Somogyi Hírlap, 2011. jamuár (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-11 / 8. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JANUÁR 11., KEDD 5 MEGYEI KÖRKÉP Az underground bevonult a történelembe kiadó az egyetemen Időutazás és performance a negyedéves kaposvári színészhallgatókkal Európa Kiadó koncert, hangzott az invitálás, ám a Kaposvári Egyetem negyedéves színészhallgatói a 80-as évek hazai alternatív zenei világába kalauzolták el a nézőket Némedi Árpád és Zságer Varga Ákos irányításával. Vas András Demójellegű a kezdés, sípolnak- zúgnak a hangfalak, mintha csak jeleznék az időutazást: vagy három évtizedet repülünk vissza a magyar múltba, a hazai underground hőskorába, a másolt kazettákon terjedő, a hivatalos zenei vezetés - a hanglemezgyár, élén Erdős Péterrel - által el nem ismert, elhallgattatni szándékozott együttesek világába. Aztán felcsendülnek az első akkordok, némi meglepetésre nem az Európa Kiadó, hanem a Várna vezeti fel az előadást, vagy ahogyan a Kaposvári Egyetem színészhallgatói beharangozzák: a koncertet. Valójában igazuk van, a produkció ugyanis tényleg egy alternatív dzsemborira hasonlít a legjobban, bár menedzser legyen a talpán, aki a megidézetteket egyszerre, egy helyszínen színpadra tudja csábítani, hiszen a címadó banda, az 1981- ben az URH romjaiból sarjult Európa Kiadó mellett felvillan egy kis Balaton, Sziámi, URH, Bizottság és Neurotic is. Melyek közül némelyik még ma is néhanapján színpadra lép, ám csúcskorszakuk korábbra esik, mint a megidézők születésének napja, azaz a negyedéves színészhallgatók ismét nem kis fába vágták fejszéjüket: a tavalyi Cseh Tamás-est után ebben az évben ismét egy számukra ismeretlen korszakot próbálnak megérteni és bemutatni. Illetve bemutatni, mit értettek meg a korszakból... Amit lehetett, mindent. Ha akadnak is gyerekbetegségei az estének - koncertnek -, az tényleg csak az ifjak korával magyarázható, hiszen akadnak dolgok, melyeket olvasva egyszerűen nem ért meg az ember, át kell élni, különben marad a tévút. Amire, ha nagy ritkán rá is tévednek, szerencsére mindig visszatalálnak az egyetemisták, akik ezúttal is elkápráztatják a Az egyetemisták ismét elkápráztatták a nagyérdeműt zenei sokoldalúságukkal, s a szövegek értelmezésével is csak kisebb gondjaik akadtak - koruk miatt bocsánatos bűn A nyolcvanas évek hazai alternatív együtteseinek zenéi demókazettákon terjedtek a rajongók között az urh, azaz Ultra Rock Hír- ügynökség - s nem a köztudatban tévesen elterjedt Ultra Radikális Hivatal - 1980-ban alakult, eredetileg Orgazmus néven, s alig egy esztendő után már fel is oszlott, megannyi új együttesnek letéve az alapjait A magyar underground új hullámának úttörői, zenéjük a púnkból, a jazzből és a rock and rollból építkezett, szövegeikben a szabadság, a rendszerbírálat jelent meg rengeteg groteszk humorral, iróniával, emellett a szpmizdat irodalomból is átemeltek témákat. a Balaton egy évvel korábbi formáció, kezdetekben verseket zenésítettek meg, s adtak elő vetítéssel kísérve, majd a zenekarvezető Víg Mihály a Trabantnak is meghatározó tagja lett Sokat játszottak együtt az Európa Kiadóval, 1987-ben föl- oszlottak, majd a rendszerváltás után újjáalakultak. S azóta is a hazai ungergmund Müller Péter Sziámi költő, énekes, színházi rendező klubélet meghatámzó bandája. a sziámi - időszaktól függően: Sziámi-Sziámi, Sziámi Ultrarock, Sziámi Tao, Sziámi Zenei Társulat, After The War, Mad Max - az URH egyik utódzenekarának, a Kontmll Csoportnak utódzenekara, vezetője Müller Péter Sziámi kölnagyérdeműt zenei sokoldalúságukkal. Melyet okosan fel is használnak, zeneileg sokszor többet adva, mint anno az eredeti együttesek. Csak hát a nyolcvanas évek honi undergroundjá- nak éppen a szövegben rejlik az ereje, s sokszor éppen az előfej, énekes, színházi rendező. Szövegeik néhol nihilisták, depresszívek, ez pedig nem fért bele a kor zenei koncepciójába, így demókazettákon terjedt a híre alternatív körökben. A rendszerváltás óta több lemezt is megjelentettek. a bizottság - teljes nevén Albert Einstein Emlékbizottság adásmód adott pluszértelmet a szavaknak. Jól látszik ez például az így vonulunk be interpretálásánál, a magyar undergmund egyik legüdébb színfoltja, zömében képzőművészekből verbuválódott együttes. Show-műsoraik pmgramjában meghatámzó szerepet játszott a szövegek elementáris, ironizáló, gyakran abszurd humora, fellépéseiket