Somogyi Hírlap, 2011. jamuár (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-02 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 1. szám
2011. JANUÁR 2., VASÁRNAP 3 Átmulattuk magunkat az új évbe szilveszter A súlyos mínuszok sem tartották vissza a kaposváriakat a bulizástól MEGYEI KÖRKÉP Sokan a szórakozóhelyeken, mások az utcákon köszöntötték az új esztendőt Kaposváron Lencsében a szerencse: éjfélkor meztelenül kell rázni az almafát Zsúfolásig tömött szórakozóhelyek, rengeteg felszabadult vendég: a megyeszékhely lakói a szokásoknak megfelelően át- szórakozták magukat az új évbe. Vas András- Lajos boldog - üvöltötte a világba a kaposvári belvárosi étterem lépcsőjéről - higgyünk neki - Lajos boldogan. Boldogságánál ránézésre csak ittassága volt nagyobb, s vélhetően utóbbinak volt köszönhető, hogy hangos Expecto patronuml-ozással egy római gyertyával a kezében be- trinkolt somogyi Harry Pot- ternek képzelte magát. Viszont még állt a lábán, ellentétben a főtéri társintézmény emeletéről nagy svung- gal és még nagyobb önbizalommal meginduló lánnyal, aki az agy és láb koordinációt csak nyolc lépcsőig tudta egyeztetni, ezután viszont a robotpilóta lefagyott, vagy a végtag maka- csolta meg magát, mindenesetre az utolsó hat fokot nemes egyszerűséggel kihagyta, így meglehetősen dicstelen pózban, hasmánt érkezett meg a félemeleti mosdóba. A bentiek nem kis riadalmára, főként, hogy útközben nem tudott már röppályát módosítani, így a férfirészlegben landolt hívatlanváratlan vendégként.- A hét végén majd felmegyünk a hegyekbe - szórták a világba a hangfalak a Hip Hop Boyz lassan felnőtt korúvá váló, khm..., slágerét, de az önfeledten daloló társaság jelentős része nagy bajban lett volna, ha valaki esetleg arra vetemedett volna, számon kéri rajtuk ígéretüket.- Jó a buli - csapkodta a vál- lam egy Bodrogi Gyula frizurás, sosemlátott köpcös harmincas, utóbb kiderült, összekevert társával, aki egészen addig ugyanazt a falat támasztotta, mint ahová megállni merészeltem. Némi kutakodás után megtaláltuk az elkallódott barátot: egy fikuszszerű valami előtt imádkozópózban próbált könnyíteni háborgó gyomrán - szerencsére időben érkezett a segítség, s végül a mag lábán jutott el oda, ahová az előbbi lány röptében érkezett. ÚJ ÉV, ÚJ FOGADALMAK és régi babonák. Az újév első napjára szóló babonákat be lehet tartani, ám, a sikerében már érdemes kételkedni. TILTÓLISTÁN SZEREPEL a Csirke, mondván egész évre elkaparja a szerencsét. A hal pedig elúszik vele. Bár egyes folyó menti vidékeken ezzel ellentétben úgy gondolják, hogy ahány pikkely, annyi pénz. A pulyka ráadásul még haragot is hoz. így marad a malac, amelyik kitúrja nekünk. Bár, ha a malacot kérdeznénk, neki nem éppen ez a szerencsenapja. A népi megfigyelés úgy tartja, hogy újév napján, ha férfi lép be a lakásunkba, ő hozza, viszont ha nő, akkor elviszi szerencsét. Sőt peches évünk lesz, ha először nő kíván Boldog Új Évet! ha szeretnénk, hogy pénz álljon a házhoz az új évben, együnk lencsét, babot, borsót, hiszen ezek a pénz alakjával, szimbolikus jelentésükkel hozzák a pénzt, a bőséget E sorok írója évek óta lencsét eszik január elsején. Hiába minden, se gazdag, se szép nem lett tőle. Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben. Az eladósorba kerülő lányok ilyenkor jósoló gombócot főztek, melybe papírokon beletettek neveket, és amelyik gombóc feljött, az abban rejlő férfinév viselőjét gondolták jövendőbelijüknek. A babona szerint aki tükröt és fésűt tesz a párnája alá, az Ezen a napon lencsét kell enni, hogy idén pénz álljon a házhoz megálmodja, hogy ki lesz a párja. De mi van akkor, ha a gombócban más név szerepel, mint a megálmodódé? Aki éjfélkor mézes szájjal csókolá zik, arra az édes élvezeteken kívül boldogság is vár. Helyenként ólom vagy visszaöntéssel próbálják kifürkészni a jövő évi történéseket. AMIT ÚJÉV NAPJÁN TESZÜNK, CLZ vár ránk a következő évben, így inkább pihenjünk, mint takarítsunk. Mosni, teregetni, vasalni, varrni, foltozni egyáltalán nem