Somogyi Hírlap, 2011. jamuár (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-11 / 8. szám

2011. JANUÁR 11., KEDD 7 GAZDASÁG Tavalyi deficitcél: már kipipálva büdzsé A kormányzati ciklus végére a GDP 70 százaléka lehet az államadósság Mintegy félmilliárd forint­tal lett kedvezőbb a tava­lyi államháztartási hiány a kormány várakozásánál, így minden bizonnyal tel­jesül a 2010-es évre a 3,8 százalékos eredmény­szemléletű hiánycél. Kiss Roland Március végére, április elejére derülhet ki az, hogy az unióban használatos - úgynevezett ESA95 - elszámolási rendszerben a 869,8 müliárd forintos pénzfor­galmi szemléletű tavalyi deficit a GDP hány százalékának felel meg. A 3,8 százalékos hiánycél akkor válhat valóra, ha a helyi önkormányzatok gazdálkodása nem okoz súlyos meglepetéseket. A pénzforgalom szerinti kimu­tatásban egyébként ez az összeg a GDP 3,2 százalékának felel meg, erre rakódhat még az ön- kormányzati szféra 0,6-0,7 szá­zalékos deficitje. A kormányzati várakozásokban azonban már az év elején, az előző kabinet alatt is 4 százalék körüli pénzforgalmi deficit szerepelt, ekkora hiány te­hát még „belefér” a települések részéről, főleg, hogy a központi szféra deficitjét eredetileg 3,3 százalékosra tervezték. Az egyelőre önkormányzatok nélküli államháztartási hiánycél annak ellenére valósult meg, hogy november végén a deficit meghaladta az éves előirányzat másfélszeresét. Decemberben azonban közel 435 milliárd fo­rintos többletet mutatott a bü­dzsé, ez a bank- és válságadók­nak, a kötelező magán-nyugdíj­pénztári járulékok átirányításá­nak és a költségvetési megtaka­rításoknak köszönhető - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztéri­um pénteki közleményéből. A be­vételi többletek a tárca számítá­sa szerint elérték a 420, a kiadá­si oldali megtakarítások pedig a 200-250 milliárd forintot. Tény és való, hogy a decemberi több­let több mint kétszerese a 2009. decemberinek. Meglepetésnek annyiból nem nevezhető a friss államháztartási adat, hogy az elemzők és szakértők kivétel nél­kül a hiánycél teljesülését jósol­ták. Bár a deficit-célkitűzés be­tartása a kormány részéről rög­tön a hivatalba lépése után ko­moly gazdaságpolitikai manő­vert igényelt (lévén a második Orbán-kabinet a kezdetek kezde­tén nem ragaszkodott volna túl­ságosan az előző kormány által „belőtt” deficitcélhoz, a nemzet­közi környezet azonban végül nem tette lehetővé az eltérést), a piacok némileg hálátlan, de logi­kus módon immár a 2011-es év­re összpontosítanak, így különö­sebb hatása nem lett a pénteki „örömhírnek”. Egyébként az idén sem az a fő kérdés, hogy si­kerül-e 3 százalék alá szorítani a hiányt (ez ugyanis már-már borí­tékolható), hanem hogy február végén valóban olyan lépéseket je- lentenek-e be, amelyek hosszú távon is képesek biztosítani a de­ficit alacsonyan tartását. Úgy tűnik azonban, a kormány valóban elkötelezett az alacsony hiányszint mellett. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt hét végén már egy 50 százalékos GDP-ará- nyos államadósság-limit alkot­mányos rögzítését is felvetette. Sereghajtóból éllovas HAZÁNK TÉRSÉGI ÉLLOVASSÁ vált az államháztartási egyenleg tekintetében, három százalék alatti deficitet - amennyi a 2011-es költségve­tési törvényben szerepel - ugyanis egyetlen környező or­szág sem tud felmutatni Az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzése szerint a környe­ző államok közül a legkisebb hiány az osztrák büdzsét ter­heli, itt a GDP 3,6 százaléka lesz a deficit, máshol azon­ban 5 százalékot közelítő vagy meghaladó mértékű. Lapunknak azonban elemzők a közeljövő tekintetében „álom­nak” nevezték e mérték elérését: amennyiben a kormány szigorú fiskális politikát folytat, és a má­sodik nyugdíjpillér vagyonának tetemes részét valóban az állam- adósság mérséklésére fordítják, a ciklus végére a GDP 70-71 szá­zalékára csökkenhet az adósság. A tavalyi harmadik negyedév vé­gi, 82 százalék fölötti érték becs­lések szerint már év végére 80 százalék