a performance egy fajtájának tartották. A politikai éltől sem mentes műsomkban a festmények képi világának szabadsága és szabadossága kelt életre. Két nagylemezük jelent meg, a 80as évek közepétől a tagok egyre inkább a képzőművészet és az egyéni pmdukció felé fordultak. a neurotic 1981-ben mbbant be a hazai alternatív életbe, az együttes tagjai, élükön Pajor Tamással meglehetősen önpusztító életet éltek. Hivatalos lemezük nem jelenhetett meg, Pajor a 80as évek végén megtért a Hit Gyülekezetébe, s felhagyott korábbi életstílusával, ezzel a együttes is eltűnt mely túlságosan keményre sikeredett, s a Szabadíts meg közben is „elveszett a közérzetem”... Az urh-s-kontrollos Bétaville alatt viszont már tényleg nagyon hiányzik egy sör és egy cigi, s egyáltalán nem zavaró, hogy belevisznek egy kis Deák-Bilit is. Aztán jön egy kis Sziámi - Fáj -, Neurotic - Sebesség -, Bizottság - Egy lány kéne nekem -, utóbbi megfelelően perform- ance-szal kísérve, majd szintén Wahornéktól a Preparababra- kabaré (Playboykott), majd a túlművészi kanyarból erőteljesen Küldenek egy jelet, s kiváló, s igencsak aktuális a Romolj meg! A fuvolabetét miatt Jethro Tull-os a Sziámi-klasszikus, a Kicsi, kicsiszolt kő, majd visszatérünk a kezdetekhez egy újabb URH-val, hogy aztán megint két Müller Péter-szerzemény vezesse fel a zárást, a Megalázó, durva szerelmet, benne némi Chris Isaak betéttel, de nagyon-na- gyon ütősen.- Ki gondolta volna, hogy egyszer a Kiadó, a Kontroll vagy az URH vizsgaanyag lesz? - teszi fel a költői kérdést valaki kifelé bandukolva, de csak nagyon távolról hallom a hangokat. Még mindig a Romolj meg!-et dúdolom: Választani túl késő, Már semmire nincs idő, A jövő előttünk romokban hever, És ha nem akarjuk, nem jön el... Nincs is olyan messze a nyolcvanas évek... Illés Zoltán levele: nem veszik le a védettséget a Brettyóról natúr a 2000 A tulajdonosok fölajánlhatják a területüket az államnak, de nem kérhetnek többet a piaci árnál A nádas mint élőhely védelme volt a cél a zamárdi Brettyó Natúra 2000-es területté nyilvánításakor; besorolásának megváltoztatása nem indokolt - ezt írta Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a zamárdi önkormányzatnak. Többszöri levélváltásra került már sor a város- vezetés és az államtitkár között a Brettyó ügyében. Amint lapunk is többször megírta: a zamárdi belterület védettségbe vonása annak idején váratlanul érte az értékesítést tervező föld- tulajdonosokat. Tény, hogy országos szinten is alig akad példa településközepi ingatlanok bevonására. Az elmúlt években egyetlen egyeztetésük sem vezetett eredményre az éppen illetékesekkel.- Illés Zoltán azt írta, hogy a tulajdonosok ajánlják fői ingatlanukat az államnak, ármegjelöléssel - mondta lapunknak Csákovics Gyula zamárdi polgármester. - Arról is tájékoztatott az államtitkár, hogy az ár nem lehet magasabb, mint a helyben kialakult piaci ár. Néhány éve, amikor utoljára „állt szóba” egy minisztériumi illetékes a Brettyó tulajdonosaival, azok „közfelkiáltással” megegyeztek egy 1500 forintos négyzetméter-árban. Ám ezek után semmi sem történt. Ami a piaci árat illeti: az önkormányzat több alkalommal vásárolt Illés Zoltán: a tulajdonosok ajánlják föl Ingatlanukat az államnak Csákovics Gyula: a nemzeti park hasznosíthatná a Brettyőt területet az elmúlt időszakban a Brettyó mellett, 3000 forintos áron. Áz más kérdés, hogy a szántódi komp felé vezető út másik oldalán, a Balaton felől már húszezer forintért adják az ingatlanok négyzetméterét... Csákovics Gyula levelezésük során felvetette azt is, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park hasznosítsa a Brettyót (alakítson ki tanösvényt, stb.) és bérelje a tulajdonosoktól. Ez ügyben még egyeztet a nemzeti park vezetésével. Egy másik verzió: földalapú támogatás is igényelhető a Natura 2000-es területre. Abban vélhetően minden érintettnek bele kell nyugodni, hogy a Brettyó védett marad. Illés Zoltán levelében ugyanis azt írta: „ A Balatont korábban övező nádasok egykor összefüggő állománya egybetartozónak minősül akkor is, ha idő közben egyes elemeit egy vonalas létesítmény le is választotta a nem szakemberek számára is balatoninak tekintett nádas területekről. A Brettyó területe ökológiai és vízminőség-védelmi funkció szempontjából jelenleg is a környező balatoni nádasok integráns részének tekinthető, a terület a balatoni nádasok között is különösen értékes.” ■ Fónai Imre
