Somogyi Hírlap, 2011. jamuár (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 2. szám

4 * A HÉT TÉMÁJA 2011. JANUÁR 9.', VASÁRNAP változások 2011 Tömegesen hagyják el az orvosok és ápolónők Magyarországot, bár a most bejelentett változások esetleg a fiókba száműzhetik az egészségügyiek útleveleit. EGÉSZSÉGÜGYI REFORMOCSKA Szigorodnak a patikaala­pítási szabályok, vége a gyógyszerakcióknak, nem lesz automatikus, hogy a kórházban, rende­lőben számlát kapunk, vége a súlypontiságnak, az orvosok pedig akár év végétől dupla fizetésért lemondhatnának a hála­pénzről. Kun J. Viktória Január l-jével nem kell vizsgát tenniük az egészségügyi szak­dolgozóknak ahhoz, hogy bekös­senek egy infúziót, és hiába vár elszámolási nyilatkozatot egy be­teg az ellátásáról, a kórháznak, rendelőnek már nem kötelező ezt kiadnia. Az új jogszabály az adminisztratív terhek csökken­tése érdekében szüntette meg ezt a kötelezettséget minden el­látás után. A betegnek azonban továbbra is lehetősége lesz rá, hogy ha kéri, megkapja az egész­ségügyi szolgáltatótól az elszá­molási nyilatkozatot. Tilos lesz a dohányzásról va­ló leszokást támogató készítmé­nyek reklámozása. Eddig a gyógyszerek általános reklám- tilalma alól ezek a szerek kivé­telek voltak. Több jogszabályt is módosítottak azért, hogy nö­veljék az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár ellenőrző sze­repét, és pontosítsák a kiszab­ható büntetések mértékét és fel­tételeit. Például ha egy kórház olyan ellátást számol el, ame­lyet nem végzett el, akkor a tá­mogatás 150 százalékát kell visszafizetnie. Ugyanez érvé­nyes azokra az egészségügyi szolgáltatókra, akik valótlan mennyiségű gyógyszert, gyó­gyászati segédeszközt, gyógyá­szati ellátást, el nem végzett el­látást vagy a vényírási szerző­désben nem szereplő ellátást társadalombiztosítási támoga­tással rendelnek. De számos változás lép életbe a gyógyszertárak alapításával, működésével kapcsolatban. Ilyen például, hogy 2014-ig a pa­tika tulajdonának legalább a ne­gyede, 2017-ig pedig a fele a gyógyszerész tulajdonába kell, hogy kerüljön. 2011-től alapított gyógyszertár esetén nem lehet egy vállalkozás kezében négynél több gyógyszertár, sőt 20 ezer fő­nél kisebb településen ez a határ már 2 patika. A már működő gyógyszertárláncok továbbra is megmaradhatnak. Vége a pati­kai akcióknak is, ezután ugyan­A MAGYAR REZIDENS SZÖVETSÉG felmérése szerint az orvosok kétharmada vállalná a „zöldke- resztséget", hetven százalékuk nem járna rosszabbul, ha dup­la fizetésért lemondana a hála­pénzről. A gyermekgyógyászok kilencven százaléka azonnal ki­tűzné a zöld keresztet, a hála­pénzes szakmák közül pedig a nőgyógyászok a legelutasítób- bak a mozgalommal szemben. Számításaik szerint a tapasz­is tilos a betegnek ajándékot, mintát, utalványt (kupon) pont- gyűjtésalapú kedvezményt adni, vagy más módon csökkenteni, átvállalni, elengedni a gyógyszer térítési díját. Megszűnt a „súlypontiság” fo­galma is. Az egészségügyi dol­taltabb orvosok esetében havi nettó 350 ezer forintos bért je­lentene, ha belépnének a moz­galomba. papp magor, a szervezet elnöke szerint tévedés, hogy csak a fia­taloknak szól a kezdeményezés, az ötven feletti orvosok is töme­gesen támogatják az elképze­lést: ők ugyanis már a nyugdí­jukra gondolnak, a tisztes fize­tés pedig sokkal nagyobb biz­tonságot ad, mint a hálapénz. gozók is közfeladatot ellátó sze­mélynek minősülnek a jövőben, így ők is fokozottabb büntetőjo­gi védettséget élveznének mun­kavégzésük során. A többlettel­jesítmény után járó pluszpénz­zel egészül ki a háziorvosi finan­szírozás, a többletmunkáért járó pénzt védőoltásokra való ösztön­zésért, a különböző szűrésekkel és a kedvezőbb árú hatóanyag felírásáért adja a kormányzat. Az ösztönzőrendszert a patikus­nál is használják, ők is pluszbe­vételre számíthatnak a rendszer alapján, ha például szintén az ol­csóbb, generikus készítményt ajánlják a betegnek. Talán a legfontosabb, alapvető szemléletváltást hozó változás lehet a rezidensek által indított „zöld keresztes mozgalom”, amely száműzné a hálapénz mindenféle formáját az egész­ségügyből. Az államtitkársággal közösen kidolgozott elképzelés szerint dupla bérért keüene vál­lalniuk az orvosoknak, hogy végleg lemondanak a zsebükbe csúsztatott borítékokról. Idei terv, hogy a praktizáló or­vosok, gyógyszerészek esetén a kamarai tagság legyen újra köte­tavaly megugrott a külföldre készülő egészségügyi dolgozók száma, 451 orvos, 68 fogorvos, 22 gyógyszerész, 142 ápoló és 70 egyéb, az egészségügyben te­vékenykedő szakdolgozó kért hatósági igazolást az Egészség- ügyi Engedélyezési és Közigaz­gatási Elivataltól 2010 első fél­évében. Ahogy az előző évek­ben, úgy tavaly is a legtöbben Angliában kívánnak munkát vállalni. 