Somogyi Hírlap, 2011. jamuár (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 2. szám
2011. JANUÁR 9., VASÁRNAP 7 INTERJÚ hegedűvirtuóz Mága Zoltán újévi koncertjeinek óriási a sikere, jövőre már dupla előadással köszöntik 2012-t. A hegedűművész a zene mellett a jótékonykodásnak él. „A MUZSIKA MEGIÁGYÍTJA A SZÍVEKET Január elsején rendezte meg harmadik budapesti újévi koncertjét a Papp László Budapest Sportarénában Mága Zoltán. A siker nem maradt el, és a művész ezúttal sem feledkezett meg a jótékonykodásról. Ötmillió forintot ajánlott fel az iszapkatasztrófa áldozatainak megsegítésére. Árvay N. Tivadar- Teltházas volt a gála?- Olyannyira, hogy pótszékeket kellett elhelyezni a nézőtéren. Tizenháromezer néző s hatszáz fellépő volt az előadáson. Jelenlétével megtisztelte rendezvényünket Schmitt Pál köztársasági elnök úr, Tarlós István főpolgármester úr, Tőkés László püspök úr és Medgyessy Péter volt miniszterelnök úr is.- Már harmadszor vonzott az arénába tízezres tömeget. Mi a titok?- Az emberek szeretete. Büszke vagyok a hazámra, a magyar emberekre, a zeneértő, zenekedvelő közönségre. Elmondhatatlan boldogság az, amikor kiállók az Aréna színpadára, és hatalmas ováció fogad, még mielőtt játszani kezdenék. Terveink szerint jövőre már lesz egy délutáni előadás is és ezt követi este a gála, élő televíziós közvetítéssel, amelyet szerte a világon nézhetnének az emberek.- A bécsi újévi koncert babérjaira törnek?- Nem szeretnénk vetekedni a bécsi újévi koncerttel, hiszen az a világon egyedülálló. A kettőt nem lehet egymáshoz hasonlítani, még akkor sem, ha mi azt hangoztatjuk, hogy bécsi mintára szervezzük a budapesti koncertet. Mindenesetre a nemzetköziség már a budapesti gálára is jellemző: idén harminc ország képviselte magát, az unió tagállamai mellett Marokkóból, Amerikából, Ausztráliából is érkeztek hallgatók. Stílusában azonban teljesen különbözik a két esemény, ráadásul a bécsieknek sokkal köny- nyebb dolguk van, mint nekünk. —A hagyomány segíti őket?- Egyrészt a hagyomány, másrészt a méretek és a helyszín. Bemehetnék én is az Operaházba, ahová körülbelül 1800 néző fér be, meghívhatnám a legjobb hazai szimfonikus zenekart, két-há- rom sztárvendéget, hiszen a bécsin sincs több, és hetven percben klasszikus darabokat játszhatnék. Ez korántsem akkora feladat, mint egy három és fél órás gála megszervezése és lebonyolítása. Készült tévéfelvétel is, amelyet a Duna Televízió közvetít január 16-án. A nézőtéren a kicsi gyerekektől a kilencvenéves bácsiig minden korosztály megtalálható volt. Vagyis nem elég csak Liszt-, Mozart- vagy Vivaldi-re- mekművekkel kiállni. Be kell rakni operettet, musicalt, szemezgetünk a pop világából, mert a fiatalok ezt szeretnék hallani, az idősebbek meg Strauss-remekműve- ket várnak. És egy ekkora térben Mága Zoltán az idei újévi koncertjén 13 ezer néző előtt hegedült, és a show-ban 600 fellépő vett részt, köztük számos világsztár nem elég felülni a színpadra és eljátszani a repertoárt. Itt show kell. Az idei koncertet féléves tervezőmunka előzte meg, a jövő évi gáláf pedig már márciusban elkezdjük előkészíteni.- Honnan jött az ötlet, hogy ilyen nagyszabású koncertet szervezzen?- Amikor először álltam azon a színpadon, még a 2009-es első gála előtt, ráébredtem, hogy ott kell hegedülnöm. Mindig megnézem a bécsi újévi koncertet, játszottam is a Bécsi Zeneegyesület Aranytermében, ahonnan azt közvetítik, és irigykedtem, hogy nekünk miért nincsen hasonló újévi gálánk, amelyre büszkék lehetnénk? Szerencsére feleségem nem hagyta, hogy csüggedjek, és igaza lett: három hét alatt eladtuk az összes jegyet.- Kritikusai általában azzal érvelnek, hogy kommersz irányba viszi a komolyzenét.- Inkább a populáris szót használnám, nem nevezném kom- mersznek azokat a világhírű művészeket, akikkel együtt dolgozunk. A legjobbakkal lépünk fel, például Komlós Ildikóval, aki a Magyar Állami Operaház után meghódította Bécset, Frankfurtot, majd a milánói Scalát és a New York-i Metropolitant. Vagy Fekete Attila, aki a világ több nagyvárosa után Torontóban, Detroitiján és a New York-i Car- negie Hallban bűvölte el a közönséget. Itt volt Érdi Tamás zongoraművész, aki szintén bejárta már a világot, vagy a popszakmából Zséda. Tagadhatatlanul a legjobbak, nincs kommersz, csak populárisabban kell feldolgozni a remekműveket, hogy közelebb kerüljenek a komolyzenéhez azok is, akik korábban sosem hallgatták ezt a műfajt.- Hegedűvirtuóznak tartják, nem derogál önnek, hogy ezt a stílust játssza?- Ezt a stílust én alkottam, szerte a világon ismerik és képviselem is. Persze játszom klasszikus értelemben vett komolyzenét is, de ha tehetem, megtöltöm azzal a többlettel, ami én vagyok. Attól lesz más. Ugyanakkor a Pécsi T\t- dományegyetem Művészeti Karán, ahová most járok, a vizsgámon a Bach-szólószonátákat, Mendelssohnt és a Mozart-hege- dűversenyeket nekem is úgy kell eljátszanom, mint bármelyik fiatal növendéknek.- Talán megrótták a vizsgáztatói, hogy Mozartot nem kellene annyira „mágásan” játszani?- Nem. Nem is játszom így az egyetemen. De az érzelmeket bele kell tenni, attól szép egy darab, ha a művész képes erre. Ami sót- lan, fűszerezetten, nincsenek ívei, az nem esik jól. Névjegy SZÜLETETT: 1974. február 19. hatévesen kezd hegedülni. 1986-ban a Rajkó Zenekar prímása. 1996-ban alapítja meg a Budapest Gipsy Bandet. 2000 töl a budapesti Moulin. Rouge művésze, majd művészeti vezetője. néhány díja: Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (2004) , Kisebbségekért díj (2005) , Európa-díj (2007), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2007), Budapestért Díj (2009), Máltai Lovagrend (2007), Magyar Kultúra Lovagja (2008) nős, két gyermeke Zoltán és Jennifer- Hogyan tanult meg hegedülni?- Hatévesen vettem kezembe a hegedűt, de nem kottából tanultunk zenélni, hanem hallás után. Nagyapám eljátszott egy dalt, én pedig magnetofonként visszajátszottam. Ezután kerültem zeneiskolába, ahol a kottaolvasást megtanultam, majd a Rajkó Zenekarba, ahol mindenre megtanítottak.- Melyik a hatékonyabb? A gyakorlat felől az elmélet felé haladó módszer, vagy az elméletet párhuzamosan oktató metódus?- Utóbbi. Mi másképp tanultunk ugyan, de abban benne volt a hibalehetőség. Megtanulhattunk rossz dolgokat, kialakulhattak hibás technikák. De a rossz zenepedagógus is sokat árthat, elveheti a gyerekek kedvét a tanulástól. A kicsikkel szépen kell bánni, szeretetet kell mutatni, mindenért dicsérni kell őket, még ha rossz is, amit csinálnak. Csak később, amikor már kedvet kaptak a zenéléshez, amikor megszerették a hangszerüket, akkor lehet rájuk szólni, s javítani a hibáikat.- így tanítja kisfiát is?- Amikor Zolika hároméves volt, bármit csinált, csak dicsértem, hogy mennyire ügyes. Aztán kezdtem kijavítani a hibáit, s most már szigorú vagyok vele, pláne, miután eldöntöttem, hogy fellép velem az újévi gálán. Népdalokat játszott, több mint száz gyereket vezetett hibátlanul.