakember szerint a törvény egyes szabályai esetén felmerülnek kétségek. „A törvény szerint például, ha valaki nem lép vissza az állami pillérbe, akkor az állami nyugdíjrendszerben lévő szolgálati idő elismerésének jogosultságát a nyugdíjig hátralévő időre elveszti. Ezen a területen látok némi bizonytalanságot, de a törvény egészében nem. ” Többszörös alkotmánysértésben a kormány? „az emberi méltóságot sérti, hogy azoknak, akik nem akarnak visszatérni az állami nyug díjrendszerbe, személyesen kell nyilatkozniuk erről - állítja Kolláth György alkotmányjogász, aki szerint erre nincs alkotmányos indok, egyszerűen kellemetlenkednek az emberekkel - Nyomásgyakorlás zajlik, mert a jogban csak kevés eset kívánja meg a személyes nyilatkozatot. Ilyen a házasságkötés, illetve az apasági nyilatkozat. ” kolláth hozzáteszi: a nyugdíj az Alkotmánybíróság korábbi határozatai szerint mindenkit megillető alapvető jog, annak korlátozására csak kivételesen kerülhet sor. A jelenlegi törvény nem más, mint büntetés: aki nem a kormány szándékai szerint cselekszik, az elveszíti a munkáltatói járulék alapján amúgy alanyi jogon járó nyugellátása nagyobb részét - mondja a szakember. KOLLÁTH GYÖRGY úgy látja, mivel a tulajdonhoz fűződő jog szerepel az alaptörvényben, ebben az esetben pedig egyfajta államosítási kísérlet folyik, ezen a jogon is alkotmányellenes lehet a kormányzati törekvés, tehát az Alkotmánybíróság akkor jár el helyesen, ha visz- szamenőleges hatállyal elmarasztalja ezt a törvényt. BIZONYTALAN STABILITÁS
