Somogyi Hírlap, 2011. jamuár (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-15 / 12. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JANUÁR 15., SZOMBAT 5 MEGYEI KÖRKÉP Kirepül a páva a kormányablakon megy a háza A szakbizottságok támogatják, de szakmai-pénzügyi tervet várnak Közérdekű gyűjtemény. A költözéshullám a levéltár Rippl-Rónai téri épületét is érinti, melynek falai között Somogy páratlan értékeit őrzik és kutatják Minősítéssel a atott rkály Somogy megyébe Másfél órás vita után, számos kérdés felvetése mellett támogatták a me­gyeháza költözésének elő­készítésére tett lépéseket a szakbizottságok. A me­gyei közgyűlés a jövő hé­ten adja meg a felhatal­mazást. Balassa Tamás Mintegy tízéves tervét válthatja valóra a megyei önkormányzat azzal, hogy visszaköltözik az egykori vármegyeháza épületé­be. Az indok: „az épület hosz- szabb távon nem szolgálja meg­felelően a megyei önkormányza­ti feladatok ellátását.” Ennél részletesebben nem fejti ki a megfelelőségről alkotott nézete­it az előterjesztő. Az a félmonda­tos utalás sem teszi világossá a követelményeket, hogy a költö­zéssel „a megyei közgyűlés és hivatala méltó elhelyezésének lehetősége” nyílhat meg. A meg­fejtés annál is inkább nehéz, mert a kormányhivatal égisze alatt beköltöző luvatalok is ha­sonló céllal és apparátussal ér­kezhetnek. Az, hogy eredetileg közigazgatási irodaháznak épült a Csokonai utca 3., a régi és a je­lenlegi rendszer eltérései miatt a költözés felé billentheti a mérle­get, jóllehet a hely szelleme nem ingatlanpiaci szereplő. A tíz év után, az ünnepek ide­jén felcsillant lehetőségnek a kormányhivatal indulása adott lökést. Az önkormányzat mun­katársainak múzeumi sétái, lé­vén nem a kiállításokat látogat­ták, hamar elindította a találga­tásokat. Mi lesz a múzeummal? A levéltárba költözik? És mi lesz a levéltárral? E kérdések az ettől teljesen függetlenül, de nem sokkal korábban felmerült - és a mai napig élő - közgyűj­teményi integrációs elképzelés miatt még élesebben fogalma­zódtak meg. A megyei önkor­mányzat azonban nem kívánt a nyilvánosság elé állni a képlé­keny tervekkel. Majer István, a közgyűlés gazdasági bizottságának elnö­ke (Fidesz-KDNP) az előter­jesztésben a feltételes módot hangsúlyozta. Mint lapunknak pénteken elmondta: Gelencsér Attila elnök előterjesztőként arra kér felhatalmazást, hogy a költözés irányába elinduljon az elvi együtt gondolkodás. Az igazi szakmai munka a köz­gyűlés egyetértésével kezdőd­het meg. (A testületi többséget ismerve a pénteki támogató döntés nem lehet kérdés. A szerző.) A támogatás után egyenesbe fordulhatnak azok a tárgyalások, amelyeket a me­gyei vezetés már elkezdett a kormányhivatalt működtető kormányképviseletekkel és a többi illetékessel. A megyének ugyanis komoly kiadásai lesz­nek a múzeumként működő régi megyeháza és a levéltár épületének lakhatóvá és meg­felelővé tételével. (Az előter­jesztés az elektromos vezeté­kek és az informatikai hálózat cseréjére 100 milliót kér.) A ki­adások fedezete lehet a kor­mány által biztosított vételár vagy bérleti díj. Csak a tárgya­lások lezárta után állhat elő az előterjesztő az alternatívákkal, emelte ki Majer István. A bi­zottsági elnök a múzeumi funkciókról szólva kiemelte: szó nincs a tárlatok költözésé­ről és a nagyterem is kiállítótér marad, csak a raktározandó le­letanyagok és a szakmai stáb, a feldolgozó-kutatói munka költözne. Feigli Ferenc (MSZP) a hu­mán erőforrás bizottság elnöke támogatja a vármegyeházára költözés előkészítését, de szá­mos kérdést