Somogyi Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 51. szám
2 KÖZÉLET 2010. DECEMBER 19., VASÁRNAP gyógyszerkassza Félő, hogy a betegekre hárul a megtakarítás KTfíBEÖI Csatlakozunk az Eurotransplanthoz Harmadával vágná vissza Matolcsy György a gyógyszerkasszát, 100 milliárdot vonna ki ebből a „kalapból”. Egyelőre nem tudni, hogy az ötlet a nemzetgazdasági miniszter egyéni akciója-e vagy kormányzati szándék. Abban azonban mindenki biztos: ekkora kivonás lehetetlen anélkül, hogy a hete gek ellátása ne sérüljön. Nem tudni még, jövőre többet mutat-e a pénztárgép a patikákban Matolcsy György 100 milliárdos tervei miatt Kun J. Viktória Matolcsy György bejelentése szerint a kormány harmadolná a gyógyszerkasszát, egyben bevezetné a svéd modellt. A mondat első felét még a laikus is megérti, a másodikkal azonban már a szakértőknek is meggyűlik a baja. A lapunk által megkérdezett egészségügyi közgazdászok vagy gyógyszerpiaci szereplők sem ismerik ezt a fogalmat az egészségügyben. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a napokban arról beszélt, hogy a jövő februári kormányza- | ti reformcsomag 600-800 milli- 1 árdos megtakarítást hozhat az | államháztartásnak, ebből 100 i milliárdos kiadáscsökkentés a £ gyógyszerkasszára jut, ami az orvosságok támogatására költött összeg közel harmadának elvonását vetíti előre. Ehhez pedig egy egyszerű modell képét vázolta: szerinte a teljes összeg a svéd gyógyszertámogatási rendszer adaptálásával könnyen előteremthető. Hogy pontosan ez mit is takarna, egyelőre a szakemberek sem értik, erről eddig ugyanis legfeljebb a nyugdíj- rendszerben hallottak. Igaz, ha megnézzük a skandináv ország támogatási rendszerét, annyi tudható: a gyógyszertámogatás hatóanyag-alapú, azaz az áralkuban a biztosító nem egy-egy gyógyszerre, hanem például a koleszterinszint, vérsűrűség csökkentésére vagy a koszorú- érbetegségek hatóanyagának árához ad támogatást. Ez nálunk sincs lényegesen másként, csak annyiban, hogy a skandináv országban az orvosok is főként hatóanyagot rendelnek a recepten. Ha a miniszter erre a változtatásra gondolt, az nálunk csak lépésről lépésre, igen hosz- szú idő alatt lehetne erre áttérni. A pénzkivonást viszont már nem is igen kell értelmeznie szakértőknek, az ugyanis a betegter- hek drasztikus növekedése, a támogatott gyógyszerek körének jelentős szűkítése vagy egyéb, tár- sadalompolitikailag nehezen vállalható intézkedés nélkül elképzelhetetlen. Nyilvánvaló, hogy százmilliárd csak a rendkívül dráHA VALÓBAN IGAZ, hogy 100 milliárdot akar elvonni a gyógyszerkasszától a kormány, akkor a szakemberek szerint várhatóan azt a betegekkel fizettetik majd meg: 53 milliárdot fizet a kasszába ugyanis a gyógyszeripar, a többit a közpénzekből finanszírozzák. Jelenleg 340 milliárdot fordítanak a gyógyszer- támogatásokra. Bodrogi József egészségügyi közgazdász egy rádióinterjúban úgy fogalga, innovatív, például onkológiai, biotechnológiai szerek, vagy a legkorszerűbb gyógyszerek támogatásának radikális csökkentésével spórolható meg - mondták lapunknak szakértők. Dr. Kató Zoltán, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának programigazgatója ugyan szintén nem tudja értelmazott: hullámokat indít el, ha egy „követ bedobunk a tóba". „Magyarországon ugyanis az egészségi állapot is katasztrofális és jelenleg csak rövid távon, gyógyszerekkel kezelik az embereket. ” „A MAGYAR KÖZPÉNZEK egÓSZ- ségügyi felhasználásának aránya Magyarországon a legalacsonyabb az egész unióban és ezt tovább akarják csökkenteni” - tette hozzá a szakember. mezni Matolcsy György bejelentését, azt azonban igen: a beteg- ellátás sérülése törvényszerű ekkora összeg kivonásával. A közgazdász dr. Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatójával most elkészült elemzésében mondja: Magyarország egészségügyi, gyógyszerkiadási mutatói egy főre vetítve megfelelnek a nemzetközi tendenciáknak. „Bár a visegrádi országokon belül gyógyszerkiadásaink meghaladják az átlagot, ez a gyógyszerekre fordított magánkiadások jelentős aránya miatt van, amelynek fő oka a korábbi kiadáskorlátozó intézkedések. A népegészségügyi programok megvalósítása, a hazai megbetegedési és halálozási adatok, a megelőzési szemlélet előtérbe kerülése miatt el kell fogadnunk a gyógyszerkiadások növekedését. Emögött igazolt költség-hatékonyságú, bizonyított eredményességű, finanszírozható terápiák kell, hogy álljanak” - szól a cikk szerzőinek konklúziója. Beláthatatlan a következménye a kivonásnak jó két évtizedes vita végére kerülhet sor, miután Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár közleményben tudatta: januárban tárgyalásokat kezdeményez Magyarország Eurotransplanthoz való csatlakozásáról. A hét tagállamot tömörítő szervezetben a tagállamok szervenként közös várólistát vezetnek. A döntésre azután került sor, hogy az Állami Számvevőszék szeptemberi jelentésében erős kritikát fogalmazott meg a hazai szervátültetések helyzetéről. Otthonában fagyott meg egy pár Tiszaszalkán. A 69 ÉVES FÉRFIT és a 62 éves nőt délelőtt találták holtan a házukban, az elsődleges adatok alapján halálukat kihűlés okozta. Bűncselekményre utaló körülmény nem merült fel, a rendőrség közigazgatási eljárás keretében vizsgálja a körülményeket. Lázár elismerte: hibázott is a kormánytöbbség „NEM ÁLLÍTOM, hogy az elmúlt hat hónap hibátlan volt, az én munkám sem volt az. Cselekvési kényszer volt, egy romhalmazt örököltünk. Ilyen helyzetben az ember kevéssé tud a stílusra, a körítésre ügyelni. Ami tanulság: több időt és energiát kell arra fordítani, hogy megértessük a helyzetet. Egy politikus számára erény, ha a tiltakozás hatására képes átgondolni és megváltoztatni álláspontját” - nyilatkozta Lázár János frakcióvezető. Lázár: „Lépéskényszer volt” Ki fizeti a 100 milliárdot? Az Év ifjú bankára a felelősségvállalás mellett schenk tamás A 37 éves igazgató szerint a válságadó elviheti a bankszektor nyereségét Óriási megtiszteltetésnek tartja Schenk Tamás, hogy elnyerte az Év fiatal bankára címet. De még fontosabbnak, hogy bankjának a válsággal és a természeti katasztrófákkal is sikerült megküzdenie. A 37 éves Schenk Tamás 2004 óta vezeti az OTP Bank stratégiaelemző teamjét. Mint fogalmaz, a MasterCard - év bankja 2010 verseny díjairól a pénzügyi szféra elismert és függeüen véleményformálói hoznak döntést. A szakértő közönséget meggyőzni Oscar- díjjal felérő siker. Különösen fontos, hogy egy bank ilyen válságévben is helyt álljon. Erről az Év fiatal bankára azt mondja, ugyan a pénzügyi válság legnagyobb viharai 2009-ben levonultak, a károk enyhítése 2010-ben is központi feladat volt. „Az OTP Bank adósvédelmi programjának keretében az elmúlt másfél évben közel 60 ezer ügyfelünk kapott átmeneti fizetési könnyítést, ezzel lehetőséget családi kasszájának egyensúlyba hozására. 