alá került, hála a GDP növekedésének és a decemberi szufficitnek. Elemzők szerint 2012-től valóban esély nyílhat ar­ra, hogy hazánk elkezdje „kinő­ni” az államadósságát, ehhez azonban 4-5 százalékos bővülés­re és a hiány alacsonyan tartásá­ra van szükség. A héten derül ki, van-e itthon is dioxinos tojás A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal a hét második felében teszi közzé a dioxinvizsgálatai eredményét, amelyet a Spar áru­házlánc elővigyázatossági okból bevont, német importból szár­mazó tojásain vég­zett. A fokozott ellen­őrzésre az agrármi­niszter rendelete nyo­mán került sor, amellyel a német dioxinmér- gezés magyarországi terjedésé­nek kívánta elejét venni. Szakér­tők szerint az eredmény várha­tóan negatív lesz, mivel a tojások nem Alsó-Szászországból, illet­ve Schleswig-Holsteinből, a dioxinos csirketáp terjesztésé­nek helyéről származtak. A ma­■ Negatív ered­ményt várnak a szakértők. gyár hatóságok már tavaly tud­tak a német dioxinbotrányról, mégis csak most kezdődtek meg a kiterjedt ellenőrzések. Ennek az az oka - ismertette a szaktár­ca -, hogy a rákkeltő anyaggal szennyezett tápos csirkékből, tojások­ból és sertésekből a német értesítés sze­rint nem hoztak Ma­gyarországra. Angliába és Hol­landiába szállítottak a veszélyes mérget tartalmazó termékekből, Szlovákia pedig az idén tiltotta meg a németországi tojás és ba­romfihús behozatalát. A zárlat nyomán a német állattartók na­pi 40-60 millió euró veszteséget szenvednek el. ■ Zs. A. A német termelőknél hegyekben állnak az eladhatatlan tojások HIRDETÉS HIRSAV Újabb csúcson lesznek az üzemanyagárak EMELI BRUTTÓ 3-3 FORINTTAL a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereske­delmi árát szerdán a Mól Nyrt., s ezzel újabb törté­nelmi csúcsra nőnek az árak. így a benzin átlagára 363-364 forintra nő, a gáz­olajé pedig 354 forintra. Likviditási gondok: felszámolják a Cerbonát A FELSZÁMOLÁS mellett dön­tött a Cerbona igazgatósá­ga, miután a cég az utóbbi években komoly likviditási problémával küzdött, amit a piac változásai és a vál­ság tovább erősítettek. A felszámolással mielőbb szerződést lehet kötni egy új tulajdonossal, akinél to­vább működhetnek a cég meglévő eszközei, és minél több munkahelyet meg le­het tartani. Simor András kitölti hivatali idejét A MAGYAR NEMZETI BANK megerősítette, hogy Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke 2013. márciu­sáig szóló mandátumát a törvény előírásai szerint ki fogja tölteni. A jegybank emlékeztet az elnökkel nemrég megjelent interjúk­ra, Simor akkor kifejtett ál­láspontja változatlan. Sajtó­hírek márciusra valószínű­sítették Simor lemondását. A Balaton volt az elmúlt év egyik nagy vesztese Lényegében változatlan volt a vendégek és vendégéjszakák száma 2010 januárja és novem­bere között a hazai kereskedelmi szálláshelyeken az előző év azo­nos időszakához képest - derül ki a KSH gyorsjelentéséből. A forgalom 72 százalékát képvise­lő szállodákban mind a tizenegy hónapban nőtt a vendégforga­lom. Tavaly január-november­ben 3,191 millió külföldi vendég 8,902 millió vendégéjszakát töl­tött el a kereskedelmi szálláshe­lyeken; előbbiek és utóbbiak szá­ma is nőtt (öt, illetve egy száza­lékkal) az előző évhez képest. A legjelentősebb küldő országok közül a Németországból és a Lengyelországból érkező vendé­gek éjszakáinak száma csök­kent, az Ausztriából, Olaszor­szágból, Csehországból és az Egyesült Államokból idelátoga­tók esetében pedig nőtt. ■ Kevesebb vendég jött Németországból és Len­gyelországból, többen jöttek Ausztriából. A belföldi vendégek és az álta­luk eltöltött éjszakák száma lé­nyegében stagnált ebben az idő­szakban, a kereskedelmi szállás­helyeken 3,672 millió vendég 9,139 millió éjszakát töltött el. A Balaton volt a múlt év egyik nagy vesztese, a magyar tenger­nél eltöltött éjszakák száma a külföldiek és a belföldiek eseté­ben is jelentősen, nyolc, illetve öt százalékkal esett vissza. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents