Somogyi Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-22 / 297. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2010. DECEMBER 22., SZERDA 3 MEGYEI KÖRKÉP A vétlen ne bűnhődjön jog A somogyi érdekvédők szerint a jövőben nehéz dolguk lesz Sínen a közlekedés. A sztrájk előtt pontosan meg kell határozni az elégséges szolgáltatás mértékét, amely némi biztonságot jelenthet az utasoknak A DRÁVÁIG Tamburazene a nyugdíjasoknak KARÁCSONYI ÜNNEPSÉGET szervezett a patalomi Együtt-egymásért nyugdíjas egyesület, ahol a ma- gyaratádi iskolások, a hor- vát nemzetiségű Szivárvány énekkar és a tambu- razenekar adott ünnepi műsort. Az egyesületi tagok kétezer forintos ajándékcsomagot kaptak, (szá) Különdíjas a tanár és a tanítványa KÜLÖNDÜJAL JUTALMAZTÁK Paládi Bencét, a Liszt Ferenc Zeneiskola növendékét a Rév Lívia regionális zongoraversenyen, melyet első alkalommal rendeztek meg. A diákot Pécsiné Hortobágyi Szilvia készítette fel a versenyre, akit szintén különdíjjal tüntettek ki munkájáért, (me) Petákvásárra készültek a kinizsisek ügyes kezű anyukák, gyerekek és pedagógusok fogtak össze a Kinizsi Lakótelepi Tagiskolában, hogy elkészítsék azt a kollekciót, melyet a Kossuth téren megrendezett petákvásáron árusítottak. A bevétel a Gyermekeinkért Alapítvány számláját gyarapította, melyből az iskola napközis csoportjait támogatják. (me) Felnőtt konfirmáció és keresztelő Kanizsán FELNŐTTEK ÁLLTÁK körül az Úr asztalát a közelmúltban a nagykanizsai református templomban tartott istentiszteleten. Tizen tettek konfirmációi fogadalmat, és két általános iskolás, illetve három felnőtt részesült a keresztség sákra- mentumában. (gyj) Istentisztelet Nagykanizsán (Folytatás az 1. oldalról) Mercz Attila, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének helyi titkára azt rótta fel, hogy a szakszervezetek megkérdezése nélkül döntöttek. Ráadásul szerinte a bíróság vagy a külső szakértő nem feltétlenül lát rá arra, hogy a napi vasúti gyakorlatban milyen elégséges szolgáltatásra van szükség.- Szerintem ezt a kérdést nem ilyen törvényben kellene szabályozni - jegyezte meg Svajda J& zsef, az MSZOSZ régiós elnöke. - Demokratikus országok alkotmányában egy rövid mondat utal a lényegre: minden állampolgárnak joga van a sztrájkhoz. A Lajtától keletre fordul elő, hogy szinte minden fontos kérdést paragrafusokkal bástyáznak körbe. S ettől egyesek azt hiszik, hogy ezután minden olajozottan működik. Azt nem vitatom: túlélte magát a 21 éves sztrájktörvény, van mit javítani rajta, ám egészen biztos vagyok abban, hogy nem ez a megoldás. Az elmúlt években zsinórban demonstráltak a gazdák Somogybán is. Szabó Tamás, a Magosz megyei elnöke a sztrájkJavaslatok és módosítók - szinte óránként halljuk a szakszavakat. A Parlamentet beadványok tömegével bombázzák a képviselők, a törvénygyár csakúgy ontja az új előírásokat. A jogban járatlan polgár meg csak kapkodja a fejét. Sokan ugyanis nem értik, hogy miről szól a jogszabály. Ki sztrájkolhat és ki nem, s persze a lényeget a tömeg ezúttal is nehezen hámozza ki: miért is jó neki a változás? jog kapcsán mégis arról beszélt: a közlekedési-, illetve energetikai cégeknél megtartott munka- beszüntetés nem gátolhat meg senkit abban, hogy eljusson a munkahelyére vagy durván megzavarja a mindennapos életritmusát. A törvény mindenkire vonatkozik. Paragrafusok bűvöletében élő világunkban azonban néha nem árt a (közel)múlt emlékeire visz- szagondolni. Vadsztrájk, spontán megmozdulás Somogybán is lezajlott, méghozzá jóval a rendszerváltás után. Átlátható, életszerű viszonyokra alapozó, s nem utolsó sorban közérthető szabályozással sok konfliktus talán megelőzhető, (hm)- Mederben kell tartani a megmozdulásokat - húzta alá. - Azon persze lehet vitatkozni, hogy mennyire szigorú ez a szabályozás.