2010-ben nemcsak a pénzügyi válság utórengéseivel kellett megküzdenie Magyarországnak, hanem több természeti katasztrófával is. Az OTP Bank elsők között igyekezett hozzájárulni 500 millió forintos adományával a tavaszi árvízkárok enyhítéséhez, és a tragikus vörösiszap- katasztrófa következményeinek Schenk Tamásé a banki „Oscar” Névjegy 2004 ÓTA VEZETI az OTP Bank stratégiaelemző teamjét, feladata az OTP középtávú stratégiájának szintetizálása, előrejelzések készítése, versenyelemzés, termékfejlesztési ötletek generálása. korábban a McKin- sey&Company tanácsadója és a Concorde Értékpapír Rt. részvényelemzője volt. A hollandiai CentER fór Economic Research, Tilburg University intézetében és a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen diplomázott. felszámolását is több mint 100 millió forinttal támogatja - emlékeztet Schenk Tamás. „És a társadalmi felelősségvállalás egyik formája az idén és jövőre 40-40 milliárd forintra rúgó extraadó, melyet a bank fizet a költségvetésnek, és amit a kormányzat szociális juttatásokra és az államháztartás szerkezeti reformjaira is használhat” - fogalmaz. A bankszektor a következő két évben évi 130-140 milliárd forint extraadóval járul hozzá a költségvetés bevételeihez. Ez és a válság miatt megnövekedett hitelezési veszteség csaknem teljesen elviszi a szektor nyereségét a következő években - mondja az Év fiatal bankára. Semjén Zsoltot újra elnöknek választotta a KDNP választmánya Ismét Semjén Zsoltot választotta a párt elnökévé a Kereszténydemokrata Néppárt országos választmánya tegnap a fővárosban. A régi-új elnököt a leadott 223 szavazatból 209 igennel választották meg. Más személyre a választmány helyszínén sem érkezett jelölés. ■ Egyedüli indulóként biztos befutó . Semjen H A négy évre megválasztott Semjén az ülés után tartott sajtótájékoztatón elmondta: a választmány hitet tett a Fidesz- KDNP-szövetség mellett, a helyi szinten megjelenő Fidesz- KDNP-feszültségek kezelésére pedig megállapodtak egy egyeztető bizottság létrehozásáról. Az ülésen a párt alelnökévé választották Harrach Pétert, Bagdy Gábort, Kalmár Ferencet, Simicskó Istvánt és Surján Lászlót. Két új fiatal is alelnöke lesz a jövőben a KDNP-nek: Rétvári Bence és Seszták Miklós. Nem kapott az alelnökké választáshoz elegendő szavazatot Szalma Botond, a KDNP fővárosi elnöke, akiről korábban megjelentek olyan sajtóinformációk, hogy akár a pártelnökségért is ringbe szállna, és a kettős párttagság ellen van. Utóbbiról Semjén ismét megerősítette: a kettős tagság tény, ezen nem kívánnak változtatni a jövőben sem. ■ Geréb Ágnesért tüntettek Debrecenben Geréb Ágnes szabadon bocsátásáért és az otthon szülés mellett demonstráltak szombaton civilek Debrecenben. A táblákkal és molinókkal megjelent tüntetők előtt Ráckevei Anna színművész és Besenyei Zoltán rendező a kórházi szüléseknél bekövetkezett komplikációk statisztikájáról szóló cikkeket olvasott föl. A szervezők örömmel vették, hogy a szaktárca jogszabálytervezetet készít az intézményen kívüli szülés törvényi feltételeinek biztosítására, de az ügy emblematikus képviselőjének, Geréb Ágnes szülész-nőgyász- nak az előzetes letartóztatását továbbra is ellenzik. Dénes Zoltán plébános, egyetemi docens arról beszélt, hogy „Jézus is jászolban született”. Megítélése szerint „a szülés nem betegség, hogy orvossal kelljen kezeltetni, hanem természetes dolog, amibe nem szabad beleszólni”. A strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság első fokon eljáró tanácsa a héten meghozott - nem jogerős - ítéletében elmarasztalta Magyarországot. Véleményük szerint a magyar jogi szabályozás sérti az állampolgárok magánélethez és családi élethez fűződő jogait. Hiába van a betegeknék önrendelkezési joga, ha Magyarországon jogbizonytalanság övezi a szakegészségügyi segítségnyújtás kérdését, és az egészségügyi személyzet fenyegetettsége megfosztja őket attól, hogy szabadon választhassák az otthon szülést. ■