megfogalmazott, azokkal a bizottság is egyetér­tett. Szerinte el kell készíteni a szakmai feltételrendszert, s egy ütemtervet, hogy mikorra, milyen feltételekkel lehet megvalósítani a költözést. Ala­pos, átgondolt és tervszerű programot vár a megyei veze­téstől költségszámokkal, mű­szaki és közgazdasági felméré­sekkel. Az egyszeri bevételi for­rások és a kiadási kötelezettsé­gek legalább annyira fontosak a döntéshez, mint a hosszú tá­von várható megtakarítások. A közgyűlés vezetése a rövid idő ellenére akár a jövő hétre előáll egy bővebb tájékoztatás­sal, ezt mindkét tanácsnok el­képzelhetőnek tartja. A költö­zés aktuális időpontja azonban a néhány hónapoktól akár az egy évig is eltolódhat. Mindössze két erdei iskola minő­sített Somogybán. Az őrtilosi im­már másodszor vehette át az er­ről szóló oklevelet Darázsi Szilárd programszervező elmondta: Ma­gyarországon 1200 erdei iskola van, ebből 116 minősített. Ezúttal 12 erdei iskola, Somogyból csak az őrtilosi, vette át az oklevelet Rajtuk kívül megyénkben csu­pán Kisbajom büszkélkedhet ilyennel. Az erdei iskoláztatás hazánk­ban az elmúlt 15 évben indult igazán fejlődésnek, amikor a közoktatási intézmények és fenntartóik, civil szervezetek, majd az állami és a vállalkozói szféra is érdeklődni kezdett ez­iránt az oktatási forma iránt Ugyanakkor a szaktárcák felis­merték az erdei iskolázás peda­gógiai-módszertani, környezeti nevelési és szocializációs lehető­ségeit, ezért 2000-től támogat­ták, majd 2003-ban elindították az erdei iskola programot, amely egyre népszerűbb. Úgy tanít, hogy miközben a gyerekek fel­szabadulnak a napi terhelés alól, szinte észre sem veszik mennyi tudással gyarapodnak, nő az önállóságuk és közel kerülnek a természethez. Mivel sok erdei iskola műkö­dik hazánkban eltérő minőségű programokkal, ezért 2003-ban elindult az erdei iskolák részéről és az akkori oktatási minisztéri­umból egy kezdeményezés a mi­nőségbiztosításra. A minősítés jele egy harkály. ■ V. A. Darázsi Szilárd és az oklevél Több ezer somogyi diák juthat idén ismét iskolatejhez egészséges táplálkozás Kaposváron ihatják, Marcaliban egyelőre nem, Csurgón pedig almát adnak helyette Roham a poharasért Kaposváron. Sok gyerek szerette meg a tejet (Folytatás az 1. oldalról) A támogatás növelése mintegy a duplájára nő, és az előzetes szá­mítások szerint a korábbi 160 e- zer iskoláshoz képest mmirnum 30 ezerrel többen jutnak napi rendszeres tejadagjukhoz a prog­ram segítségével. Barcson a tavalyinál jóval több gyerekre igényelte meg az önkor­mányzat 183 tanítási napon ke­resztül a napi két deciliteres isko­latej adagot Száz százalékos tá­mogatottság mellett az általános iskolások és a Szivárvány Egysé­ges Gyógypedagógiai és Mód­szertani Intézmény diákjai része­sülnek az iskolatejben. Fodor Sán- domé főtanácsos elmondta: a vá­rosban összesen 810 gyerek ré­szesül ebben a támogatásban, 70- el több mint egy év előtt ezelőtt Hozzátette: Barcs a kezdetek óta, már 2004-ben csatlakozott a programhoz. Korábban az önkormányzatok építették bele az iskolatejhez kap­csolódó költségeket éves költség- vetésükbe, majd az utófinanszíro­zás módszerével igényelték visz- sza azt. 2011-től változás, hogy most nem az önkormányzat, ha­nem maga a tejszállító is előfi­nanszírozhatja az iskolatejet. Ez számos somogyi, baranyai és za­lai település esetében a barcsi székhelyű Dráva Tej Kft.