- A sztrájk a munkavállalók korrekt, tisztességes eszköze - közölte Bödő Imre, a gyáriparosok szövetségének somogyi elnöke. - Ezt senki nem vonhatja kétségbe, de ahhoz senkinek sincs joga, hogy egy működő gazdaságot megbénítson, másoknak üzleti kárt okozzon. S ami igen lényeges: a munkabeszüntetés harmadik személynek nem idézhet elő semmilyen veszteséget. Ő ugyanis semmilyen formában nem érintett a konfliktusban. Bödő Imre egyetért a törvény- módosítással, miszerint - bizonyos ágazati területeken - szabályozni kell az elégséges szolgáltatás mértékét. ■ Harsányi Miklós KOMMENTÁR ______________________________ Kö zérthető szabályokra van szükség JEGYZET VAS ANDRÁS Lovakrul, sajtárul megszavazták, naná, hogy meg. Nem is várt mást az ember, tanulhatott az eddigi példákból, milyen sors jutott az Alkotmánybíróságnak, a Költségvetési Tanácsnak, a magán-nyugdíjpénztári tagoknak. Várható volt, hogy a kétharmad előbb- utóbb a sajtóra is sort kerít. ELŐBB LETT BELŐLE, SZUper- tempó, mire valójában feleszmélt volna a honi média, s kapcsoltak a nemzetközi szervezetek, szinte túl is voltunk a nagy műtéten, s a figyelőbe már betolták a közmédiumok torzóját, a szája helyére cippzárt kapó nyomtatott és internetes sajtót. Hiába minden tiltakozás, hogy az ellenzéki hangokkal nem törődtek, szívük joga lehetne, de arra azért felkaphatták volna a fejüket, hogy a milliárdos vállalkozó által gründolt kormánylap is jelezte: ez túl sok, fiúk, ezt már nem kellene. Nem szabadna. Nem szabad. Na! Legalábbis európai demokráciában. Melynek első számú mértéke és kifejeződése a mindenkori szólás- és véleménynyilvánítási szabadság, melyet a sajtó állapotán lehet a legkönnyebben lemérni. NEM VÉLETLEN, hogy 1848. március tizenötödikén a 12 pont közül az első éppen a sajtószabadsággal és a cenzúrával foglalkozott. Ott és akkor tudták, a polgári demokrácia alapkövét teszik le ezzel. Melyet a későbbiekben csak diktatúrák szedtek fel, vagy betonoztak le ebben az országban. Most olyanok öntik rá az aszfaltot, akik a nemzeti ünnepen magukat 48 örökösének vallják. És Széchenyiének, aki szerint „nemcsak rendjén való, hanem kötelesség is az elbizakodottságot, az önzést, a hiúságot etc. leleplezni, megbüntetni!” igaz, ő nem a kétharmadról írta, hanem a Lovakrul... Óvatosan a tárolással: a vizes krumpli árt az egészségnek életmód Baj, ha zöldül a gumós növény, mert a szolaninmérgezés emésztési és idegi rendellenességet okoz (Folytatás az 1. oldalról) A szolanin keserű ízű, mérgező glüko-alkaloida. A burgonya természeténél fogva termel szo- lanint (és chaconint, egy rokon gliko-alkaloidát), mintegy védekezésül a rovarok és betegségek ellen. Ha fény éri a krumplit, akár a szántófóldön, akár tároláskor, vagy otthon a polcon, zöld elszíneződést lehet rajta megfigyelni. Ezt hívják zöldülésnek és a klorofill kialakulását jelzi. Ha a krumpli zöldül, akkor a szola- nintartalom veszélyes szintet is elérhet, éppen ezért nem javasolt a zöld részek fogyasztása. A kereskedelmi fajtaváltozatokat szolanintartalomra szelektálják és általában 0,2mg/g-nál is kevesebb található bennük. Ám azokban a gumókban, amelyeket napfény ér és zöldülnek, ez az érték lmg/g vagy még több is lehet. A megnövekedett szolanintartalom felelős a főtt krumpli keserű ízéért is. Megtudtuk: a szolaninmérgezés elsődlegesen emésztési és idegi rendellenességeket okoz. Nagy mennyiség esetén halálos is lehet. Egy tanulmány szerint a 2-5 mg/testsúly kilogramm mennyiség káros tüneteket okozhat, és a 3-ó mg/testsúly kilogramm végzetes lehet. Mit lehet tenni? Varga György szerint szó nincs arról, hogy valaki eszik egy zöldkrumplit és Az a legjobb, ha friss árut veszünk. Ha a burgonya zöld, akkor jó vastagon kell meghámozni meghal, de ha mondjuk egy héten át eszik ilyen krumplit, az már gondot okozhat. A zöldburgonyát mindig vastagon meg kell hámozni, ha egyáltalán felhasználják. A feldolgozott burgonyatermékek (burgonyaszirom, hasábburgonya) nem veszélyesek, mert a héjat eltávolítják.- A sok csapadék miatt idén hatalmas a krumpli víztartalma, alacsony a szárazanyag-tartalom, ezért hamar romlik - mondta az igazgató. Nagy tételben nem szabad vásárolni és célszerű egy hét alatt megenni. Javasolt levegős, szellős helyen, kis rekeszekben tartani a gumóst. ■ Varga Andrea