2010 első fél évének lező, intézkedéseket hoztak az orvoselvándorlás megfékezésé­re, centrumokba kell szervezni azokat a nagy betegségeket, mint például a szív- és érrend­szeri betegségek, a daganatos betegségek, a baleseti betegsé­gek, a gyermekellátás. adatai szerint 6 hónap alatt 272-en írták be célországként az Egyesült Királyságot, kétszer annyian, mint 2009-ben az első fél évben. A második legnépsze­rűbb ország Németország, ide 113-an jelentkeztek, és 71-en szeretnének dolgozni Ausztriá­ban, de népszerű még Írország, Franciaország és Olaszország is. 2010-ben a friss szakorvosok fele azonnal eltűnt a rend­szerből. Zöld kereszt: dupla fizetés hálapénz nélkül Tömegesen hagyják itt a magyar egészségügyet „A magyar orvosokért szó szerint hajba kapnak külföldön, addig itthon egy középkorú szakorvos havi nettó fizetése alig éri el a 150 ezer forintot” bár a Fidesz a választások előtt „húzóágazatnak" titulálta a magyar egészségügyet, ami­nek megmentése az egyik leg­sürgetőbb kormányzati feladat, egyelőre a szakmán, de még a kormányon belül is vitatott, mennyire történtek hatékony lépések az ágazat ügyében. A MAGYAR ORVOSI KAMARA elnö­ke egyenesen úgy fogalmazott: letelt a kegyelmi időszak, a kor­mány pedig sokkal több és ko­molyabb lépést is tehetett volna a szektor érdekében, mint ami a valóságban történt, igaz, né­mileg később tompította a kije­lentését, miszerint ez nem je­lenti azt, hogy betelt volna a pohár az egészségpolitika terü­letén. Éger István szerint min­den döntéshozónak jár idő, Éger István: a tavalyi évvel minden ábránd elszállt hogy „színt valljon, hogy meg­mutassa az arcát” - de ez az idő most elfogyott. „Az idei költ­ségvetéssel és a tavalyi évvel minden ábránd elszállt, kide­rült ugyanis, hogy hiába a job­bító szándék, hiába a pontos elemzések, hiába a probléma érzékelése, ha azokra nem kí­nálnak megoldást. ” Éger István szerint a bajoknak két fontos pillére van: az alapellátás jogi hátterét mostanáig sem sike­rült tisztázni, ezenkívül - az el­nök szerint - a 35 ezer gyógyí­tó már útlevéllel a kezében vár­ta, hogy történik-e valami. A kormány üzenete világos: a jö­vő és a jelen generációjára nem számítanak, „elveszett a hitelesség utolsó reménysugara is”. Szerinte sokakat távozásra késztet, hogy a pedagógusokat komolyan veszik, az egészség­ügy dolgozóit viszont nem. A magyar orvosokért szó szerint hajba kapnak külföldön, addig itthon egy középkorú szakorvos havi nettó fizetése alig éri el a 150 ezer forintot, így nincs min csodálkoznunk, ha elmennek. A kormány viszont az elnök szerint nem igazán érzi annak súlyát, hogy ma Magyarorszá­gon az egyre fogyó és öregedő egészségügyi kart milyen kihí­vásoknak teszik ki. HÁcz Jenő: 250 milliárd forint hiány­zik az egész­ségügyből A MAGYAR KÓRHÁZSZÖVETSÉG elnöke szerint az elmúlt fél év után a 2011-es év a sürgető és halaszthatatlan változtatások időszaka kell, hogy legyen, melyben kényszerű és fájdal­mas intézkedések is meg kell, hogy történjenek. Ezek pedig csak szakmai és társadalmi közös összefogással oldhatóak meg. Rácz Jenő úgy véli, az senki számára nem volt kétsé­ges, hogy az egészségügy mély, elhúzódó válságban van, ahol a meglevő struktúrát, a meg­határozott szolgáltatási csoma­got a rendelkezésre álló forrá­sokból az előírt szakmai szín­vonalon nem lehet nyújtani. A Magyar Kórházszövetség és a minisztérium is egyetértett abban, hogy éves viszonylat­ban minimálisan 250 milliárd forint hiányzik az egészségügy működtetéséhez, és azonnali beavatkozások nélkül több in­tézmény már az elmúlt év so­rán működésképtelenné válik. Papp Magor, a jövő orvosai­nak képviselője szerint is a for­dulat lehetőségének éve az idei. A Magyar Rezidens Szö­vetség elnöke úgy véli ugyanis, hogy nagyon sok olyan kezde­ményezés elindult, ami jelen­tős változást hozhat, s most dől el, mi valósul valójában Papp Magor: megvan a szándék a kormányban a változásra meg ezekből ebben az évben. Papp Magor szerint az egész­ségügyért felelős vezetők hoz­záállásából érezhető, hogy va­lóban megvan a szándék, az elmúlt fél év pedig épp arra le­hetett elég, hogy széleskörű szakmai egyeztetésekkel kerül­jenek ki az anyagok. A vezető szerint, aki az államtitkárság által felállított Életpálya Bizott­ság tagja, 6-7 különféle javas­lat körvonalazódik arra, ho­gyan rendezzék és biztosítsák az orvosok jövőjét. 1 á t « II 1

Next

/
Thumbnails
Contents