szabad, mert az egy családtag halálát jelenti. Aki mégis arra kényszerül, hogy dolgozzon, az tegye jókedvvel. A külföldiek sem mentesek a különböző új évi babonáktól. Tirolban hagyomány, hogy ha a férfiak szilveszter éjszakáján meztelenül megráznak egy almafát, egész évben nem lesz gondjuk a férfiasságukra. Oroszországban a szilveszteri bulira érkezésnek is megvan a maga ceremóniája. Csak a küszöböt átlépve szabad kezet nyújtani, mert különben szerencsétlenséget zúdítunk a háziakra. F. sz. Á. Egy emelettel lentebb ékesebb és jobban öltözött közönség ropta valamelyik táncdalfesztivál akkori slágerére, egy rosszmájú főtéri szemlélődő szerint hamarost ők is olyan állapotban lesznek majd, mint a fentiek, csak drágábban... A megállapítás erős tetszést aratott, ugyanis annak ellenére, hogy az idén nem voltak szervezett programok a főtéren, egész szép kis tömeg verődött össze éjfél előtt már fél órával. S bár a kétévente szokásos tűzijáték nívóját természetesen nem sikerült reprodukálni, azért akadt látnivaló, hiszen a fél napos tűzijáték-moratórium megszakítást sokan kihasználták, s boldog-boldogtalan bombázott és rakétázott: ha a látvány nem is, a hanghatás mindenképpen NB I-esnek bizonyult.- Boldog új évet! - hangzott egyre több helyről, persze vadidegenek, akik nem érték be szimpla verbalitással, hanem konokul lapogatták a kezük ügyébe esőket - vagy hatféle, eddig nem ismert kézfogás-variációval gyarapodott a gyűjteményem; ha eleget gyakorolnám, két héten belül simán tudnék kelet-közép-európai feka- ganxta kézlibbentős-ujjpödrős pacsit adni bárkinek... A Noszlopy utcai szökőkuta- kig bogozgattam az ujjaimat, majd lazán kikerültem egy a szökőkutakba mindenféle cser- regő-pukkanő-sivító bizbaszt hajigáló csoportot. A Tél kompozíció előtt ácsorgó ifjú nem volt ilyen ügyes, éppen előtte kezdett pörögni-füstölni egy izé, ám mégsem hátrált meg. Csak néhány másodperc múlva derült ki, inkább megfontoltságról, mint bátorságról volt szó esetében, ugyanis heveny pössentés közben komoly hiba lett volna ugrabugrálni. Úgy húsz perc múltán ismét összefutottunk vele, feje ütemesen mozgott, s teli torokból üvöltötte a közeli étteremből kihallatszó zenét.- A kör közepén állok! - bömbölte együtt Pataki (vagy Pataky, a rosseb tudja, most éppen hogy’ írja...) Attilával. A püspöki palota előtt a földön üldögélve nem volt túl hiteles a produkció. Pláne, amikor a „ha egyszer odébb állok”-hoz érkezett... Neki jól jött volna a boldog Lajos patrónusa... gyelmetlenség: Hlemetlen £ ponty-bukta a tóparton Revizorok, ellenőrzés - e szavak hallatán alighanem sokak gyomra görcsbe rándul. Okkal-joggal idegesek lehetnek azok, akik „véletlenül" megfeledkeznek néhány előírásról. Persze az élet olykor meredek meglepetéseket produkál. Van, aki megússza, van, aki nem... Alighanem erre a megállapításra juthatott az a vállalkozó, akit minap bírságoltak meg. Tömören az előzmény: a decemberi átfogó vizsgálat során nem maradt el a halárusok ellenőrzése. Az üzletek mellett néhány jobb forgalmú halastavat is felkerestek az adóhatóság munkatársai. - Az egyik helyen a tó mellett méretes tartályt helyeztek el, amelyben a lehalászott állomány várt a sorsára - részletezték a körülményeket. - Az ellenőr kiválasztotta a halat, amelyet a készséges eladó rögtön ki is emelt merítőhálóval. A revizor kivette a méretes és igen eleven pontyot, akiben feltámadt az életösztön: őrült csapkodásba kezdett. A hal kiszabadult az ellenőr kezéből, s kecses ívet leírva szerencsésen landolt a tóban. - Az ekkor már mogorva kiszolgálótól új halat vásároltak az ellenőrök, aki viszont már nem bízott rájuk semmit, s maga rakta szatyorba a kiválasztott áldozatot - tudtuk meg. - Ám csak azt. A nyugta kiállításáról a nagy rémületben elfeledkezett. Drága hal lehetett... Az APEH mulasztási bírsággal „jutalmazta" a mulasztást. i a ■ Harsányi Miklós Vallanak az ügyfelek MULATSÁGOS És meglepő történetek tömegét élték át az adóhivatal munkatársai, 2010-ben újabb értékes tapasztalatokhoz jutónak, ami a következő történetből is kiderül. szja-bevallás elkészítéséhez igényelt segítséget az ügyfél. Az APEH munkatársa a bevallás alapjául szolgáló dokumentumokat kéri.