- Napi 8-10 ezer pohár iskolate­jet gyártunk - tájékoztatott Ta­kács József ügyvezető igazgató. - A törvényi változás adott lehető­séget ugyanis arra, hogy a teljes mértékben támogatott önkor­mányzatok feladatait átvállaljuk. Számos somogyi településen korábban is a Dráva Tej Kft szál­lította az iskolákban naponta a megfelelő mennyiségű iskolate­jet, azonban most a számlákat nem az önkormányzatoknak, ha­nem a Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Minisztériumnak to­vábbítják. így könnyebben jut­nak majd a pénzükhöz is; koráb­ban ugyanis több helyen előfor­dult, hogy az iskolafenntartó ön- kormányzat késett a kifizetéssel. Az első fizetési kérelmeket idén február elsejével lehet benyújta­ni. Feldman Zsolt helyettes állam­titkár a közelmúltban azt nyilat­kozta, hogy az adminisztratív Kaposváron az általános isko­la 1-B. évfolyamos tanulói kapnak iskolatejet - tájékoz­tatta lapunkat pénteken Ró pás Orsolya, a polgármesteri hivatal szóvivője. Tavaly 4925- en részesültek a programban, amelynek teljes költsége meg­haladta a 32 millió forintot Ehhez a központi támogatás 14,4 millió forint volt IDÉN 4813 GYERMEKET ÉRINT a projekt - tudtuk meg. S a ren­delkezésre álló adatok szerint a tavalyinál nagyobb összeget, mintegy 39 millió forintot for­dítanak erre a célra A lapunk által megkérdezett gazdasági szakemberek szerint hasznos kezdeményezésről van szó. müller János, a mezőgazda- sági termelők érdekvédelmi szervezetének megyei titkára pénteken azt mondta: lénye­ges, hogy minél több gyermek ihasson tejet H. M. könnyítés miatt ezután még töb­ben kapcsolódnak be majd az is­kolatej programba. Hozzátette azt is, hogy ha év közben elfogyna a pénz, de további igény jelentke­zik rá, akkor a rendelkezésre ál­ló 800 millió forintot kiegészítik. Marcaliban januártól egyelőre nem kapnak iskolatejet a diákok. Húsz százaléknyi támogatáshoz juthatna a város, ami Sütő Lász­ló polgármester szerint az áfa ősz- szegének felelne meg, illetve még annak sem nagyon. - Korábban éves szinten, olyan tízmillió fo­rintos nagyságrendet jelentett a gyerekeknek szállított iskolatej - mondta Sütő László. - Az általá­nos iskoláknál száz százalékos volt a támogatás, az óvodáknál, illetve a Széchenyi Zsigmond kö­zépiskolánál pedig valamennyit hozzátett az önkormányzat. A központi költségvetés hétmillió forintja mellé, a város hárommil­lió forintot tett az iskolatejbe. Míg február közepén az új költségve­tést el nem fogadja a marcali ön- kormányzat, addig semmilyen körülmények között nem tudják finanszírozni, s még az sem biz­tos, hogy belefér majd a büdzsé­be. Kiss Lajos, marcali helyettes intézményigazgató arról beszélt: a gyerekek több mint fele kérte az iskolatejet, a felmérések alapján inkább az alsótagozatos diákok­nál volt rá nagyobb igény. A tanu­lók egy része kifejezetten sajnál­ja, hogy megszűnt az iskolatej. Jó lett volna időnként például ka­kaó, vagy karamellás tej is. Az is­kolabüfében egyébként ezután is bármikor megvehető a poha­rastej, illetve számos tejtermék közül válogathatnak a diákok. Csurgón akkor futott utoljára az iskolatej program, amikor még miniszterünk után Torgyán tejnek mondták. - Az önkor­mányzatnak önerőt kellett bizto­sítania, amit nem tudott a város vállalni - magyarázta Simon Mi­hály, a Városi Iskolák és Óvodák igazgatója, hogy miért nem mű­ködhetett tovább a program. Hozzátette: a jelenleg tervezett változtatások azonban kedvező­ek, és szeretnék újra az iskolate­jesek táborát gyarapítani. Most az alma programban vesznek részt, vagyis diákjaik naponta kapnak gyümölcsöt. ■ V.E.-J.G.-H. M.-V.A. Az iskolatej program hasznossága vitathatatlan

Next

/
Thumbnails
Contents