- Szereti a hegedűt?- Igen, de volt időszak, amikor nem így volt. Összetört néhány hegedűt, mire eljutottunk idáig. Most karmester akar lenni. Bezárkózik a gyerekszobába, felveszi a frakkot, kirakja a kottafüzetet, és amit a magnón hall, azt próbálja lekottázni, vezényelni. Van érzéke a zenéhez, csakúgy, mint kislányomnak, Jennifernek, aki énekel. Egy kritikus azt írta róla, hogy néhány éven belül világsztár lehet. Hazánkban rengeteg tehetséges gyermek él, akiket támogatni és taníttatni kell, ezért olyan nemzetközi kulturális központot szeretnék létesíteni Magyarországon, ahol sok hátrányos helyzetben élő tehetséges gyermek tanulhat zenét, színpadi előadást. Nem titkolt célom, hogy később a világ minden tájáról érkezzenek ide gyermekek, mert olyan, a világon egyedülálló tehetségápoló intézményt szeretnék alapítani, amely végül mindenkié.- A koncertjeinek jelentős része karitatív rendezvény. Most is zajlik a 100 templomi koncert jótékonysági sorozat. Miért?- Ez egy misszió számomra. Ahova hívnak, és ahol valóban kell a segítség, oda elmegyek. Ingyen lépek fel, a helyszínen gyűjtjük az adományokat, amit a koncertek végén azonnal át is adunk. Maradéktalanul. A százból még harmincöt koncert van hátra, március 20-án például a budapesti Zsinagógában lépek fel, ahol Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek és Schweitzer József főrabbi lesz a fővédnök. Csaknem ötezer embert várunk a rendezvényre. Az elmúlt időszakban csaknem százmillió forinttal tudtuk segíteni a rászorulókat.- Ennek a sorozatnak volt az állomása tavaly szeptemberben Olaszliszka, ahol Szögi Lajos családjának és az elhunyt tanár által létrehozott alapítványi iskolának gyűjtöttek. A romák és magyarok viszonyának javítását is feladatának tartja?- Inkább úgy mondanám: a kisebbség és a többség között kell hidat építeni. Nem csak romákról van szó. Különbség lehet például a görög katolikusok és a római katolikusok között is, de a zene mindent legyőz. Isten házában üldögélni önmagában is felemelő érzés, egy koncerten pedig előfordulhat, hogy olyanok kerülnek egymás mellé a padokban, akik odakint szomszédok, de nem beszélnek. A muzsika meglágyítja a szíveket, elég, ha egymásra néznek, s odakint talán szóba elegyednek majd.- Nemrég a Borsod megyei Vilmány általános iskolájáról jelentek meg híradások, ahol kabátban ülnek a 6-7 éves gyerekek, mert nincs pénz a fűtésre. Hozzájuk is elmenne?- Ha külföldi koncertet kellene félretennem azért, hogy segítsek, azt is megtenném, ha hívnak. Hamarosan felveszem a kapcsolatot a településsel, és megpróbálok rajtuk segíteni.- Mi lesz, ha lejár a százas kvóta?- A100 templomi koncert augusztusban a Szent István-bazilika előtti téren, tízezer néző előtt, Erdős Péter bíboros úr jelenlétében, és reményeim szerint egy pápai áldással zárom majd. De már most sejtem, hogy azonnal bejelentem a folytatást is.- Hogyan bírja ezt a feszített tempót?- Nem sok időm jut pihenésre. Néhány napja a sümegi Kapitány Hotelben szerettünk volna a családdal négy napot eltölteni, de másfél lett belőle. A feladatok visszaszólítottak.- Mikor gyakorol?- Az újévi gála előtt hajnalig próbáltam, s csak akkor hagytam abba, amikor éreztem, hogy ártok magamnak. Februárban Párizsban képviselem hazánkat, családommal ott töltünk majd egy hetet. Igaz, ott is dolgozom, de szakítok időt arra, hogy a gyerekekkel megnézzük a várost. % 4 e i