- ZÁRT BORÍTÉKBAN ADTÁK, ÜZzal, hogy öt évig nem bonthatom ki - így az ügyfél.- NEM ÚGY TÁJÉKOZTATTÁK, hogy ennyi ideig őrizze meg őket? - kérdezed vissza az ügyintéző.- nem - állította az adózó. - Viszont azt nem mondták, hogy maguk sem nyithatják ki. Társadalomkovácsoló esztendőt! ’MIBS feltette A koronát a parlament egész éves működésére, mondhatni színvonalára Borz Miklós kisgazda képviselő, aki azt fejtegette: „a környező országok nacionalista hangulata miatt jobban be kellene rendezkednünk védelemre, ugyanis magunkra vagyunk hagyva Európában. Hazánkat Izraelhez hasonlította, mondván, Magyarország is ellenséges államokkal van körülvéve. ” mit lehet erre mondani: Borzalmas... míg a honatyák borz-ongtak, az MDF-es Palotás János arról beszélt, döbbenten fedezte fel, a kormány a költségvetés egyik mellékletébe belecsempészte azt a benzinárba építendő fogyasztási adót, amelyben az október végi konfliktus után nem sikerült megállapodnia, s ily módon Európa legmagasabb benzinárát sikerült megállapítani, ha elfogadnák. nem értem Palotást, miért ne lehetett volna árat emelni, attól függetlenül, hogy két hónapja még nem ezt ígérte a kabinet. Nyilatkozta valaki háromóránként, hogy nem lesz ben-zin-ár-e-me-lés? Amúgy mostanság kéthetente dönt csúcsot az üzemanyagár, de a parlamentben senkinek sem csípi a szemét. Biztos mindany- nyian hibriddel járnak... persze nem a benzin drágult egyedül, a sütőipar termékei átlagosan 31,3 százalékkal kerültek többe, mint az óévben. Egy hetven helyett kettő negyvenet kellett fizetni a vizes zsemléért, s 31,20-ra emelkedett a fehér kenyér ára. A sütőipari cégek a malmokra mutogattak, ugyanis jelentősen emelték a liszt árát, amit viszont a termelők nem értettek: hogyan lett a mázsánként ötszáz forintos búzából 1260 forintos liszt. na, vajon hogyan? más kor címmel, Szász Endre rajzával illusztrált borítóval jelent meg egy új társadalmi és kulturális lap Kaposváron, melynek főszerkesztője ajánlója szerint „hisszük, már egy új világban élünk. Olyan világban, melynek átmenetiségével, ellentmondásaival, kínjaival éppúgy tisztában vagyunk, mint az Olvasó. És mi beszélni fogunk ezekről. ” a rosseb gondolta, ilyen hosszú lehet egy más kor... ha ÚGY nézzük, persze tényleg más volt, hiszen ma elképzelhetetlen, hogy a Fidesz az MSZP-vel karöltve utasítsa el a költségvetést, arra hivatkozva, hogy „az ország nem bír el ekkora államigazgatási költségeket", illetve „a költségvetés túl sokat von el az emberektől, emellett túl sokat osztogat", emellett támadták „a honvédelemre, a nemzetbiztonságra tervezett összegeket, és a lakáskamatadót is. ” előbbi kettőt Für Lajos honvédelmi miniszter védte körömszakadtáig a különféle veszélyekre hivatkozva, láthatóan ekkor még nem konzultált kisgazda kollégájával, Lányi Zsolttal, hiszen akkor tudta volna, a kevesebb is elég, mivel egy magyar katona szuronnyal többet ér ötezer amerikai rakétánál. Bár az is lehet, már ekkor titkon egy gárdaalapításról gondolkodott... „NE áltassuk magunkat: amiben eddig éltünk, amit sokan egy ideig egy igazságosabb társadalom ígéretének hittek, reménytelenül összeomlott. (...) Sült galambot senkitől sem várhatunk. A kormánytól is csak egyvalamit: világosan vessen számot a helyzettel, szabja meg a tennivalók sorrendjét, tárja az ország gondolkodó, felnőtt és felelős népe elé, hogy miért és mekkora áldozatot kell vállalnia. (...) De a legtöbbet önmagunktól kell várnunk, társadalmi méretű együttérzést és együttműködést, mert háborút, ostromot, forradalmat, árvizet, földindulást csak társadalmi együttérzés segít átvészelni. Ez a természetes érdekvédelmi szövetség válik utóbb minden politikai és szakmai érdekvédelem alapjává” - mondta újévi köszöntőjében a köztársasági elnök, aki szerint az új esztendő társadalomkovácsoló esztendő lesz. ennél többet most sem kívánhatunk... \ i 1 i i I
